Belföld

Babás-szerkövek, Zsongor-kő: a Mecsek legkülönlegesebb látnivalói

2020. június 11.

Ha utazásról van szó, mindig is a kevésbé ismert és nem turistás helyek vonzottak, ahol sok a természeti látnivaló. Amikor a címben jelzett képződményeket először egy fotón megláttam, azt gondoltam, biztosan külföldön készült, mert ilyen itthon nincs. Pedig van! Ráadásul a Mecsekben, ahova épp az elmaradt grúz-örmény körutam helyett utaztam, ami sajnos a koronavírus áldozatául esett. Bár, ha jobban meggondolom mégsem sajnos, mert akkor nem indultam volna el a baranyai felfedezőútra és nem tudnám elmesélni nektek ennek a szuper túrának a történetét.

Pécs környékén a legtöbben Óbánya felé veszik az irányt, ha túrázni szeretnének. A Kelet-Mecsek völgye valóban festői látvány, amit egy későbbi beszámolóban meg is mutatok majd, ám most kalandozzunk inkább nyugat felé, ahogy őseink is tették. A túra Magyarürögdnél, az Éger-völgyi parkerdő bejáratánál kezdődik, ahol az autót nyugodtan egy parkolóban hagyhatjuk. A teljes körtúra hossza 16 km, 5 óra alatt kényelmesen megtehető, a szintemelkedés 450 m.

A zöld + jelzésen elindulunk befelé az erdőbe, ahol az Éger-völgy madárvendégeit bemutató tábla mellett hatalmas bükkfák között vezet az utunk egy nagy tóhoz. A vízinövényektől és békák kuruttyolásától hangos zöld víz egy mesterségesen kialakított víztárazó, amelyet számos forrás, mint pl.: Mohosi-Kis Kút, Éger-forrás, Delelő-kút táplál. A források vize saját felelősségre iható, úgyhogy ha valaki megszomjazik menet közben a melegben, van lehetősége vízvételre több helyen is.

A tó mellett egy aprócska vízesés található, ahol épp egy természetfotós próbált lencsevégre kapni valamit. Nem értettem, mi olyan érdekes egy csobogóban. Ám mint kiderült, a fotóalany egy sárga hasú hegyi billegetőpár, akik felváltva a fiókáiknak vittek eleséget a vízesés háta mögötti odúba. Ha nem hívják fel rá a figyelmemet, hogy ott bizony apró, pelyhes jószágok laknak, sosem jövök rá magamtól. Úgyhogy már csak ezért is érdemes néha megállni, beszélgetésbe elegyedni idegenekkel, hogy ilyen csodákkal felfegyverkezve tudjunk továbbindulni az úton.

A másik csodát az első néhány kilométer után szintén az erdő adta. Az előző napi esőzések hatására a talajból gombák dugták ki a fejüket, ráadásul a legnemesebbek. Természetesen a nyári vargányát nem lehetett ott hagyni, úgyhogy jó plusz 1 kilóval folytattuk utunkat a mohás fák között az Éger-tető felé, ahol egy szép kilátó várt ránk. A sok fa miatt nem látni a tetejéről csak a tisztást és a Misina csúcsát, de az előtte lévő füves terület tökéletes egy családi piknikezésre, vagy az otthonról hozott szendvics elfogyasztására.

A tisztás után egy széles, kavicsos kocsiúton folytatódik a túra, ahol egy sorompót elhagyva ismét az erdő felé vesszük az irányt a P∆ jelzésű úton. A Panoráma útnak is nevezett ösvényen kilátást nem, de nagyon változatos növényvilágot láthatunk. Néhol sűrű tölgyes, máshol magas fenyvesek szegélyezik az utat, míg egyes részeken egészen mediterrán jellegű bokrokat is látni a déli lejtőkön.

Kisvártatva utunk a túra egyik legszebb pontjához, a Babás-szerkövekhez vezet, amik nevükkel ellentétben nem babák, hanem az erdő sűrűjében kiemelkedő, bábu alakú oszlopok. A különös formájú vörös homokkövek az eróziónak köszönhetik létrejöttüket, ám nem lenne teljes a kép, ha ne kapcsolódna hozzájuk rögtön két legenda is.

View this post on Instagram

Babás-szerkövek, Magyarország természeti csodái 🇭🇺 ✨ Nevükkel ellentétben ők nem babák, akiket emberkéz formált, hanem az erózió koptatta ilyen formájúra évmilliók alatt a vörös színű homokköveket. 🧡⁣ ⁣ A különös csengésű név eredete homályba veszett. A monda szerint két egymással versengő családapa vált kővé, akik dacból nem akartak kitérni egymás elől a hegyi úton 😤 Más magyarázat szerint a szerkő = oltárkő, pogány elődeink áldozati helyét jelöli 🗿⁣ ⁣ Szerkő ide, baba oda, a lényeg, hogy a Mecsekben járva ne hagyjátok ki ezt a különleges helyet, ahonnan lélegzetelállító a kilátás Kővágószőlősre és a Mecsek lejtőire 🤩 A túraleírás már olvasható róla a www.traveladdict.hu oldalon 📖 ⁣

A post shared by Szombati Orsi ✧traveladdict.hu (@traveladdict.hu) on

Az egyik szerint két egymással versengő családapa ugyanazon a napon adta férjhez egy szem lányát és mindketten a hegyi úton akartak hazatérni a násznéppel. Mikor szembetalálkoztak, egyikük sem volt hajlandó kitérni a másik útjából, hogy elférjenek egymás mellett, inkább farkasszemet néztek. Majd mindkettejük száját elhagyta az a mondat, hogy inkább váljak kővé, minthogy kitérjek előled. Így is lett, a két apa és díszkísérete kő formájában ott maradt a hegyen.

A másik teória szerint a szerkövek onnan kapták a nevüket, hogy pogány elődeink áldozatokat mutattak be az Oroszlánykirály mesét idéző oltárköveken. Szerkő ide, baba, oda a Babás-szerkövekről elképesztő kilátás nyílik két mecsekaljai kisfalura: Cserkútra és Kővágószőlősre. A kövek egészen nagy területen szétszóródtak a Mecsekben, így érdemes elmenni egészen az ösvény végéig és felfedezni mindegyiket.

Ha végeztünk a vörös kövek felkutatásával, térjünk vissza az első nagy szerkövekig, majd a K+ úton birkózzunk meg a túra legmegerőltetőbb részével, egy hosszú kaptatóval.  Hamarosan egy vörös-rózsaszín sziklafalhoz érünk, amely a Sasfészek nevet kapta. Engem egy letűnt kor templomára emlékeztet, bár, hogy valóban szolgált-e a szikla ilyen célokat, arra vonatkozóan nem találtam írást.

A sziklába vájt lépcsőkön kezünket és lábunkat egyaránt használva végül felérünk a Jakab-hegy 592 m magas fennsíkjára. Innen már további emelkedő nem várható, laza sétával csatlakozzunk be az országos kék túra útvonalába. Itt ért a harmadik meglepetés az erdőben: töménytelen mennyiségű medvehagyma volt az egész hegyen, amilyenhez foghatót még nem láttam.  Úgyhogy aki a Vértes után (erről ITT írtam) a Mecsekben túrázva is szeretne medvehagymát gyűjteni, itt garantáltan megteheti. A főszezon április, de ahogy a képek mutatják, még júniusban is tele volt velük az avar, igaz már elvirágzottak.

Következő megállónk a Zsongor-kő, amelyet bevallom, az útvonalon nem igazán láttam kitáblázva. El is hagytuk, jó 400 métert kellett érte visszasétálni. Ám kár lett volna kihagyni, mert a vörös sziklakilátó széléről még szebb kilátás nyílik a Mecsekaljára, mint a Babás-szerkövekről. A meredek kiszögellés egy védett területet takar, amely nevét egy Zsongor nevű férfiról kapta, aki a kedvesével együtt leugrott a szikláról az őket üldöző, török hadsereg elől. Minket ez a veszély nem fenyeget, ugyanis a tátongó mélység ellen egy korlát is véd.

Visszatérve a kék túra útvonalára folytassuk utunkat a pálos kolostor romjai felé. Egy nagy tisztás közepén egy második világháború után épült tornyos épületet találunk. Ez egyrészt véd az eső ellen – akkor még nem tudtam, hogy hamarosan égető szükségem lett volna rá, másrészt a tornyába egy szűk vaslétrán fel lehet menni. A mászást kihagytam, mert elég kísérteties a hely, inkább a tisztástól távolabb eső pálos kolostorromot vettem górcső alá. A 2 méter magas falak a 18. századi újjáépítés eredményei, amelyek még ma is szépen mutatják az egykori gótikus kolostor alapzatát.

A kolostor után a kék jelzésen megkezdjük az ereszkedést a Szörnye-völgy felé, ahol egy széles szekérút és kora vaskori földvár sánc mellett is elhaladunk. Hirtelen az ég, mintha a völgy nevéhez hű akarna lenni, jégesőt küldött ránk így az út további része leginkább egy dzsungel túrához hasonlított, mintsem egy kényelmes túrázáshoz. Hol a patak vizén ugrottam keresztül, hol a víztócsákat kerülgettem a szakadó esőben, hol pedig félig beszakadt fahidakon egyensúlyoztam, miközben a vizes bokrok és eső csapkodta a lábamat. Jól elázva, de rengeteg élménnyel feltöltődve jutottam vissza az Éger-völgyi tóhoz, ami a túránk kiinduló állomása is egyben. És hogy a nap mégis jól végződjön, az útközben leszedett vargányák, habár túlélték az égi támadást, sorsukat a forró serpenyőben már nem kerülhették el.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik