Belföld

Top 10 látnivaló Villány és Pécs környékén

2020. június 17.

Az ország legdélebbi régiójának felfedezése nem jöhetett volna létre a koronavírus támogatása nélkül. Ugyanis, ha nincs a koronavírus, akkor Baranya megye helyett június elején én Grúzia és Örményország ismeretlen tájait járom. Ám mint tudjuk az élet nagy rendező, aki visszaküldött az egykori egyetemvárosomba, Pécsre, hogy az elmulasztott dolgokat pótoljam. Én pedig jó diákként, de már felnőtt fejjel, hol biciklivel, hol gyalogosan, hol pedig négykeréken vágtam neki a régió felfedezésének. Lelkesedésemnek nem szabott gátat, hogy a vad kaukázusi hegyek helyett most “csak” a Mecsekig jutottam el, ugyanis a világ felfedezése és az utazás öröme nem országhatáron kívül kezdődik, sőt. Magyarországon annyi csodahely van, hogy több évig is elegendő látnivalóval szolgálna. Ezúttal Villány és Pécs környékét jártam be alaposan, ahonnan az alábbi 10 különleges helyet hoztam el kedvcsinálóként a belföldi utazásokhoz.

Ferde-vízesés és Óbánya

A Kelet-Mecsekben húzódik az üvegesek útja, amely az 1700-as években működő üvegfúvó településeket kötötte össze. A nagy négyest, úgy mint Réka-völgyet, Pusztabányát, Kisújbányát és Óbányát gyalogosan érdemes felfedezni, ahol az erdei üvegfújás rejtelmei mellett bűbájos és védett falusi idillel is találkozhatunk. A magyar Svájcként is emlegetett Óbányán kihagyhatatlan program a helyben fogott pisztráng megkóstolása a Zölderdő vendéglőben, csak úgy mint az illatosház, az odoráriumot felkeresése. Ám ha valaki még különlegesebbet szeretne látni, induljon el az erdőn keresztült Kisújbánya felé. Az egykor 28 vízimalmot számláló völgyben található a híres Csepegő-szikla és a Ferde-vízesés, amelynek lépcsőin óvatosan végig is lehet menni.

Beremend: a megbékélés kápolnája

A Magyarország legszebb keresztjeként is hívott templom-együttes magányosan áll a domb tetején Beremend határában és szemét folyamatosan a horvát határon pihenteti, nem véletlenül. A délszláv háború menekültjei ugyanis erről a magaslatról figyelték, hogyan teszi tönkre nap nap után az esztelen háború otthonaikat és templomaikat. Ebből a tragédiából és a menekülteket befogadó önkormányzat elhatározásából született meg a példaértékű kezdeményezés, hogy a helyen egy ökumenikus kápolna épüljön fel a különböző nemzetiségek és vallások megbékélésére. A bejárati ajtón az Orion csillagkép díszeleg, míg a tornyokon látható sérülések és szögesdrótok a háború borzalmait idézik. Fájdalmas, de ugyanakkor szemkápráztató látványt nyújt a hófehér templom Beremend határán kívül, érdemes felkeresni. 

Zsolnay-negyed

A hungarikummá nyilvánított Zsolnay-negyed Pécs egyik legszebb és legkülönlegesebb látványossága. Az 5 hektáron elterülő és ingyenesen látogatható park minden eleme egy remekmű és fotóért kiált. A 88 köztéri szobor valóban szemet gyönyörködtető látvány a műemléképülettel együtt, amelyben a 19-20. század derekán élt Zsolnay család öröksége kapott helyett. A Gugyi-gyűjtemény és a rózsaszín Zsolnay kiállítás mellett a porcelángyártás történetével is megismerkedhetnek a látogatók a látványmanufaktúrában. A gyártól picit távolabb eső Zsolnay-mauzóleumot érdemes felkeresni, ahol Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll. Másik Zsolnay örökségként ne hagyjuk ki az ökrös kutat sem Pécs belvárosában járva, ami a Széchenyi tér közelében, az irgalmas rendi templom előtt áll.  

Villány – Villánykövesd – Palkonya

Ha finom borokat szeretnénk kóstolni, ne álljunk meg Villánynál, hanem tekerjünk tovább biciklivel a környező falvak irányába. Emeletes pincesorok és panorámás teraszos helyek várják Villánykövesden a látogatókat, míg Palkonyán olyan falusi környezetben kortyolhatjuk a Szabó János koktélt a Hárságyi pincészetben, amilyet csak rajzolni lehet. Egy nap kevés is arra, hogy mindent leteszteljünk, mert annyi finom bor van itt lépten-nyomon. Ám, ha díjnyertes különlegességekre vágyunk, szemezgessünk a 2020-ban megválasztott top borok közül:

  • Legjobb Villányi Franc: Bock Borászat – Villányi Franc 2015
  • Legjobb Cabernet Franc: Weninger-Gere Pincészet 2017
  • Legjobb Cabernet Sauvignon: Günzer Családi Birtok 2017
  • Legjobb Rozé: Stier Pincészet 2019
  • Legjobb Portugieser: Günzer Családi Birtok 2019
  • Legjobb Merlot: Maul Zsolt 2018
  • Legjobb Hárslevelű és Különdíj: Polgár Pincészet – Polgár Aranyhárs 2015
  • Legjobb Kékfrankos: Stier Pincészet 2017

Siklósi vár

Hazánk egyik legépebben és legegységesebben megmaradt várkastélya egész évben nyitott kapukkal várja a látogatókat. A különböző építészeti stílusjegyeket (román, gótikus, reneszánsz) magán viselő vár egykor nádori székhelyként működött, utolsó tulajdonosa Benyovszky Móric gróf volt. Ma a siklósi vár számos különlegességet tartogat kicsiknek és nagyoknak egyaránt, úgy mint a zárterkély, ami a vár egyik emblematikus jegye, a rózsakert, a gyilokjáró, a várkápolna és a Kanizsai Dorottya imafülke, aminek a létezéséről 500 éven keresztül senki nem tudott.  A vár épületében állandó kiállításként reneszánsz bútorok, török kori hadtörténeti anyagok mellett Tenkes kapitányának panoptikuma is megtalálható, ugyanis a híres magyar filmsorozatot nagyrészt a Siklósi várban forgatták.

Püspökszentlászlói kastély és arborétum

A település a nevét Szent László királyról kapta, aki előszeretettel vadászgatott a Zengő hegy tövében. Hogy törvényeinek köszönhetően-e vagy sem, de az bizonyos, hogy a festői szépségű zsákfaluban példátlan rend uralkodik. A látogatók figyelmét már érkezéskor felhívják arra, hogy ez egy „Csendes falu” és „Lassan vezess, hogy ne porolj” az autóval. Emiatt inkább tegyük le az autót a falu határában és sétáljunk végig a gondosan ápolt főutcán, ahol egymást érik a szebbnél szebb porták és vendégházak. A püspökszentlászlói kastély a zsákfalu végén található, amelynek minden pontja láttán hangos csodálkozó szavak hagyták el a számat. Az 1797-ben épített kápolna és kastély ma a Pécsi Egyházmegye kezelésébe tartozik és gyönyörűen felújított épületeivel, valamint arborétumával a Duna–Dráva Nemzeti Park és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezi. Az arborétum nyári időszakban szabadon, a kastély azonban csak idegenvezetővel látogatható.

Zsongor-kő és Babás-szerkövek

A Nyugat-Mecsek legkülönlegesebb természeti látnivalóiról egy részletes túrabeszámolót már korábban írtam (ITT tudod olvasni), de a top 10-es listában is itt a helyük. A furcsa nevet viselő vörös homokkő bábukat nemcsak a kinézetük miatt érdemes felkeresni, hanem a Jakab-hegy tetejéről nyíló panoráma miatt is. Akár Cserkútról vagy Kővágószőlősről, akár az Éger-völgyből indulunk el a túrára, próbáljunk nyomába eredni a szerkövekről szóló legendáknak. Vajon a vörös homokkő oszlopok tényleg áldozati oltárok voltak pogány elődjeink életében? Vagy inkább két civakodó család tagjait jelképezik, akik nem akarták egymást elengedni a helyen és inkább kővé váltak? Ki-ki döntse el saját fantáziája és szeme szerint, melyik lehet igaz.

Ős-Dráva látogatóközpont

A Szaporca település közelében található látogatóközpont az ormánsági életet és tradíciókat mutatja be interaktív kiállítás, majorság és három különböző tematikájú tanösvény segítségével. A hagyományos gazdálkodás tanösvényen a fűszerkerttől kezdve a kosárfonáson át a méhészet fortélyaiba nyerhetünk betekintést, miközben szabadon legelő szürkemarhákkal, kecskékkel és régi juh fajtákkal is találkozhatunk. Az ős-Dráva tanösvény kb 3,5 km hosszú, míg a Dráva élővilága 10 km hosszan kalauzolja el az érdeklődőket a nyílt vízfelület és mocsarak mentén, ahol madár-és fotósles mellett több pihenő és piknikezésre is alkalmas hely áll rendelkezésre a természetkedvelők előtt.

Pécsváradi bencés apátság

A Géza fejedelem alapította apátság a kezdetek óta a környék hitéleti és kulturális központjaként szolgált. Szent István a Szent Benedek rendnek adományozta az apátságot 998-ban, közvetlenül Koppány leverése után, akik egészen a törökök megérkezéséig 1543-ig ebben az épületben laktak. Ma a vár felújított formában várja a látogatókat egy múzeummal és monostortemplommal karöltve. Utóbbinak külön érdekességei a román templomablakok, amelyek a 10. század végéről származnak, illetve a szentélyben látható freskó angyal, amely a legelső középkori magyar falfestmény volt. A kolostorudvar dísze a fűszer-és a romkert, ahol a gótikus csarnoktemplom és monostor romjai között tehetünk romantikus sétákat. Az egykori vár épületében ma egy szálló és étterem is helyet kapott, amely egész évben várja a Mecsek lábánál pihenésre vágyó turistákat.

Dzsámi templomok

A magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása a Pécs belvárosában található Gázi Kászim pasa dzsámija. Különlegessége, hogy az eredeti, középkori katolikus templom köveit használták fel a törökök ahhoz, hogy dzsámit építsenek belőle 1560 körül. A megmaradt vakolatrészeken ma is jól láthatóak a török díszítések és Korán-feliratok, ám a szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult, csakúgy ahogy a mihráb (imafülke) is.

Szintén Pécsett található Jakováli Hasszán dzsámija, ami Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke. A 16. században emelt épület a hozzá tartozó minarettel együtt szinte beékelődött a kórház épületébe. Nehéz róla jó képet készíteni, de érdemes mindenképp felkeresni a városban járva.

Végül, de nem utolsó sorban Siklóson is keljünk útra egy dzsámiért, amelyet Malkocs bej építtetett. A pontos építés éve nem ismert, de hozzávetőlegesen 1543 és 1565 között készülhetett. Belsejében az eredeti vakolat és feliratok ugyan nem maradtak meg, azonban külsejének restaurálása olyan színvonalasra sikerült, hogy 1993-ban megnyerte az Europa Nostra díjat. Jelenleg a város kulturális életében fontos szerepet játszik az épület és muzulmán bosnyákok is rendszeresen tartanak benne istentiszteletet.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik