Palócföld és Nógrád megye hallatán valószínűleg Hollókő neve ugrik be először a legtöbb embernek. Valóban, az UNESCO világörökség részét képező ófalu a legszebb hazai települések közé tartozik, amelynek szépségével nem tudok betelni, akárhányszor is térek ide vissza. Nógrád megye azonban sokkal többet tartogat az idelátogatók számára, mint Hollókő. Következzen egy összeállítás, amelyben a legszebb nógrádi kirándulóhelyek mutatkoznak be. Ha pedig szívesen olvasnál még további különleges helyekről Nógrád megyében, korábbi beszámolóimban találsz kirándulóötleteket.
Legszebb nógrádi kirándulóhelyek
Kéz-kilátó, Felsőtold
Az alig pár hónapja átadott felsőtoldi Kéz-kilátó viharos sebességgel lett a kirándulók kedvence; már ha a különleges hazai helyek palettáját vesszük alapul. A földből kinyúló kéz meghökkentő látványt nyújt a piciny nógrádi falu határában, amelyről nevéhez hűen, szép kilátás nyílik a Cserhát lankáira is.
Hogy mennyire tájidegen a Kéz-kilátó, avagy sem, erről lehet vitatkozni, nekem mindenesetre tetszett. Kéktúrás helyként pedig a látvány mellett az otthonról hozott reggeli szendvics és kávé elfogyasztására is priceless hely volt. A különleges formatervezésű kilátó Csíkszentmihályi Benjamin keze munkáját dicséri. Felsőtold és a Kéz-kilátó környékén járva érdemes felfedezőútra indulni Hollókő felé is, amely az országos kéktúra vonalán egy óra sétával könnyen elérhető. Hollókő látnivalóiról részletesen egy korábbi beszámolómban már írtam.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szanda Vára
Szandaváralja határában, az országos kéktúra vonalán találjuk Szanda várát az 527 m magas Vár-hegy tetején. A romvárhoz felfelé vezető úton elhaladunk a Mária-kápolna mellett, amelynek érdekessége, hogy a csodatévő szobrot pünkösdkor pirosba, nagyböjtben feketébe, Mária ünnepkor pedig pirosba öltöztetik. A Szentpéterhegy oldalában fakadó forrás népszerű búcsújáróhely is egyben.
A vulkanikus eredetű hegyen álló Szanda vára a tatárjárás után épült és mára nem sok maradt belőle. Ám a 7-8 méteres öregtorony még büszkén jelzi az egykor szebb napokat látott végvár jelentőségét, amelyhez egy érdekes legenda is fűződik. A török hódoltság alatt egy magyar rab beleejtette a vödrét a vár kútjába. Utána mászott és egy alagútra bukkant. Sikeresen megszökve a börtönből erősítést hívott a vár visszafoglalására, amelyre 1551-ben sor is került.
Ám a várat később már nem tudták megvédeni a törököktől, így felrobbantották. A romvár tetejéről fantasztikus kilátás nyílik egész Palócföldre és a végtelenbe. Itt állva, a perem szélén tényleg megcsapja az embert a szabadság érzése. Én legalábbis így éreztem.
Sasbérci-kilátó
Buják település határában, a 466 méteres Sasbérc tetején áll ez a csodaszép, bajor stílusú torony. Különleges kinézetét Pappenheim Szigfrid grófnak köszönheti, aki felesége kérésére 1910-ben megépítette az épületet. Az eltolt, kétszintes kilátó földszinti részében lakott a gróf és a felesége, míg az emeleten főként vadászok szálltak meg a nógrádi erdőkben tett vadászataik alkalmával.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A torony 2017-ben teljes felújításon esett át és ma a Cserhát legmagasabb pontjaként csodás panorámával várja a kirándulni vágyókat. Tiszta időben a Börzsöny és a Mátra mellett akár a Tátra vonulatait is megpillanthatjuk. A kilátóhoz autóval is fel lehet gurulni, egészen a sorompóig, így gyerekekkel is könnyen megközelíthető. Ha valaki pedig természetjárásra szavaz inkább, gyalogosan Bujákról a 7 km hosszú, zöld tölgyfalevél ösvényen juthat fel Sasbércre. Én nyitvatartási időn kívül (április – október) jártam itt, így sajnos belülről nem tudtam megnézni az épületet. Ám az biztos, hogy a Sasbérci kilátó egyike a legkülönlegesebb tornyoknak, amelyekkel itthon találkoztam, úgyhogy visszatérek még ide.
Becske megvilágosodás sztúpa
Nógrád megyében számos sztúpa található, amelyek közül a Kőrösi Csoma Sándor nevével fémjelzett Buddha Park valóban különleges hely. Ezúttal a becskei szentélyt kerestem fel, amely az országos kéktúra vonalán, a Csiga-hegy tetején áll és az év minden szakában, ingyenesen látogatható. A sztúpa felső részében egy aranyozott Buddha szobor található és a tanító 35 éves korában elért megvilágosodását jelképezi.
Az építmény mögötti domboldalon egy elvonulási központ található, míg a teret imazászlók füzére keretezi. A buddhista hagyományok szerint az imazászlók a széllel érintkezve továbbadják a rajtuk található imák, és mantrák energiáját. Úgy tartják, ha a szél meglebegteti a zászlót, a környező tér megtisztul. A másik hagyomány a sztúpa körbejárása. Jobb kéz felől tegyünk három kört körülötte és közben fogalmazzuk meg a jókívánságainkat.
Nógrádi Vár
Az azonos nevű település, Nógrád határában magasodik a már honfoglaláskor is megerősített helyen Nógrád vára. Építésének pontos ideje nem ismert, ám valószínűleg a 12-13. században kezdődött a kővár építése. A szabálytalan alakú, külső-belső vár a török időkben a felvidéki védvonal egyik fontos központja volt. Többször gazdát cserélt, volt a törököké, a királyé, de még az erdélyi fejedelemé is. 1685-ben egy villámcsapástól a torony felrobbant, azóta romosodik.
A vár ingyenesen látogatható, kicsik és nagyok számára egyaránt élvezetes látványt nyújt a Börzsöny lábánál. Ha időnk engedi, az országos kéktúra vonalán kirándulást tehetünk a Csóványos (938m) felé is, amelynek tetejéről pazar kilátás nyílik a Magas-Tátra és Dunakanyart övező hegyek vonulataira.
Prónay-kilátó
A 421 méteres Romhány-hegy tetején álló, 2017-ben átadott kilátó a Cserhát és Palócföldföld különleges őrszeme. 128 lépcsőfok megmászásával tekintetünkkel végigpásztázhatjuk a végtelenbe nyúló tájat. Távcsővel, de akár szabad szemmel is könnyen beazonosíthatjuk a Visegrádi-hegység és Pilis domborulatait, csakúgy mint a Naszály, Mátra és Börzsöny csúcsait. A Prónay-kilátó azonban nem csupán a panoráma miatt érdekes hely. Kilátószintjein ugyanis a Cserhát-hegység és Palócföld kulturális-történelmi örökségébe nyerhetünk betekintést a gondosan kihelyezett információs táblák és fotók segítségével.
A környéken járva érdemes felfedezőútra indulni a környező falvak, így Alsópetény felé is, ahol a névadó Prónay-család barokk stílusú kastélyát is megszemlélhetjük. Érdekességként, a hagyományok szerint itt, Alsópetényben írta meg Werbőczy István a híres törvénygyűjteményét, a Hármaskönyvet is.
Sámsonháza andezit folyás
A Kis-Zagyva völgyében található község különleges látnivalója a természetvédelmi oltalom alá tartozó kőfejtő. Az európai szinten is ritkaságnak számító geológiai képződményt közvetlenül a 21-es főút szélén találjuk. A hatalmas sziklafalban jól látni az egykori vulkánkitörés eredményeként az 1200 fokos lávafolyások rétegeit, csakúgy mint a sekélytengeri üledék maradványait. A sámsonházai kőbányánál 6 kistábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet. A patak túlsó oldalán lévő Csűd-hegyről nyílik a legszebb kilátás a bányára, de számomra a hullámzó dombokon át sétálni is nagy élmény.
Tepke
Palócföld számos kilátóponttal büszkélkedhet, ám közülük is a Cserhát legmagasabb pontján, 567 méteren álló Tepke-kilátó igazi csemege a panoráma iránt vágyóknak. A 2001-ben felújított, többszintes torony tetejéről ugyanis teljes körpanoráma nyílik minden irányba. Nyugatról a kört a Börzsöny nyitja, majd dél felé haladva a Dunakanyar, Budai-hegység és tiszta időben az alföldi rónák szegélyezik a látómezőt.
Keleten a Mátra hatalmas tömbje, rajta a Kékessel látszik, míg északon a hollókői vár falait is megpillanthatjuk a lankák között. A Tepke-kilátó legegyszerűbben az országos kék vonalán érhető el Bableves csárda felől, ahol a nap végén isteni finom babgulyást és káposztás sztrapacskát lehet kóstolni, a korlátozások alatt elvitelre.
Bujáki Vár
Érdekes, hogy a legtöbb Nógrád megyei vár keletkezésével kapcsolatban nem maradtak fent adatok. Így a bujáki vár építéséről sem tudunk sokat, ám az bizonyos, ha létezik elhagyatott hely Palócföldön, akkor ez az. Az 1300-as években már említik az oklevelek, mint királyi tulajdont. Az évszázadok alatt sok gazdája volt, legutoljára a törökök, akik 1666-ban puskaporral felrobbantották az egyébként nem túl jelentős szerepet betöltő végvárat. Kár, hogy a vár helyreállítására azóta nem sikerült sort keríteni, pedig korabeli leírásokból egykor pompás lehetett.
Evlia Cselebi, török világutazó így írt róla. „A várban 300 szűk ház van, egyetlen temploma egy dzsámi. Mellette egy igen jóízű kút van, amelynek vize július hónapban is jéghideg. Van mély börtöne, melybe kötélen kell leereszkedni.” Állítólag a török dzsámi falai még ma is felfedezhetőek a vár területén, ám én nemigen találtam meg őket. A vadregényes környezetben lévő vár felkeresése azonban különleges színfoltja lehet Palócföldön tett kirándulásainknak.
Gyadai-rét, Katalinpuszta
Az országos kéktúrázásom során jutottam el erre a helyre, amely gyermekbarát kialakításával, változatos és informatív tanösvényeivel rögtön belopta magát a szívembe. A télen-nyáron bejárható, 5 km hosszú körtúra során betekintést nyerhetünk az erdő életébe. Pallósoron sétálhatunk a Lósi-patak vizenyős völgytalpán, illetve végigmehetünk Magyarország leghosszabb, gyalogos függőhídján is. Ha valaki magaslatokra vágyik, az megmászhatja a közelben tornyosuló Naszály hegyet, majd a nap végén fáradalmakat kipihenhetjük az „Óriások pihenőjén”.
