Az Azori- szigetek és Portugália legmagasabb pontja a Pico, amely egy sziget és egyben egy vulkán nevét is jelöli. Vulkanikus jellege miatt előszeretettel aggatják rá a fekete sziget jelzőt, ám Pico korántsem élettelen, sőt. Tele van zöldellő tavakkal, virágokkal, na meg persze tarka tehenekkel; úgy tűnik ez a hármas minden Azori-sziget kötelező tartozéka. Feltett szándékom volt a Pico és a vulkán meghódítása is, amelyből végül csak az egyik teljesült, mégsem érzem magam csalódottnak. Hiszen az utazás nemcsak arról szól, hogy mit nézünk meg, hanem arról is, hogy közben mit élünk meg. 
Én pedig jó sok mindent megnéztem és megéltem Pico szigetén, amelyről fogadjátok olyan örömmel a beszámolót, mint amilyen szeretettel megírtam. Amennyiben további Azori-szigetek is érdekelnek, Flores szigetéről ITT, Corvoról ITT, São Jorgeról ITT, São Miguelről ITT, Faial szigetéről pedig ITT olvashatod a részletes beszámolómat.
Érdekességek Pico szigetéről
Ez a második legnagyobb Azori-sziget, amely már a 15. század óta lakott. Bár nem sűrűn, mert a 446 km2 területre mindössze 14.000 lakos jut. Ellentétben mondjuk Terceirával, ami hasonló területű, ott 4x ennyi ember él. Az alacsony népsűrűség a sziget látképét uraló 2351 m magas Pico vulkánnak köszönhető, amely időről-időre forró füstöt és lávát juttat a felszínre. A legutolsó kitörést 1963-ban regisztrálták, azonban a legjelentősebb vulkáni tevékenységek 1718-20 közöttre datálódnak, amelynek nyomai lávafolyások formájában a mai napig látszódnak.
A sziget folyamatos kisebb, illetve közepes erősségű földrengéseknek van kitéve köszönhetően annak, hogy a szeizmikus mozgások epicentruma Faial-Pico vagy pedig Pico-São Jorge szigetek közé esik. Bár 2009-ben a műszerek mutattak némi aktivitást és a környező Faialról (erről a szigetről ITT írtam) is érzékeltek vulkáni gázokat a levegőben, végül a jelenség alábbhagyott.
Világörökségi szőlő
A vulkáni kitörések tápanyagban rendkívül gazdag táptalajt eredményeztek Pico szigetén, ami a mezőgazdasági tevékenységre, főként a szőlőtermesztésre nagyon kedvezően hatott. Itt a szőlőültetvényeket nem úgy kell elképzelni, mint nálunk, hogy vannak a karók és közötte kifeszített drótkötelek, amire felfutnak a növény indák. Nem. Picon egészen unikális a szőlőtermesztés, nem véletlenül vált 2004-ben az UNESCO világörökség részévé.
Moinho do Frade
Évszázados hagyományok szerint itt ugyanis először bazaltsziklákból labirintusszerű falakat (paredes /murinhos) emelnek, amelyek ezután felparcelláznak (currais), majd ebbe ültetik a szőlőt. A tőkék viszonylag alacsonyan, a földtől sokszor alig 1 méter magasságra nőnek. Elsőre alig vettem észre a falak miatt, hogy ez egy szőlőültetvény.
A leghíresebb szőlőfajta a verdelho, amely Pico mellett csak Terceira és Graciosa szigetein honos. A legszebb szőlőültetvények Criação Velha közelében vannak, de referencia pont lehet a Moinho do Frade szélmalom is háttérben a Pico vulkánnal. Ha már Picon vagyunk, érdemes megkóstolni egy pohár itteni bort, ám arra készüljünk, hogy nemcsak a zamata különleges, hanem az ára is (1 palack 10€ körül van).
Bálnák
A szőlő mellett amásik hagyományos tevékenység – ami mára feledésbe ugyan nem, de a múlt jótékony homályába veszett-, az a bálnavadászat. Picon a mezőgazdasági tevékenység mellett az emberek fő megélhetési forrását az ámbráscetek (Moby Dick is az volt) jelentették. Szinte nem volt olyan család, ahol ne lett volna erre szakosodott vadász.
Miután tilalmat rendeltek el Európában a bálnavadászatra, 1984-ben bezárták az összes bálnafeldolgozó gyárat az Azori-szigeteken. Picon két helyen találkozhatunk még a bálnamúlttal. Lajes do Picoban létesítettek egy bálnamúzeumot (Museo du Baleeiros), ahol eredeti 19. századi halászházakat és eszközöket láthatunk, míg São Roque do Picoban az egykori bálnafeldolgozó gyár mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.
Hátborzongató és viszolygást kiváltó érzés volt búvárként látni mindezt, de nem szeretném homokba dugni a fejem, ez is szervesen hozzátartozik az Azori-szigetek múltjához. Mára a bálnavadászatot szerencsére felváltotta egy másik tevékenység, nevezetesen a bálnaturizmus. Ha szerencsénk van, a 28 itt honos bálnafaj közül találkozhatunk párral az Atlanti-óceánon. Azt azért jó tudni, hogy nem nyáron van a vonulási időszakuk, de aki szeretne mégis hajós túrára menni, egy próbát megér a dolog.
Pico vulkán
Térjünk rá a sziget nevét is adó vulkánra, hiszen mégis csak ez a hely fő látnivalója. A 2351 méter magas Pico különleges csemegének számít, nemcsak a hegymászók, hanem a turisták körében is. Jól kiépített túraútvonal és információs táblák segítségével ugyanis bárki számára megközelíthető a hegy alacsonyabbik része, a Piquinho. De kellő fittséggel és elszántásággal az innen 70 méterrel feljebb fekvő Topo da Montanha is bevehető. Szép idő esetén gyönyörű kilátás nyílik a vulkánról mind Pico, mind pedig a közelben fekvő Faial vagy São Jorge szigetére. Bár az időjárás elég kiszámíthatatlan, gyakran felhős és ködös az ég, de legalább a felhők fölött vagyunk, nem?
Csúcshódítási kísérlet
Az 1200 méteren fekvő regisztrációs irodáig eljutottunk, onnan feljebb nem. Szerettünk volna sétálni egyet a vulkán oldalában, még ha nem is teljesen a csúcsig, de erre nem kaptunk lehetőséget. Nem azért, mert nem kértünk guide-ot, egyedül is neki lehet vágni az útnak, hanem azért mert limitálva van az egyszerre hegyen tartózkodók száma. Akkor sem engednek fel, ha csak pár száz métert szeretne sétálni a vulkán oldalában: regisztrálni kell és várni, ahogy mellettünk két angol hölgy már 2,5 órája arra várt, hogy elindulhasson. Csak sétálni, nem mászni. Így fájó szívvel kénytelenek voltunk lemondani a túráról, mert nem voltunk időmilliomosok.
Hasznos tanácsok Pico mászásához
Az Azori-szigetekről írt útmutatómban már részleteztem pár hasznos tanácsot, azonban ha a Picora készülsz, az alábbi tíz ponttal egészíteném ki a listát:
- Ha szeretnéd megmászni a vulkánt, Pico szigetén tölts el előtte egy éjszakát. Nem fog működni az, hogy a legelső komppal áthajózol egy másik szigetről és majd valamikor napközben elkezded a mászást. Egy teljes napot szánj rá, ugyanis a mászás 7-8 órát vesz igénybe.
- Érdemes minél korábban odamenni a hegyi központhoz (0-24 nyitva vannak), mert nem biztos, hogy a regisztrációt követően el tudsz azonnal indulni. Mi nyáron, főszezonban tapasztaltuk ezt, mert azt tudni kell, hogy 200 fős limitje van az egyszerre hegyen tartózkodóknak. Míg egy nap 320 ember kaphat engedélyt a mászásra. Ha rossz az idő, nem mászhatsz, ezzel is kell kalkulálni.
- Az időjárás nagyon változékony a hegyen: fent akár 10 fokkal is hűvösebb lehet, mint az alján. Sok helyen nincs árnyék, ha süt a nap, fejfedő és napkrém erősen ajánlott.
- Nem kell hegymászó felszerelés, ellenben a réteges ruházaton kívül széldzseki (eső és hideg miatt), magasszárú túrabakancs, napszemüveg, fejfedő, kesztyű (ha nem nyáron mész és fázós vagy) és túrabot! javasolt. Ez utóbbi jól jön a különböző terepeken és segít a haladásban.
- Ha a kráter szélén szeretnél éjszakázni (van rá lehetőség), akkor hálózsák, fejlámpa, sátor és extra meleg ruha legyen nálad.
- Élelem és víz nincs menet közben, a regisztrációs ponton is minimális, ezért minimum 1,5 liter folyadékot és szendvicset vigyél magaddal az útra.
- Viszonylag könnyű tájékozódni, kapsz GPS készüléket, de emellett 47 útjelző tábla is mutatja az irányt a hegyen. Mindegy, hogy egyedül vagy guide-dal mész, ezeket a táblákat kövesd.
- Ha eltévednél menetközben (pl.: köd van), mindig térj vissza az előző ponthoz. Ne próbáld meg sosem az utat levágni! Van lehetőség légimentésre, cirka 1000€-ért érted jönnek.
- Induláskor és megérkezéskor is regisztrálni kell. A Piquinho megmászása 15€, a csúcsé 20€, míg a fenti éjszakázás plusz 10€-ba kerül.
- Ne szemetelj és mivel természetvédelmi terület, ne vigyél el innen semmit, a növényeket se tépd le!
Lávabarlangok
Pico szigetén két lávabarlang van, amelyek közül a Gruta das Torrest mindenképp javaslom felkeresni. Mivel az útibeszámolók nem tettek róla említést, hogy hetekre előre regisztrálni kell, mert minden túraidőpont le van foglalva és csak 15 fő tartózkodhat a barlangban egyszerre, ezért nem jutottunk be. Hiába vártunk egy órát, hátha valaki nem jelenik meg és felszabadul hely (1 hely akadt volna, de mi hárman voltunk), nem jártunk szerencsével. Rajtunk kívül még legalább hat turista várakozott az esélytelenek nyugalmával, ők sem jutottak be.
Úgyhogy látogatás hiányában nem saját képeket tudok mutatni a helyről, hát mit ne mondja, szomorú vagyok, hogy nem jött össze. Pótolva a nem kellő tájékoztatást, ha szeretnél a Gruta das Torresbe bejutni, ahol egyébként túravezetővel történik a barlang bejárása, jelentkezz be előzetesen ITT e-mailben, vagy telefonon, fizetni (8€) ráérsz majd ott helyben is.
Furna de Frei Mattias
A Furna de Frei Mattias lávabarlang ez előzővel ellentétben nem regisztráció-köteles. Igazából alig találtuk meg, mert egyrészt nincs kitáblázva sehol, másrészt pedig egy legelő közepén van. Ezt szó szerint kell érteni, ugyanis teheneken, meg kerítésen keresztül vezet az út oda. Az útileírások 1-es szintűnek, azaz a legkönnyebben bejárhatónak mondták, nos én ezt nem így láttam. Megállva a barlang szűk és sötét bejáratánál, miközben a fejemre csöpög a víz fentről, nem igazán éreztem késztetést arra, hogy beljebb menjek. Szóval, ha szeretnéd megnézni ezt a barlangot belülről, egy sisak és elemlámpa nem árt. Meg az sem hátrány, ha nincs klausztrofóbiád.
Hét tavak szigete
Bár Flores szigetét tavak tekintetében nem múlja felül Pico, számukat tekintve biztosan. Ugyanis hét tó közül is lehet válogatni a szigeten, amelyek némelyike egészen páratlan és szürreális látvánnyal örvendezteti meg a látogatót. Mint például a Lagoa do Capitao, amelynek a partján lévő görcsös fák már önmagukban is figyelemreméltóak. Ám az, hogy egy vemhes tehén épp a vízben fürdőzik, háttérben a Pico vulkánnal és az oldalról éppen egy ködfelhő úszik be, tényleg a csillagzatok elképesztő állása volt. Nem véletlenül lett ez a fotó az Instagram oldalam egyik legtöbbet megosztott képe és nyert közönségdíjat is egy pályázaton.
De ugyanilyen meghökkentő látvány volt a Lagoa do Peixinho, amelynek fűvel körbenőtt partján ülve csak utólag vettem észre a fotón, hogy úgy néz ki az alja, mintha egy kanál lenne. Vagy csak nekem túl élénk a fantáziám?
Mindenesetre Picon járva ne szűkítsük le a látogatásunkat csak a vulkán megtekintésére, amiről a sziget a nevét kapta, mert sok szép dologról maradunk le. Ezzel a képválogatással zárom kalandozásaimat a szigeten. Utolsó, Azori-szigetként São Miguelre megyek tovább, velem tartotok?
