• Menu
  • Menu

Oszoly-szikla és Szentkút: fedezd fel Csobánka kincseit

Budapest környéke számos különleges kirándulóhelyet rejt, elég Dobogókőre, a Prédikálószékre, vagy a Dunakanyarra gondolni. Most egy kevésbé ismert helyet kerestem fel, Csobánkát, amelynek hatalmas, 40 méteres fehér sziklái már messziről magukra vonzzák minden arra járó tekintetét. Bár első pillantásra szinte lehetetlen feladatnak tűnik a meghódításuk, ám a látszat csal. Kis erőfeszítéssel és akár gyerekekkel is könnyen bejárható tanösvényeken keresztül vezet az út felfelé, ahol az élmény és a panorámás kilátás egyaránt garantált. Induljunk is útnak és tegyünk egy szép kirándulást Csobánka környékén.

A szikla és a hely eredete

Egy régi legenda szerint a Csobánkai-medence úgy keletkezett, hogy amikor a Jóisten megteremtette a világot, nagyon elfáradt és az oldalára dőlve megpihent. A könyökének nyoma a Dera patak-völgye lett, míg a körülötte tornyosuló sziklák pedig körülölelték a teremtő testét.  Valójában, amit Csobánkán látunk az egy kétszáz millió éve keletkezett üledékes mészkőszikla. Egykor egy tenger hullámzott itt, amelynek vizében és fenekén számtalan mészvázas élőlény, köztük csiga és kagyló lakott.

Ahogy ezek az élőlények pusztultak és vázuk elmállott, úgy nőtt a tengeri üledék vastagsága is.   Az akár ezerméteres vastagságú üledék a nyomás hatására kristályos lett. A lemezmozgásoknak köszönhetően a tenger összezárult, az üledékes sziklák feltorlódtak, és így keletkezett a ma látható sziklaszirt. Bár a szikla erősen lekopott már, de ha elég figyelmesek vagyunk, itt-ott felfedezhetünk benne kagylóhéj lenyomatokat.

Csobánka kirándulás útvonala:

A kiindulóállomás az Oszoly-pihenő, ahonnan rendkívül alaposan kitáblázott útvonalak vezetnek keresztül-kasul Csobánka településén. Ez kimondottan pozitív meglepetés volt, bevallom, nem számítottam rá, hogy ilyen informatív tájékoztatással fogok találkozni a helyszínen. Úgyhogy ez egy újabb piros pont a hely mellett csakúgy, mint az, hogy kevésbé ismert, ennélfogva nem kell emberáradatra sem számítani.

Csobánkán öt túraútvonal közül is választhatunk: erdőszéli, Fehér sziklák, Oszoly, Mackó-barlang és Szent-kút ösvények. Én ezek közül most a 4,5 km hosszú Oszoly vonalra vállalkoztam, amely gyerekekkel is könnyen bejárható, így ideális hétvégi program lehet akár az egész család számára. A térkép gpx formátumban az alábbi gombra kattintva tölthető le:

Oszoly-szikla körtúra 4,5 km (gpx)

Oszoly-szikla körtúra

A pihenőt elhagyva utunkat a piros vízszintes vonal jelzésen kezdjük meg, ahol hamarosan az Oszoly-erdő állatvilágába nyerhetünk betekintést információs táblákon keresztül. A tölgyes-gyertyános erdő apró énekesmadarakat rejt, úgy mint meggyvágó, erdei pinty, kerti rozsdafarkú, de akár énekes rigók hangjaival is találkozhatunk a túra során.

Csobánka kirándulás

Törmeléklejtő

A kezdeti, viszonylag sík terep hamarosan felfelé veszi az irányt és egy törmeléklejtőn visz tovább. A rövid kaptató nevét onnan kapta, hogy a hegyoldalból lefelé folyó esővíz gyakorlatilag kimosta a talajt és láthatóvá tette a mészkősziklás alapkőzetet. A lejtő nemcsak a túrázók, hanem az itt élő növények számára is kihívást jelent. A sajátos körülmények miatt itt kisebb esélye van a növényeknek a megtelepedésre. A kaptató mellett édesgyökerű páfrányt az év szinte minden szakában láthatunk, míg kora tavasszal rengeteg apró dercevirágtól fehérlik a törmeléklejtő.

Oszoly-orr és Stiasny-pihenő

A kaptató után rögtön az első kilátóponthoz érkezik a túra, amely az Oszoly-orrot jelenti. Feltételezések szerint az Oszoly név a szerb osoje szóból származik, amelynek jelentése „árnyékos hely”. A hely a nevéhez hű maradt, ugyanis az északi-déli gerince a sziklának olyan éles, hogy délelőttönként az előtte fekvő völgyre árnyékot vet, ám ez mit sem vont le a kilátás értékéből.

Az Oszoly-orrnál állt régen Stiasny Jenő emléktáblája, aki a Magyar Turista Szövetség ezüstjelvényes kitüntetettjeként számos kezdeményezést hívott életre, mint például a csikóváraljai menedékház megépítése. Róla elnevezett pihenőhelyen, az Oszoly-szikla orráról a Csobánkai-medence mellett a Pilis és Visegrádi-hegység vonulatait láthatjuk.

