A buddhizmusról, a világ legbékésebbnek tartott vallásáról főiskolás éveim alatt sokat olvastam. Testközelbe 2019 elején kerültem vele, amikor Srí Lankán jártam saját szememmel is megtapasztaltam, hogy a vallás és a különböző rítusok mennyire a mindennapok részét képezik. Az egyik legemlékezetesebb buddhista élményem Dambulla sziklatemplomához köthető. Amellett, hogy a sziklába vájt UNESCO világörökségi szentélyben 150 különféle ábrázolásban találkozhatunk Buddhával, még egy áldózsinórt is kaptam búcsúajándékul. Ezt egy ott élő buddhista szerzetes áldotta meg és addig kell hordani, ameddig el nem szakad magától. Ha ez megtörténik, azzal egy karmikus feladatot teljesítettünk az életünkben.
A dalai láma sok tanítása és bölcselete közül az egyik így hangzik: Minden évben utazz el egy olyan helyre, ahol még nem voltál azelőtt! Én a szavait komolyan vettem és külföldre ugyan nem, de hazánk egyik legkülönlegesebb helyére, a Nógrád megyei Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkba elutaztam. A Tar község határában található békesztúpa a legrégebbi buddhista szentély, amely 1992 óta az év minden napján fogadja az érdeklődőket. A látogatáson készült képeken keresztül elmesélem, mit lehet erről a szent helyről és a vallásról tudni.
Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa
A Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpát a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség építette, magyar személyek, vállalatok és az állam együttes támogatásával. A szentélyt a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviselőinek a jelenlétében, Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából. Ezzel a tari sztúpa a legrégebbi buddhista szentély Magyarországon, ugyanis a zalaszántóit csak egy évvel később, 1993-ban adták át.
A Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark területén belül több helyen találkozhatunk imazászlókkal, amelyeken tibeti nyelven megfogalmazott mantrák és szimbólumok vannak. Az imazászlókat általában kültérre feszítik ki, hogy az a széllel érintkezve továbbadja a rajta található imák, és mantrák energiáját. Úgy tartják, ha a szél meglebegteti a zászlót, a környező tér megtisztul.
Sztúpa jelentése
A sztúpa a buddhizmus szakrális épülete, amely Ázsia buddhista országaiban általánosan elterjedt. A formáját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt. A fehér kúp a tökéletesen megvilágosult szellemet jelképezi, amely a határtalan bölcsesség az egyetemes együttérzés és a szeretet elválaszthatatlan egységéből áll. A lépcsős csigaalak pedig a megvilágosodás felé vezető fokozatokra utal, amelyet a szellem és a lélek földi útja során jár be. A park területén Buddha szobra több helyen is látható körülvéve kristályokkal és malákkal (buddhista imafüzér).
A sztúpa négy sarkában felajánlást tartalmazó vázák vannak befalazva, míg közepén az imakerék, a manikhorlo forog. A henger 700 millió szent igét (mantrát) tartalmaz és folyamatos mozgásban van a nap 24 órájában. Így segít terjeszteni Buddha tanításait a világban. Az imakerék időnként csilingel is egyet, amely a sztúpa szívdobbanása és arra emlékeztet, hogy ez az áldásos tanítás szakadatlan. Ha ott vagyunk, a Nap járásával megegyező irányban sétáljuk körbe az imakereket, fogalmazzuk meg a jókívánságainkat, amelyet a sztúpa és kerék ereje segít szétszórni a világban.
Kőrösi Csoma Sándor és a buddhizmus
A Buddha Park Kőrösi Csoma Sándor nevét viseli, aki 1819-ben indult el Belső-Ázsia felé, hogy a magyarok őshazáját megkeresse. Utazásai során Nyugat-Tibetbe is eljutott, ahol Ladakban hét éven át tanulmányozta a tibeti nyelvet és alkotta meg később az első tibeti-magyar szótárt. Kőrösi Csoma Sándor nagy nélkülözések között a buddhista szellemiséget is elsajátította képzett lámák vezetésével. Később ő lett Csoma Boszatszu, a nyugati világ bódhiszattvája, és avatták halála után a buddhizmus magyar szentjévé. A parkban egy külön ház is őrzi Kőrösi Csoma Sándor emlékét, érdemes megnézni.
Egy kis üvegházban füstölőt vagy mécsest gyújthatunk adomány ellenében. A buddhista vallás szerint a füstölő felszálló füstje az imát az égbe viszi az Istenekhez, kapcsolatot teremtve ezzel a földi és a spirituális világ között. A Buddha Emlékpark területén egy ősi hun templom építészeti stílusjegyeit magán hordozó épület is helyet kapott, amely a Szabadító Buddha Anya Temploma nevet viseli. A 2011-ben felszentelt épület napközben zárva tart, csak nyilvános programok keretében látogatható.
A Tara kávézóban különleges keleti italokat és falatokat (pl.: fűszeres tejes vörös tea vagy mangó lasszi) kóstolhatunk meg, míg a boltban buddhista könyvek, ajurvédikus gyógykészítmények, teák, ékszerek és kristályok várják a keleti kultúra iránt érdeklődőket.
Dalai láma öt tanítása
Végezetül pedig jöjjön a Dalai lámától öt örök érvényű tanítás:
- Csak két nap van az évben, mikor semmit sem tehetsz. Az egyik a tegnap, a másik a holnap. Tehát csak a ma a megfelelő nap arra, hogy szeress, hogy higgy és elsősorban, hogy élj!
- Minden jó emberi kapcsolat a kölcsönösen kinyilvánított együttérzésen és szereteten alapszik. Erre épül a boldogság.
- Ha lenéznénk az űrből a földre, nem látnánk az országhatárokat. Csak egyetlen kis bolygót látnánk.
- Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.
- Tőlünk függ, hogy az élmény, amellyel majd a halálunk szolgál, milyen lesz. Úgy halunk meg, ahogy éltünk. Akár pozitív, akár negatív lesz az élmény, olyan lesz, mint az életünk volt. Ha értelmesen, jól és boldogan éltünk, a halálunk könnyű lesz és nyugodt. Ha nem így éltünk, nehezebb lesz.
