Miközben már a januárt és az új évet tapossuk, a mínuszokat leszámítva a télnek se híre, se hava. Márpedig a tél nem igazi tél hó nélkül. Bár ezt a véleményt egy nagyvárosban lakva, a napi forgalmi dugókat és latyakos utakat látva, időről időre azért felülbírálom. Ha tél, utazás és csodaország, mindenkinek jó szívvel ajánlom Izlandot. Bár nem tűnik kézenfekvőnek, hogy télen még hidegebb helyre utazzunk, mint ahol vagyunk, de a jég és tűz országa valóban elképesztő. Izland legszebb látnivalói után következzen a személyes beszámolóm arról, mit lehet Izlandon télen csinálni.
1) Északi fény nyomába eredni
Valószínűleg nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, télen az északi fény adja az ország legnagyobb vonzerejét. Engem is leginkább az motivált, hogy a meleg lakásomat pár napra lecseréljem a farkasordító hidegre, hogy lássak Izlandon sarki fényt. Sajnos nem láttam. Pedig olyan helyre foglaltam szállást, ahol a fényszennyezettség nagyon alacsony (Thingvellir Nemzeti Park környéke). Négy éjszakát is eltöltöttem az országban, de sajnos az időjárás nem volt hozzá kedvező. Sokan mondják, hogy sarki fény szempontjából Izland lutri, mert gyakran felhős az ég.
Az, hogy nekem nem volt szerencsém Izlanddal, az nem jelenti azt, hogy másnak ne lenne vele. Számos cég van (pl.: Gray Line, Reyjkjavik Excursions), akik 3-5 órás időtartamra szerveznek éjszakai, sarki fény nézős túrákat €38-tól kezdődően. De nem muszáj szervezett túra keretében a sarki fény nyomába eredni, sőt. Kiülsz egy sötét part vagy hegy mellé, ugyanúgy elkaphatod a sarki fényt, ahogy nekem is Norvégiában végül sikerült. A sarki fényről és a norvég túráról ITT olvashatsz többet, illetve Instagramon (ITT éred el az oldalamat) is adtam hozzá sok hasznos tippet.
2) Meleg szabadtéri fürdőkben relaxálni
Bár ezt itthon is megtehetjük, hiszen Izland után hazánknak van a világon a legnagyobb felszíni termálvízkészlete. De azért a Széchenyi vagy Gellért fürdő helyett mennyivel hangulatosabb megszilárdult lávák között úszkálni? Izland leghíresebb fürdője kétségkívül a Blue Lagoon, amelynek vize a nevéhez méltóan tényleg elképesztő kék színű.
Belépőjegyet érdemes előre foglalni ITT, különben úgy jársz, mint mi egy másik izlandi kirándulás alkalmával nyáron, hogy előtte 2 nappal már nem jutottunk be. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Izlandon a nyár a főszezon. Tekintve, hogy a a Blue Lagoon fővároshoz és a repülőtérhez is nagyon közel van a fürdő, általában tumultus van. De miért is annyira különleges ez a hely, hogy még a National Geographic is a világ csodái közé sorolta?
A Blue Lagoon eredete
Eredete egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. A közelben lévő geotermikus erőmű vizét a lávasziklák közé engedték le, bízva abban, hogy az majd beszivárog a talaj mélyebb rétegeibe. Ez nem történt meg. Helyette a meleg víz szépen elterült a felszínen, az ott lakók legnagyobb örömére. A 70%-ban óceáni és 30%-ban édesvíz keverék ásványi anyagokban, kovasavban és iszapban rendkívül gazdag és számos betegség kezelésében (pl.: psoriasis) bizonyítottan jótékony hatású.
A €85 belépő ellenében ingyen kapsz egy törölközőt, egy pohár italt, meg egy algás maszkot is, amelyet kifelé menet a fürdőkomplexumban meg is vásárolhatsz. Nekem a kinti víz egy idő után kimondottan hűvös volt. Bár maga a hely tényleg fantasztikus, érdemes egyszer kipróbálni. Ha valaki csak a jégkék vízre kíváncsi, azt belépő nélkül is megnézheti a fürdő körül, ugyanis egészen nagy terület vízzel borított.
Egy másik jó fürdőopció – és feleannyiba kerül, mint a Blue Lagoon -, Laugarvatn településén található. A természetes tó köré épített termálfürdő szaunával és 3-4 különböző hőmérsékletű külső medencével várja a látogatókat a hét minden napján. Bár a víz színe nem olyan lenyűgöző itt, mint a kék lagúnában, nekem ez a hely valamiért szimpatikusabb volt. Kevesebb a látogató, a kilátás a tóra elképesztő (a fotók szerint sarki fény is van). Sőt ha bátrak vagyunk, a szauna után azonnal csobbanhatunk is egyet a jeges vízben. Legalábbis amikor én ott voltam, láttam ilyen elvetemülteket.
3) Járjuk be az arany háromszöget
A legnépszerűbb kirándulási opció Reykjavíkból az aranyháromszögként is emlegetett túra, amely az útvonalát tekintve tényleg egy háromszöget ír le a térképen. Valójában a túra 3+1 helyszínt foglal magában, ha a fővárost nem számítjuk önálló látványosságnak.
Thingvellir Nemzeti Park
Az első megálló a Thingvellir Nemzeti Park, amely amiatt különleges, mert földrajzilag két kontinensen állhatunk egyszerre. A lábaink alatt ugyanis pont itt találkozik az európai és észak-amerikai kőzetlemez. Az UNESCO világörökség részét is képező hely Izland legnagyobb természetes tavának ad otthont, amelyben akár búvárkodni is lehet. Norvégia után most egy darabig nem vágyom a jeges vízbe, noha egy életre szóló élményt adott az 5 fokos vízben való merülés (erről videót ITT találsz).
Gulfuss vízesés
A második megálló a Gullfoss vízesés, amely az ország legnépszerűbb turistalátványossága. Érdekességként jegyezném csak meg, hogy Izlandon több ezer ingyenes látogatható vízesés van. Ezek mindegyike a foss nevet viseli, bár ez valószínűleg csak magyarul vicces. Mindenesetre a Gullfoss tényleg az egyik leglátványosabb vízesés, ahogy a vulkáni tevékenység során létrejött szurdokban hatalmas erővel és robajjal zúdul a mélybe a víz. A vízeséshez közel menni nem lehet és télen a csúszásveszély miatt még kevesebb része látogatható az egyébként is lekorlátozott kilátópontoknak.
Geysir
Arra készüljünk itt, és a harmadik számú látványosságnál, a Geysirnél is, hogy iszonyat hideg lesz, ugyanis a vízpára jégként csapódik le a levegőből. Nekem a telefonom nem bírta a hideget és folyton kikapcsolt – pedig a levegő nem volt több mínusz 5-8 foknál -, és a síkesztyűben is elfagyott a kezem. Másik jótanács: sose próbáld az átfagyott kezedet langyos vízben felmelegíteni, meleggel pedig szigorúan tilos. Személyes tapasztalat mondatja velem, hihetetlen fájdalmaim voltak ilyen kísérlet után és órákig nem tudtam mozgatni az ujjaimat.
Az aranyháromszög csúcsát adó helyen értelmet nyer a tűz és jég országa kifejezés, ugyanis télen a jéggé fagyott talaj mentén láthatjuk, ahogy 20-30 méteres magasságba lövell ki forró vizet a Strokkur. A hely nevét adó Geysir hőforrás már 2000 óta, egy földrengés következtében nem aktív, viszont a 26 aktív gejzírnek otthont adó Haukadalur terület a világ 5. legnagyobb gejzírmezőjének számít.
A gejzírek vizébe tilos belenyúlni, vagy akár közel menni hozzá, hiszen azon túl, hogy égési sérüléseket okozhat, az előbbi pontban részletezett fagyási fájdalmat is azonnal garantálja. A negyedik megállója a túrának a Kerid kráter, ami téli időszakban időjárás függvényében látogatható. Szerintem nyáron az igazi ez a hely, amikor biztonsággal végig lehet sétálni a kráter peremén és meg lehet csodálni az elképesztő színű tavat a közepén.
4) Szeljük át szánnal az örök jégmezőt
Az adrenalin szerelmeseinek mindenképp ajánlom, hogy próbálják ki a motoros hószánozást valamelyik gleccser tetején, ahova több helyi cég (pl.: Glacier tours, Glacier Journey) is szervez egy kb. 3 órás kirándulást. Már az indulás is szó szerint hatalmas élmény, ahogy az ember felkapaszkodik a szuper dzsipp tetejére, amivel a résztvevőket felviszik a hegy tetejére. Minket a Vatnajöküll Nemzeti Parkba vittek, ahol útközben átültünk egy holdjárónak tűnő lánctalpas belsejébe, fokozva ezzel még tovább az amúgy is szürreális utazási élményt.
A hószánozás teljesen biztonsági sport, attól függően, hogy szeretnél-e vezetni, vagy sem, megválaszthatod, hogy a kétüléses szán elejére, vagy hátuljára ülj fel. A konvoj elején egy tapasztalt guide megy, az ő nyomvonalát kell követni, igazából elrontani sem lehet a dolgot. Fantasztikus élmény az örök jégmezőkön járni tudván, hogy alattad 1 km vastag jégpáncél van. A Vatnajökull Nemzeti Park 2019 óta az UNESCO világörökség része és Izland területének 14%-át foglalja magában. Akár nyáron, akár télen látogatsz ide, kérlek ahogy az ország egész területén, itt is csak lábnyomot hagyj magad után, ne szemetelj és ne vigyél el magaddal semmit a természetből.
5) Nézzünk igazi jéghegyeket és jégbarlangokat
Sarki fény hiányában, de anélkül is mondhatom, hogy a legnagyobb élmény számomra télen Izlandon Jökulsarlón és a jégbarlangok voltak. Reykjavíkból meglehetősen messze van mindkettő, főleg ha egy hosszú hétvégére megyünk, ezért érdemes a szállással úgy tervezni, hogy félúton is aludjunk pár éjszakát. Már csak amiatt is, mert hasonlóan más északi országokhoz, Izlandon is kevés a világos órák száma a téli időszakban. Én 4-4 órát vezettem a vaksötétben azért, hogy ide eljussak télen is, és túlzás nélkül állítom, hogy a látvány bőven kárpótolt a volán előtt eltöltött hosszú órákért.
A Jökulsarlón melletti gleccsertóban járva a hatalmas és változatos színű, alakú jéghegyek között az ember nagyon picinek érzi magát, csakúgy mint az Atlanti-óceán partján, ahova összetörve már, de a leszakadt jéghegyek megérkeznek. Bármennyire is csodálatos azonban a látvány, az elszomorít, hogy 70 évvel ezelőtt a tó még nem létezett, a klímaváltozás kontójára írható a létrejötte. A gleccser rohamos léptékben pusztul és a Vatnajökull jégsapkával együtt a tudósok szerint 200 év múlva teljesen el fog tűnni. Csakúgy, mint a csodás jégbarlangok, ahol jártam Skaftafell környékén.
Én az optimista szemlélet híve vagyok. Ha nem csak 1, hanem 10, majd 100, később több ezer, majd millió ember kis lépéssel ugyan, de tesz a környezet megóvása érdekében (Instagram oldalamon könnyen megfogadható tippeket osztottam meg), akkor kis lépésekkel ugyan, de tudunk tenni valamit mi, egyszerű emberek is, a bolygónk megóvása érdekében.
