• Menu
  • Menu
naszály túra

A Dunakanyar festői szépségű szereplője, a Naszály

Aki már egyszer is látta a Dunakanyart madártávlatból, az biztosan nem fogja elfelejteni. A legkézenfekvőbb megoldást ehhez a nagymarosi Julianus-kilátó és Visegrád nyújtja, kiegészülve a Prédikálószékkel, ahonnan valóban szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Duna kígyóként tekergő kanyarulatára. Van azonban még egy hely, amelyről keveset írnak az útikönyvek, pedig simán felveszi a versenyt az előzőekben említett helyekkel. Ez pedig a Naszály, a Dunakanyar legmagasabb hegye, amelyet az elmúlt időszakban kétszer is megjártam. Ha valaki festői panorámára vágyik és szereti a magas hegyeket, a Naszály túra jó választás lehet.

A Naszályról

A Dunakanyar őrszemeként Vác felett magasodó hegyet földrajzi értelemben a Cserháthoz sorolják, ám földtanilag a Visegrádi-hegység üledékes, vulkáni kőzetével mutat hasonlóságot. Legmagasabb pontja 652 méter, ezzel a Duna parti rögök legmagasabb hegyének számít. A Naszály ismertetőjegye az oldalán éktelenkedő hatalmas „seb”, amely az itt folytatott három évtizedes mészkőbányászat eredménye. Bár kőszenet és homokkövet mai napig is fejtenek a hegy nyugati oldalán, ennek nyomait a természet jótékonyan fedi.

Naszály télen és nyáron

Naszály túra: az útvonal

A Naszály megmászására több oldalról is lehetőség kínálkozik. Katalinpuszta felől a varázslatos Gyadai-réten át vezet az út, de elindulhatunk Vác felől a Gombás pihenőből, valamint Kosd településéről is. Akármelyik opciót is választjuk, arra számítsunk, hogy fáradságos lesz a feljutás, ám erőfeszítéseinket semmihez sem fogható panoráma koronázza. A Naszály túra térképe gpx formában Kosd felől az alábbi gombra kattintva tölthető le:

Naszály körtúra 11 km (gpx)

A teljes körtúra hossza Kosd felől 11 km, amely kényelmes tempóban, fotózással és az útközben lévő látnivalók felkeresésével együtt 5 óra alatt teljesíthető. Vízvételi lehetőség menet közben nincs, így a megfelelő túrabakancs mellett folyadékkal és ennivalóval is készüljünk az útra. Az útvonal meglehetősen jól kitáblázott. Felfelé a kék sáv jelzésű út visz, visszafelé pedig a sárga kereszten ereszkedhetünk le kiindulópontunkra, Kosd településére.

Látnivalók menetközben

Bányász emlékmű

Kosd felől az erdőbe betérve utunkat egy emlékmű szegélyezi, amelyet hét bányász emlékére emeltek, akik 1931-ben a bányában vesztették életüket. A Naszályon lévő szénterület már 1770 óta ismert volt. Az első fúrásokat 1899 tavaszán végezték el és rögtön sikerrel is jártak. Mintegy 130 méter mélyen 1-1,5 m vastagságú, jó minőségű szenet találtak. A kitermelés meglehetősen veszteséges volt, 27 év alatt összesen 211 tonna szenet termeltek ki a hegy gyomrából.

Ennek fő oka az volt, hogy a mélyben lévő karsztvíz miatt folyamatosan vízbetörésnek voltak kitéve a járatok. Első alkalommal még nem követelt emberáldozatot az áradás, azonban 1931-ben a munkaterületet nagy robajjal elöntötte a víz, amelynek következtében hat bányász meghalt. Testük azóta is a hegy belsejében nyugszik.

Násznép-barlang

Az országos kék útvonalon megkezdődik a kaptató a Naszály csúcsa felé és itt-ott már megcsillan a Duna ezüstös vonala. Ám mielőtt teljes pompájában elénk tárulna a látvány, érdemes egy rövid kitérőt tenni a Naszály harmadik legnagyobb barlangja felé. A mészkőből álló hegy több üregnek is otthont ad, közülük a Násznép-barlang önállóan is felfedezhető.

A hagyomány szerint a barlang a nevét a 20.század elején folyt ásatásoknak köszönheti, amelynek során ősmedve és őstulok csontjai mellett számos cserépdarab került elő az üregből. Ebből arra következtettek, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie, mint amilyen az esküvőkön szokott lenni.

Bár a barlang mondavilágára más korokból is léteznek magyarázatok, az biztos, hogy az 510 m tengerszint feletti lyuk különleges színfoltja lehet a Naszályon tett kirándulásunknak. A barlang teljes hossza 225 méter, amelyből három nagyobb terem is nyílik. Látogatóként a Guanós-termet tudjuk bebarangolni, amely nevét feltehetően a plafonról csüngő denevérek ürülékéről kapta.

Geodéziai mérőtorony

A Naszály 652 méter magas csúcsán egy vasbetonból készült mérőtorony áll, amelynek ma már nincs funkciója.  A ’70-es, ’80-as években Magyarországon számos ehhez hasonló földmérő, azaz geodéziai torony épült. Nagy része életveszélyes állapotban van, míg másokat (pl.: Galya-tető) egy kilátóval megtoldották és szabadon látogathatóak. A Naszályon álló mérőtorony három szintes, amelynek tetejére vaslétrák vezetnek fel.

Saját felelősségre menjünk csak fel, ha kíváncsiak vagyunk milyen a toronyból a kilátás. Bár tériszonyosként kihívás volt a megmászása, ám a tetején lévő erős vaskorlátok némi mankót és megnyugvást adtak. Ha valaki nem szeretne felmenni rá, akkor sem marad le semmiről. Bár szép a toronyból a kilátás, de van egy másik pont a Naszályon, ahonnan legalább ugyanilyen, ha nem szebb a Dunakanyar látványa. Ráadásul még csak mászni sem kell érte.

Látó-hegy

Az országos kék vonalról letérve folytassuk utunkat a kék háromszögön a Látó-hegy felé, amelynek során egy Árpád-kori földvár mellett is elhaladunk. Bár már innen is látszik a Dunakanyar sziluettje, menjünk tovább a Látó-hegyen (534 m) álló Szent Margit kereszt felé. A sziklabércről elképesztő kilátás nyílik a Duna gyűrűjére, míg a távolban Budapest peremkerületeinek házai is felbukkannak.

A természetes kilátópont a Dunában való gyönyörködés mellett a siklóernyősök népszerű startolási helye is. Így ne lepődjünk meg, ha az égen a Duna fölött szálló embereket is látunk. A Látó-hegy oldalában tátong a már bevezetőben említett tájseb és mészkőbánya, amely a Bél-kőhöz hasonlóan itt is a félbevágott hegy látszatát kelti.

Homokkő bánya

A sárga kereszt vonalon leereszkedve a hegyről még egy látnivalót érdemes útba ejteni, mielőtt visszaérünk Kosdra. A Nagybánya-kőként emlegetett kvarc-homokkő bánya már az 1680-as évek óta ismert. A jól faragható, ellenálló sárgásbarna-vöröses kőzet Vác késő-barokk építészeti remekeiben köszön vissza, de kötőanyagként számos környékbeli épülethez is felhasználták. A naszályi „márványbánya” területe szabadon bejárható és információs táblák segítségével betekintést nyerhetünk az üledékes kőzet keletkezésének történetébe is.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!