Belföld

Kirándulás Esztergomban, a Dunakanyar kapujában

2020. július 15.

A Budapesttől alig egy órányi autóútra fekvő Esztergom számomra egyet jelentett azzal, hogy van ott egy bazilika. Meg hogy az osztálykirándulások közkedvelt helyszíne a város, és nem mellesleg szép dunai panorámával rendelkezik. Épp itt volt az ideje, hogy hiányos ismereteimet felfrissítsem és kirándulást tegyek Esztergomban, a Dunakanyar kapujában.

Kezdjük ott, hogy kevés olyan város van Magyarországon, ahol az ország ezer éves történelme úgy megjelenik az utcákon, mint ahogy Esztergomban. Valójában nem is ezer évről van szó, hiszen az esztergomi Várhegy és környéke már az őskorban is lakott terület volt. Salvio Mansio, ahogy akkoriban hívták a Római Birodalom fontos védővonalának számított a Duna miatt, majd később a hunok és az avarok osztozkodtak rajta.

Esztergom igazi alapítása Géza fejedelem nevéhez köthető, aki 972-ben a korábbi római erőd alapjain egy várost emelt. E helyen született meg fia, Vajk is, aki a keresztségben az István nevet kapta és lett később Szent István néven államalapító királyunk. Megcáfolhatatlan történelmi bizonyíték nincs rá, de nagy valószínűséggel I. István koronázási ceremóniájára is Esztergomban került sor 1000. december 25-én. A város mindig is fontos szerepet játszott az egyházszervezetben. A kezdetektől fogva érseki ranggal rendelkezett, ami fontos kiváltság volt, hiszen az érsek volt jogosult a magyar királyok megkoronázására is. Ennyi alap történelmi infó után lássuk, mit láthatunk Esztergomban, ha kirándulni indulunk a városban.

Szent István koronzásási emlékműve a Duna partján Esztergomban.

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Székesegyház, azaz az Esztergomi Bazilika

Szent István az új vallás megerősítéseként Várhegyen az ország egyik legnagyobb székesegyházát emeltette, melynek védőszentje Szent Adalbert lett. Ez volt a mai Bazilika elődje, ami sajnos nem élte túl a történelem viharait. Először a 12. században leégett, majd újjáépítették, utána a törökök feldúlták és a csatározások miatt rom lett belőle. A bazilika mai formája, amit láthatunk, az már az 1856-os újjáépítés eredménye, ám a benne lévő 16. századi Bakócz-kápolna jól mutatja az épület egykori gazdagságát és pompáját.

A bazilika homlokzati felirata jól mutatja a főszékesegyház jelentőségét, ami a mai napig is a katolikus egyház központja: Caput Mater et Magistra Ecclesiarum Hungariae: azaz Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyháznak.

A templom 1856-os felszentelésére komponálta Liszt Ferenc nagyszabású miséjét, a Missa Solemnist. A karzaton magasodó orgona ekkor szólalt meg először. A kupola magassága monumentális, 100 méter, míg a tartófal vastagsága 17 m. Ezzel Magyarország legvastagabb falának számít.

Az altemplom az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt láthatjuk Vitéz János, Széchy Dénes és Mindszenti József bíboros síremlékét is.

Az Esztergomba való eljutást ezzel a csodaautóval tettem meg. A tesztelési lehetőséget ezúton is köszönöm az Opel Magyarországnak (X) 

A Bakócz-kápolna az érett reneszánsz építészet egyik legszebb Itálián kívül fennmaradt emléke. Az oltár készen érkezett Itáliából és süttői “vörösmárványból, míg az oltár carrarai fehérmárványból készült. Ebben a kápolnában helyezték örök nyugalomra Bakócz Tamás bíboros-érsek testét 1521-ben.

A kupola magassága monumentális, 100 méter, míg a tartófal vastagsága 17 m. Ezzel Magyarország legvastagabb falának számít.

A bazilika látogatása ingyenes, míg a Kupolába külön jeggyel és 413 lépcső megmászásával juthatunk fel a páratlan kilátást biztosító kilátóba. A kupola körül teljes sétát lehet tenni és az egész várost beláthatjuk felülről. Tériszonyosoknak kihívás lehet a korlát nélküli csigalépcső megmászása, ám fentről már egyáltalán nem zavaró a magasság. Mondom én, aki erős tériszonyosnak számítok.

Mária-Valéria híd

Esztergom másik emblematikus épülete a közel 500 méter hosszú zöld vashíd, amelyet 2001-ig csak Csonkahídnak neveztek. A szlovákiai Párkányt és Esztergomot összekötő híd ma a két település együttélésének szimbóluma, nem mellesleg pedig Ferenc József császár lányának a nevét viseli. A határátkelőként is funkcionáló hídon gyalog is át lehet kelni és érdemes is, hiszen innen a legszebb a kilátás a Várhegyre és a Bazilika épületére. A másik alternatív lehetőség a Duna felszínéről nyílik, ahonnan evezés közben egy csónakból tényleg full extrás panorámát kapunk nemcsak a Bazilikára, hanem a híd szerkezetére is. Én nemrég végigeveztem a Dunán, amely programról ITT találsz bővebb tájékoztatást.

Szenttamás

Különálló városrészként és így egybeírva a Szenttamás-hegy Esztergom városa felé emelkedik. A hely valójában egy festői dombot takar, amely kanyargós utcáival, Klotz Károly tervezte napórájával, hangulatos házaival nem véletlenül az egyik közkedvelt helye a városban kirándulóknak és lakóknak egyaránt. A hegy tetején áll a canterburyi Szent Tamásról elnevezett kápolna, ahonnan csodás kilátás nyílik a Bazilikára, a Mária Valéria hídra és a Prímás-szigetre. Érdekességként, a domb oldalában található kálvária nem a hagyományosnak mondható tizennégy stációból áll, hanem különböző korokban készült domborművekből és szobrokból.

A belváros macskaköves utcái és híres épületei

Esztergom látványosságainak sorából nem maradhat ki természetesen a belváros, azaz a víziváros sem, amely a Nagy-Duna partján kialakított városrészt foglalja magában. Bár nem lehet az almát a körtével összehasonlítani, de számomra a macskaköves utcák teljesen olyan hangulatot keltettek, mintha Szentendrén sétálgatnék. Azzal a különbséggel, hogy Esztergomban nem kellett turistákat kerülgetnem lépten-nyomon, úgyhogy ez plusz érvként szól amellett, hogy keressük fel a Budapesttől picit távolabb eső Duna-parti városokat is.

View this post on Instagram

Ha a Dunakanyarról és utazásról van szó, legtöbben Visegrádra és Nagymarosra voksolnak.💙✨ Ám ne felejtsük el, hogy a Dunakanyar Esztergomnál kezdődik, ahol számos csoda vár ránk, úgy mint ➡️ 🔹 Esztergomi Bazilika, aminek a kupolájába fel lehet menni és csodaszép fentről a kilátás ⁣ 🔹A Bakócz-kápolna a bazilika falain belül, ami hazánk egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete ⁣ 🔹 A város főtere – a Széchenyi tér⁣ 🔹 Mária Valéria-híd, aminek az egyik oldala Magyarország, a másik pedig Szlovákia⁣ Ráadásul az egyik legjobb fotó pont a Bazilikára⁣ 🔹 Az egész belváros a macskaköves utcákkal olyan, mintha mesebeli helyen járnánk ⁣ 🔹 Sötétkapu⁣ 🔹 Szenttamás és a kálvária hegy egy kápolnával a tetején. Innen a második legszebb a kilátás a Bazilikára a híd után ⁣ 🔹 Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi, ami a 400 évvel ezelőtti török időket idézi⁣ 🔹 Esztergomi vár és Fehér-torony⁣ 🔹 Lipót terasz⁣ ⁣ Te jártál már Esztergomban? Mi a kedvenc helyed?🎈

A post shared by Szombati Orsi ✧traveladdict.hu (@traveladdict.hu) on

Esztergom belvárosában számos nemzetközi és országos jelentőségű múzeum található. Itt láthatjuk a magyarországi római katolikus egyház legnagyobb könyvgyűjteményét, a Bibliotheca felbecsülhetetlen értékű kódexekkel együtt, de az egykori török imaházat, a dzsámit se hagyjuk ki. Közvetlenül mellette található a Veprech-torony, ami egy rekonstruált vízgépnek ad helyet az 1200-as évekből.

A Prímási Palota mellett található közvetlenül a Keresztény Múzeum.

A 400 éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi Esztergom belvárosának egyik különleges pontja.

A Szent Anna templom külön figyelmet érdemel, csakúgy mint az evangélikus és református templomok, amelyek csúcsos tornyaikkal Esztergom jellegzetes látképének elengedhetetlen szereplői.  Ha a belváros felől közelítjük meg a Bazilikát, akkor ezt a Macskalépcsőn keresztült tegyük meg, amely egy meredek lépcsősoron vezet fel a Várhegy belső részébe, a Bazilika közvetlen közelébe.

Esztergomi Vár

A Várhegy tetején 50 méteren magasodó, és vigyázó szemeit folyton a Dunán pihentető esztergomi vár megkerülhetetlen program és látványosság a városban. Nemcsak amiatt, mert a Bazilikával együtt jelenleg a világörökségi lista várományosa, hanem mert a hazai középkori történelem egyik fontos helyszíne is. A 13. század második felétől a Várhegy, beleértve a várat is az esztergomi érsek birtokában volt, aki hatalmának tudatában többször szembeszállt az uralkodóval.

Az esztergomi vár a virágkorát Vitéz János érseksége alatt élte és bő 200 évig a kiváltságos helyzetnek köszönhetően folyamatosan fejlődött és szépült. A törökök megérkezésével azonban nemcsak a „jóvilágnak” lett vége, hanem a reneszánsz korszak kiemelkedő költője, Balassi Bálint is életét vesztette a vár 1594-es ostrománál. Az oszmán fennhatóság alól 1683-ben szabadult fel Esztergom vára Sobieski János lengyel királynak köszönhetően, akinek az emléktáblája a Duna menti Vízivárosban is megtalálható. Ma a várban színház, vármúzeum és panoptikum működik. Ne hagyjuk ki a vár körül sétálva a Sötétkaput, a Rondellát és a Lipót teraszt sem, ahonnan ez utóbbiról távozáskor vessünk egy pillantást újra Esztergom városára és a Szenttamás-hegyre.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik