Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk turisztikailag kevésbé felkapott helyei közé tartozik, ami részben földrajzi fekvéséből is fakad. Ez Magyarország legkeletibb megyéje, ahova Budapestről jó 3,5 órás autóúttal lehet eljutni, a tömegközlekedést pedig inkább ne is számoljuk. Ám megéri útra kelni, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg megye látnivalók tekintetében messze felülmúlja az előzetes várakozásokat.
Híres emberek szülőházai, Árpád-kori templomok, várak. Páratlan kulturális és történelmi kincsek, amelyek mellé csodaszép tájak és hamisítatlan vízparti hangulatok társulnak. Közel egy hetet töltöttem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahonnan az alábbi bakancslistás helyek gyűjteményét hoztam útravalóul a különleges utazási élményeket keresők számára.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye látnivalók
Mosolygó szentek temploma (Csaroda)
Nincs az országnak még egy olyan szeglete, mint a Felső-Tisza vidéke, ahol egyre másra érik egymást a szebbnél szebb templomok. Bár az Őrség református templomai és szoknyás haranglábai tavaly nagy hatást tettek rám, azt kell mondjam, Szatmár-Bereg szakrális műemlékei önmagukban is megérik a kirándulást. A középkori templomok útja összesen 37 épületet foglal magában, amelyekről egy külön beszámolóban már korábban írtam.
Közülük az egyik legszebb templom Csarodán található, amelyet mosolygó szentek templomának is szoktak hívni. A 13. századi templom neve onnan ered, hogy középkori freskóin a szentek a megszokott, ájtatos ábrázolás helyett mosolyognak. Erre csak az 1970-es években bukkantak rá, amikor restaurálás során a lemeszelt réteg alól napvilágra került a csarodai templom valódi arca. A kazettás mennyezet, a falat díszítő népies motívumok és a freskók együttese csodás látvány nyújt.
Móricz Zsigmond Emlékház (Tiszacsécse)
Az apró tiszaháti településen látta meg a napvilágot a 20. század egyik legnagyobb mesélője, Móricz Zsigmond. A család régi otthonának emlékét ma egy nádfedeles parasztház őrzi, amelyben csak a bölcső eredeti.
A többi berendezési tárgy, ami az emlékházban található, egy korabeli otthon kellékeit hivatott szemléltetni, ahol Móricz Zsigmond testvéreivel és szüleivel öt éves koráig lakott. Az udvaron Varga Imre bronz Móricz-szobra található, míg az apró ház egyik szobájában Móricz Zsigmond életének legfontosabb állomásait és regényeit ismerhetik meg az érdeklődők.
Túr bukógát (Tiszakóród)
Tiszakóród közelében ömlik bele a Túr folyó a Tiszába, amelyről Petőfi Sándor imigyen emlékezett meg versében: „Nyári napnak alkonyúlatánál. Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére.”
Valójában Petőfi nem a Nagybukót látta, ami ma a környék egyik népszerű látványossága és a pecások kedvelt helye. A vízesésre hasonlító gátat 1929-ben adták át, alacsonyabb vízálláskor fürdeni is lehet benne. A gát érdekessége, hogy a Túr vizét egy bukógáton keresztül engedik bele a Tiszába, hogy a Tisza áradáskor ne duzzassza fel a Túr vizét. Egy kisebb bukógátat a Túron Sonkád közelében is láthatunk.
Túristvándi vízimalom
Túristvándi vízimalma a régió egyik legismertebb látványossága több mint 200 éve. Ez Magyarország utolsó működőképes malma, amelyet hagyományosan Nepomuki Szent János napján rendezett molnártalálkozón minden évben beindítanak.
Az Öreg-Túron álló vízimalmot már az 1300-as években is említik az írások, ma látható formáját viszont csak Mária Terézia idején, 1752-ben nyerte el. A cölöpökön álló, fazsindelyes épület megkapó látványt nyújt, különösen naplemente idején, ahogy 6 méter átmérőjű kerekeit aranyba vonja a malmot körülölelő víz.
Beregi keresztszemes (Tákosi tájház)
Tákos települése a református templomon kívül keresztszemes kézimunkáiról is nevezetes. Itt készülnek ugyanis a ma már hungarikumnak számító beregi hímzések. A 18. században még piros és kék fonalakból készültek a csodaszép terítők, párnák és ruhák, ma már inkább a piros és fekete kombinációk jellemzők.
Minden hímzés és motívum egyedi, amelyek a tákosi asszonyok és leányok kezei alól kerülnek ki. A legnépszerűbb minták a rózsa, tulipán és a szegfű, de a már előzőleg említett tákosi templomban gránátalma hímzéssel is találkozhatunk. A beregi keresztszemes hagyománya ma is él, a legszebb hímzéseket a tákosi tájházban láthatjuk az egykori falubíró házában.
Vay várkastély (Vaja)
Az Alföld egyetlen reneszánsz kori várkastélyát Vaján találjuk. A 17. században épült Vay-kastély eredetileg védelmi célra készült, és a Felső-Tisza vidék egyik legjelentősebb nemesi famíliájának, a Vay-családnak volt az otthona 1944-ig.
Az épület belsejében a család története mellett II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc részletei bontakoznak ki. Utóbbi jelentőségét az is adja, hogy hazánk első jelentős szabadságharca innen, a Tiszahátról indult el 1703-ban, tiltakozásként a Habsburg abszolutizmus mellett. A várkastély körül egy szép parkot találunk, ahol Vay Ádám és Rákóczi Ferenc mellszobrai mellett egy üdítő sétát tehetünk.
Dégenfeld Kastélymúzeum (Baktalórántháza)
Az eredetileg vadászkúriának épült ház a 19. században került a Dégenfeld család birtokába, akik egy klasszicista stílusú lakókastéllyá alakították át. Az elmúlt bő száz év zivataros korszaka megtépázta jelentősen az épületet, és az eredeti bútorok is elpusztultak, azonban 2016-ban újra megnyílt a Dégenfeld kastély a nagyközönség számára.
A földszinten helytörténeti kiállítás mellett virtuális eszközök segítségével kelthetjük életre az egykor itt élt főúri család mindennapjait. Az emeleten pedig a közeli Baktai-erdő vad-és növényvilágával ismerkedhetnek meg a látogatók. Ez utóbbi nekem bevallom, jobban tetszett, mint a történelmi kiállítás, de a VR és interaktív eszközöket a gyerekek kimondottan élvezik. A Kastélymúzeum részeként egy külön emlékházban, gróf Károlyi Gyula miniszterelnök életébe is bepillantást nyerhetünk, aki Baktalórántháza (akkor még Nyírbakta) híres szülötte.
Kállay Kúria (Kállósemjén)
A Kállayak egyike a magyar ősnemes családoknak és a régi Szabolcs vármegye történelmében mindig is fontos szerepet játszottak. A török hódoltság után a család a székhelyét Kállósemjénre tette át, itt épült fel 1767-ben olasz tervek alapján a Kállay-kúria.
A hatalmas parkkal övezett épületben a Kállay család történetével ismerkedhetünk meg, köztük Kállay Miklós miniszterelnökével is (1942-1944 között), akinek hazahozott hamvai a kúria parkjában lévő kis kápolnában találhatóak. A kiállításon túl érdemes betérni a kúria épületében található kávézóba, ahol egy csodaszép Herendi porcelán kávéfőző kapott helyet. Az autózás szerelmesei pedig egy eredeti Ford A modellt is megcsodálhatnak a kastély garázsában, amellyel egykor a miniszterelnök is közlekedett.
Nini, ott az ürge (Harangod)
Nem gondoltam, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei utazásom alkalmával Petőfi Sándor versének (Arany Lacinak) ürgéi egy csapára életre kelnek. Harangodnál megálltam, hogy megnézzem a Nyírségi dombvidék egykori pusztáját, ahol fotók alapján Ópusztaszerhez hasonló házak állnak.
Még mosolyogtam is a táblára kihelyezett figyelmeztetésen, hogy vigyázz az ürgékre. Azt hittem valaki mókás kedvében írta oda egy átmulatott éjszaka után. De nem, a füves réten ugyanis ürgék tucatjai élnek, és füttyögve fogadják a látogatókat. Nagyon aranyosak voltak és miután megszokták, hogy ott vagyok, egészen közel is engedtek magukhoz, a fényképezőgépem legnagyobb örömére.
Máriapócs
Magyarország egyik legfontosabb keresztény és zarándokhelye Máriapócson található, ahol 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is látogatást tett. A Szabolcs megyei görögkatolikus templom, amely Szent Mihály nevét viseli, egy csodáról vált híressé.
1696-ban elődjében, egy kis görögkatolikus fatemplomban az Istenszülő ikon könnyezni kezdett. Rá 19 évre a másolatából is könnyek fakadtak, amely emberek ezrét vonzotta ide. A kis templom nem tudta kiszolgálni a tömeget, így helyére 1731-56 között felépült a ma is látható kegytemplom, ami ma nemzeti emlékhely is egyben.
Nyírbátor
Nyírbátorról külön beszámolót lehetne írni, a nyírségi kisváros ugyanis bőven tartogat meglepetéseket az idelátogatók számára. Az alföldi kéktúrázásom kapcsán már volt lehetőségem betekintést nyerni a város sárkányos múltjába, amely legendának az eredete az ide betelepülés Báthoriak nevéhez fűződik.
A legenda szerint a közeli Ecsedi lápban élő sárkányt egy Bátor Vid nevű vitéz a 10. században legyőzte, és annak három fogát bizonyítékként kivette. A vitézi tett hagyományát ápolva és az Árpád-korban elevenen élő Sárkányölő Szent György kultuszra alapozva került be a sárkány a Báthori család címerébe.
A család egykori kastélyában ma egy panoptikum található, ahol a szüzek vérében fürdő Báthori Erzsébet története és a kenyérmezei csata emléke is felelevenedik. Sétáljunk végig Nyírbátor Várostörténeti sétányán, ahol sárkányokban nem lesz hiány. Ha pedig szemfülesek vagyunk, Kolodko miniszobrát, a Sókereskedőt is megtalálhatjuk a református harangtorony és a katolikus minorita templom között húzódó árnyas sétálóutcán.
Mezítlábas Notre Dame (Tákos)
Tákos református templomára a Mezítlábas Notre Dame jelzőt a helyiek aggatták rá. A döngölt agyagból és fából készült épületet az egyszerűség jelzi, amelynek színpompás díszítésén túl további különlegessége, hogy szószéke egy malomkövön áll. Az 58 kazettából álló mennyezet az erdélyi népművész, Asztalos Lándor Ferenc kezét dicséri.
A növénymotívumos díszítésen túl a mester az egyik lapon a nevét hagyta az utókorra, másik kettőn pedig a templom építésének és bővítésének dátumait. Igazi ritkaság, máshol ilyet nem látni.
Csodarabbi sírja (Nagykálló)
Nagykállóra a zsidók nagyobb arányú betelepítése a 18. század végére tehető, közülük került ki Taub Jichák Ájzik, csodarabbi. Életét legendák és misztériumok övezik, a magyarországi haszidizmus megalkotása is az ő nevéhez fűződik.
Morvaországban és Lengyelországban folytatott tanulmányokat, majd hazatérve a kállói járás és a zsidó hitközség főrabbija lett. Emellett számos költeményt szerzett, és szép hangja is volt. Leghíresebb énekét, a „Szól a kakas már” minden nagyobb szabású zsidó eseményen felcsendül és számos művész feldolgozta már. A csodarabbi sírját 1821-ben bekövetkezett halála óta hívők tízezrei keresik fel évente, én is pont egy Amerikából érkezett csoportba futottam bele.
Szatmárcseke
A település neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy itt található a nemzeti Himnusz megalkotójának, Kölcsey Ferencnek a sírja. Ez önmagában sem lebecsülendő dolog, ahogy maga Szatmárcseke temetője sem. Az árnyas fák alatt ugyanis 1200, csónak alakú fejfás sír található, amelynek hagyománya a 18. századra nyúlik vissza.
A hiedelmekkel ellentétben a csónak forma nem az itt élők halászó életmódjával függ össze, sokkal inkább praktikus okai vannak. Az elkeskenyedő, íves fejrész Nyárády Mihály néprajzkutató szerint az írásmezők csapadék elleni védekezését szolgálja. A szatmárcsekei csónak fejfás sírok műemlékvédelem alá tartozinak.
Petőfi Sándor fája (Nagyar)
Kétszáz évvel ezelőtt a Szatmári-Tiszaháton még érintetlen természet uralta a látképet, ahol sűrű erdők, lápok és falvak váltották egymást. Így láthatta Nagyar települését is Petőfi Sándor, aki a Luby család vendégeként időzött itt 1846-ban.
Itt szerzett élményei ihlették a Tisza című költeményét, amelynek sorai sokak számára ismerősek lehetnek: „Mint az őrült, ki letépte láncát, vágtatott a Tisza a rónán át. Zúgva, bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot!” Petőfi látogatását Nagyar határában egy hatalmas tölgy őrzi. Sajnos a fa már nem él, egy villámcsapás és betegségek következtében törzsének egy darabja látható csak.
Luby Kastélymúzeum (Nagyar)
Szatmár régió egyik legszebb villáját Nagyar településén találjuk. Menyasszonya érkezésére Luby Géza 1879-ben egy kastélyt emelt, amely körül Magyarországon akkoriban egyedülállónak számító rózsakertet alakított ki. A csak Rózsakirálynak nevezett nemes emlékét a Luby villa őrzi, amelynek belsejében interaktív kiállítás várja a látogatókat, míg parkja nyáron rózsaillattal telik meg.
Szárazmalom (Tarpa)
Az 1800-as években megindult a keleti országrészben is az intenzív földművelés, amely a gabonaőrlő malmok felvirágzását eredményezte. A vízben szegény vidékeken a molnárok úgynevezett szárazmalmokban őrölték meg a lisztet, amelyből Tarpán értékes ipartörténeti emlékként láthatunk is egy szépen faragott példányt.
Vulkánok az Alföldön: Tarpai-hegy
Hazánkban több helyen találkozunk egykori vulkánok maradványaival, elég csak a Börzsönyre vagy a Balaton-felvidék tanúhegyeire gondolunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy az Észak-Alföldön is voltak vulkánok, nevezetesen a Tarpa határában magasodó Nagy-hegy személyében.
A 154 méteres hegy valójában egy 20 millió évvel ezelőtt lesüllyedt vulkáni kúp, amelynek ma már lösz borította falain kiváló minőségi szőlő terem. Érdekességként pont pinceásás közben akadtak rá itt egyedülálló honfoglalás kori leletekre. Az ezeréves sírból egy nő mellett egy előkelő harcos maradványai is előkerültek, akit a lovával együtt temettek el. A csontok mellett ezüstgyűrűkre, aranyozott veretekre és övcsatokra is rábukkantak a régészek, amely leletek ma a Jósa András Múzeumban láthatóak.
Gyógyító sztúpa (Biri)
Magyarországon több buddhista szentély létezik, többek közt a Kőrösi Sándor Emlékparkban, Becskén és Zalaszántón is láttam már kirándulásaim alkalmával egy-egy sztúpát. A Biriben emelt Gyógyító sztúpa azonban különleges a buddhista helyek szentélyek sorában, azt ugyanis egy magánszemély emelte.
Vágó János, életvédelmi nyomozó Nepálból hazatérve a telkén 2009-ben egy sztúpát emelt Buddha és a Darma tiszteletére, amely a nyugalom szigeteként szolgálhat az idelátogatók számára. A Gyógyító sztúpát Biriben évente több százan keresik fel, május elején pedig rendszeresen sztúpa napokat és beszélgető esteket tartanak. A sztúpa magánterületen áll, de ajtaja nyitva áll minden gyógyulni, elcsendesedni vágyó számára.
Balkányi mamut (Csiffytanya)
Ha valaki azt mondja, hogy az ország egyik legsíkabb területén az ország egyik legmagasabb fáját fogom megtalálni, valószínűleg csak legyintek rá. Pedig a történet igaz. A Nyírségi-dombok között egy magányos mamutfenyő áll a szántóföld szélén a források szerint 1853 óta.
A tiszteletparancsoló famatuzsálem nemcsak kedvelt kirándulóhely Balkányban, hanem a helyiek féltő gonddal vigyáznak is rá. A fenyőt 1968-ban villámcsapás érte, törzse kettéhasadt és elvesztette koronáját, de a hajdani lakosok közös munkával összefogtak és meggyógyították. A Balkányi mamut ma a térség egyik szimbóluma, ami büszkén kiállta nemcsak a történelem, hanem a természet viharát is.
Kölcsey-Kende kastély (Cégénydányád)
A kastély története 1833-ra nyúlik vissza, ekkor épült meg ugyanis a Kende Zsigmond által megálmodott klasszicista lakóház. A Kölcsey-Kende család szoros kapcsolatot ápolt egymással, erre utal a homlokzaton olvasható Kölcsey Ferenc idézet is.
Nyitvatartás hiányában az épületbe nem jutottam be, amelyben családtörténeti és interaktív szobák mellett gasztronómiai és természetismereti kiállítás is helyet kapott. A kastélyt körülvevő angolkertben azonban sétáltam egyet, ahol egy 1,5 km hosszú tanösvény kalauzolja el a látogatókat a parkban fellelhető növényérdekességek világába.
Az ország legkeletibb pontja (Nagyhódos)
Magyarország legdélibb (Beremend), legnyugatibb (Felsőszölnök) és legészakibb (Füzér) pontjain korábban jártam, ahogy az ország közepén (Pusztavacs) is. Épp itt volt az ideje annak, hogy keletre is ellátogassak.
Egészen pontosan a Szatmári-síkra, ahol Nagyhódos közelében minderről egy emlékfa is tanúskodik. Ezen túl sok látnivaló itt nincs, de a Szatmári-sík végtelensége és látványa nagyon megnyugtató és szép látvány volt. Nemcsak az ország legkeletibb pontján, hanem Szatmár egészében.
Bereg Múzeum (Vásárosnamény)
Az egykori Tomcsányi Kastély falai között találjuk a régió egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményét. AZ öntöttkályhák világától kezdve az itt élt nemesi családok életén át egészen a paraszti kultúráig betekintést nyerhetünk a Tiszaháton folyt mindennapokba.
A művészeti emlékek és kiállítási tárgyak mellett különösen érdekes volt végigkísérni a vászon útját, kezdve a születéstől egészen a halálig. A beregi népi kultúrában a vászon nemcsak a viselet részét képezte, hanem a gazdálkodásban és udvarlásban is fontos szerepe volt. Komatálban vitték a földeken dolgozó férfiaknak az asszonyok az ebédet, és korsókendőben a kancsót tartalmazó vizet.
A fiatal legények a fonáshoz használt csörgős orsót készítettek a kiszemelt lányoknak szerelmi ajándékul. Míg a beregi gyász részeként a keresztszemes feliratok fordítva kerültek ré feketével a terítőkre, hiszen a holtak világa pont ellentettje a való világnak.
