Amikor az Országos Kéktúra nyomvonalát jártam, Zalaegerszeg csak egy név maradt a térkép szélén – egy város, amit a kék sáv épphogy elkerül, mégis ott motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy milyen lehet a Göcsej szívébe igazán betekinteni. Most eljött az ideje, hogy bepótoljam ezt a régóta halogatott látogatást, és megismerjem azt a zalai világot, amelyről csak annyit tudtam: dombos, nyugodt, zöld, és mélyen őrzi a hagyományait.
Zalaegerszeg nem tolakodóan híres, mint mondjuk a közelében található Őrség, azonban épp ez adja meg azt a sajátos hangulatát. Lássuk, mire volt elég egy hosszú hétvége ebben a nyugat-dunántúli városban, ahol természetből és élményekből biztosan nincs hiány.
Zalaegerszegről dióhéjban
Zalaegerszeget először 1247-ben említik az írások Egerscug néven, amelyből az eger az itt honos égerfákra utal. A település kezdetben egyházi birtokként, majd a zalai vármegye székhelyeként vált fontossá. Fejlődését hosszú időre visszavetették a török hódoltság eseményei, de stratégiai szerepe miatt végig fontos maradt a térségben. A 18. században kezdődött meg újabb virágzása: kiépült a közigazgatás, létrejöttek az első iskolák és gazdasági központok, amelyeket több korabeli épület is őriz.
A 20. században Zalaegerszeg ipari központtá nőtte ki magát. A világháborúk és a szocialista iparosítás idején olyan nagyüzemek települtek ide, mint a Ruhagyár és a Ganz-gyár, amelyek évtizedekre meghatározták a város gazdasági profilját. Ezzel párhuzamosan a Zalaegerszeget körülvevő Göcsej tájegységben a vidéki életforma és hagyományok egészen az 1930-as évekig megmaradtak, különleges néprajzi örökséget hagyva ránk.
Belvárosi séta és érdekességek
A Mária Magdolna Plébániatemplom Zalaegerszeg belvárosának egyik legjelentősebb és legrégebbi épülete. A mai barokk templom 1747 és 1769 között épült, elődje már a 13. században is kápolnaként szolgált. A kéttornyos homlokzatot Szent Mihály, Mária Magdolna és a Feltámadt Krisztus szobrai díszítik, a tornyok között az „Isten szeme” motívum és püspöki címerek láthatók.
Zalaegerszegen található az ország legelső Deák Ferencet ábrázoló szobra. A haza bölcse nemcsak Zala megye szülötte volt, hanem jogászként és politikusként is tevékenyen részt vett a város közéletében.
Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont
A Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont Zalaegerszeg szívében, a Göcseji Múzeum szomszédságában áll, és méltó emléket állít a 20. századi magyar katolikus egyház egyik kiemelkedő alakjának, Mindszenty bíborosnak. A többszörös díjnyertes épületben élményalapú módon ismerkedhetnek meg a látogatók Mindszenty József sokoldalú személyiségével és történelmi szerepével, árnyalva az elmúlt évtizedek leegyszerűsítő értelmezéseit.
Göcseji Tudásközpont
A belváros szívében található Göcseji Tudásközpont nem csupán egy kiállítóhely, egy modern közösségi tér, amely ötvözi a hagyományőrzést és a tudásátadást. A látogatók beleshetnek a göcseji parasztok életébe és kézműves mesterségek világába, kipróbálhatják a fazekasságot, fafaragást vagy szövést, ami a régió több mint 100 éves tudása és öröksége.
Zalaegerszegi TV-torony
Toronymagasan a legszebb kilátásban lehet részünk a bazitai tetőn álló TV-toronyból Zalaegerszegen, ahonnan 360 fokos panoráma nyílik a Göcsej hullámzó dombjaira. A 95 méteres torony egyike azon 4 TV-toronynak Magyarországon (Kékestető, Miskolc, Pécs), amelyek teteje látogatható.
Kirándulások és természetközeli élmények Zalaegerszegen
Zala az ország egyik legerdősebb területe, amely már rögtön feltűnt, miközben megtettem a Zalaegerszeg felé vezető utat. A város körül több mint 100 kilométernyi túraútvonal található, amely kirándulásra és természetben való feltöltődésre csábít. A Horhosok, Páfrányok és Tölgyek útja közül én utóbbit jártam be, amely a csodálatos Azáleás völgyön vezet végig.
Azáleás-völgy
Az Azáleás-völgy Zalaegerszeg egyik legkülönlegesebb természeti látványossága, amely különösen tavasszal, április végétől május közepéig nyújt lélegzetelállító látványt. A völgyet ezernyi azálea és rododendron borítja be, sárga, rózsaszín, lila és fehér színekben pompázva – nem véletlen, hogy sokan „Zala tündérkertjeként” emlegetik.
Göcseji Falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum Zalaegerszeg belvárosától pár perc sétára található, és Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumaként 1968 óta várja a látogatókat.
A múzeum egy 19. századi göcseji falut idéz meg, ahol több mint 40 eredeti épület áll, köztük lakóházak, fatemplomok, istállók, pajták és szőlőhegyi pincék, melyek a régió hagyományos építészeti stílusát mutatják be.
Gébárti-tó
A Gébárti-tó Zalaegerszeg északi részén található, és a város legnagyobb mesterséges tava. Alakja egy patkót formáz, amelyet két kis patak felduzzasztásával, 1979-ben adtak át.
A tó körül egy 4 kilométer hosszú sétány húzódik, amely kedvelt helye a pihenésnek és a kikapcsolódásnak. A területen szabadvízi strand várja a látogatókat játszótérrel és sportpályákkal, ahol röplabdázni, teniszezni vagy focizni is lehet. Kutyabarát környezetének köszönhetően sokan hozzák ide kedvenceiket is pancsolni.
Gébárti Alkotóház
A tó partján áll a Gébárti Alkotóház, ahol kézműves műhelyek, kiállítások és kulturális események várják a látogatókat. A ház rendszeresen ad otthont kiállításoknak, workshopoknak és kulturális programoknak, amelyek célja a kézművesség népszerűsítése és a hagyományok továbbadása a fiatalabb generációknak.
Boldogasszony-kápolna
Zalaegerszeg egyik különleges látnivalója a Gébárti-tó partján található Boldogasszony-kápolna, amelyet 2019-ben szenteltek fel. A kápolna tervezése Makovecz Imre nevéhez fűződik, és az ő szellemi örökségét képviseli.
Kárpát-medencei fa sírjelek emlékpark
A Kézművesház mellett található emlékparkban őseink temetkezési kultúráját bemutatandó, 113 fa replika fejfát találunk a Kárpát-medence minden szegletéből. A sírjelek nagy része protestáns, de többek közt göcseji haranglábat, katolikus keresztet és emlékoszlopokat is találunk a magasra nyúló fák árnyékában.
Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!