Csobánka kirándulás

A sziklával szembeni dombon a Szent Hubertusról elnevezett romantikus stílusú kápolna emelkedik, amit szabad szemmel is jól látni.  Régen a kápolna népszerű zarándok és búcsújáróhely volt, mára eléggé leromlott az állapota és felújításra vár. A Dera-patak völgyében felfedezhetjük még egy kastély sziluettjét is, amelyet eredetileg ideg, később tüdőbetegek gyógyítására használtak, köszönhetően az itteni klíma jótékony hatásának.

Őstölgyes

Elhagyva az Oszoly-orrot az ösvény egy lapos tetőn vezet keresztül, amelyről elsőre meg nem mondaná a kiránduló, hogy egy mesterségesen kialakított területen jár. Az erdőt kivágva ugyanis a szikla tetején szarvasmarhák és birkák legeltetésére alkalmas területet alakítottak ki, amelyen ma már leginkább csak a vaddisznók kutatnak élelem után. A hatalmas kocsánytalan tölgyek és füves rét gyönyörű látványt nyújtanak és népszerű pihenőhelyként szolgálnak az erdőjárók számára.

Oszoly-csúcs

A túra egyik legszebb állomása a kettős kereszttel jelölt Oszoly-csúcs, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező hegyekre. A Kis-Kevélytől kezdve (461m), a Csobánkai-medencén át Dobogókőig (699 m) dombok sokasága tűnik fel a látómezőben, míg a meredek sziklafal alatt az ország leglátogatottabb sziklamászó iskolája található. Az Oszoly orma a rendszeres mászás ellenére sem omladékos, így sziklamászó versenyek és tereptriatlonok népszerű helyeként szolgál évek óta.

Csobánka kirándulás

Csobánka kirándulás

Barlangok

Az Oszoly-szikla rendkívül gazdag barlangokban, amelyek mindegyike védett és csak kutatási engedéllyel látogatható. Évmilliók folyamán a mészköves sziklát felülről az esővíz, míg alulról a hévíz oldotta, így mára egy tucat, zömében nehezen megközelíthető barlang alakult ki Csobánka környékén. Ezek közül az egyik legnevezetesebb a Mackó-barlang, amely a jégkorban állatok és emberek szálláshelyéül szolgált, míg a Csúcs-hegyen lévő huzatos barlang különlegessége a hévíz általi oldásforma, a gömbfülke. Bár az Oszoly-hegyi barlangok mérete ugyan nem vetekszik a világhírű aggteleki  és postojnai barlanggal, a mexikói cenotékről, amikben merültem, nem is beszélve, ám meglétük és történeti jelentőségük nagy és figyelemreméltó.

Homokbánya a Csúcs-hegyen

A túra során elhagyatott bányákkal is találkozunk, és megfigyelhetjük bennük a hárshegyi homokkövet, amely nevét a budai Hárs-hegyről kapta. Az itt bányászott homokkő színe eltér a megszokottól, ugyanis a benne lévő vasoxid miatt rozsda és vöröses. A csobánkai bányák mára kimerültek és rekultivációra várnak, ám egykor sok sváb költözött ide bányászati és megélhetési célból. A Csúcs-hegyi bányából származnak a csobánkai vályogházak kötőanyagai, de a helyi templomok megépítéséhez is használtak homokkövet. A bányászat precíz módon, kézi fejtéssel zajlott és a reggeli harangszótól az estiig tartott. Az elbeszélések szerint sokszor hosszabbra nyúlt a műszak, mint kellett volna, ugyanis lefizették a harangozót, hogy később csengessen. Hogy ez valóban így történt-e, nem tudni, mindenesetre a bányákat csak a korlát mellől szemléljük meg, biztonságos távolságból.

Szentkút

Csobánka határában található a messze földön híres gyógyító víz, ahova tanösvény is vezet a falu központjában lévő templomtól. Már a megérkezés is különleges élmény volt, ugyanis az út során lovas felvezetésben volt részünk, egy anya és csikója mutatta az utat. A Szent-kút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi eredetű. Egy másik híres Szentkútról Nógrád megye különleges látnivalóiról írt beszámolómban olvashatsz.

A csobánkai kút története az 1840-es évekre nyúlik vissza, amikor egy juhait legeltető pásztor látomásában megjelent Szűz Mária, karján a kis Jézussal. Ez a kép később másoknak is megjelent és emiatt a helyet Mária-kutacskának nevezték el. A forrás később legendás gyógyulások színhelye lett. 1933-ban Pillmann Alfonz helyi plébános arról számolt be, hogy lázas betegek a kút vizéből fogyasztva azonnal jobban lettek, míg Lenderer Mária a látását is visszanyerte tőle.

A csodatévő kút felé egy lourdes-i kápolnát emeltek, benne Szűzanya, a pilisi hegyek boldogasszonyának szobrával. Az 1936-ban épült erdei kegykápolna ma már csak különleges alkalmakkor nyit ki, azonban a szent kút az év minden napján rendelkezésre áll a testi lelki gyógyulásra vágyók, vagy az ide megpihenni térő természetjárók számára.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!