• Menu
  • Menu

Látnivalók az Azori háromszögben: Faial

Az Azori-szigetek középső részét háromszögként (Triângulo) is szokás emlegetni, amely Faial, Pico és São Jorge szigeteket foglalja magában. Bár a matematikával sokszor meggyűlt a bajom, azt még én is tudom, hogy egy háromszög sosem lehet nyitott, kivéve akapcsolat. Úgyhogy addig húztuk azokat a bizonyos vonalakat a térképen, mígnem Faial lett a biztos bázis, ahonnan elindultunk felfedezni az Azori-szigetek háromszögeit.  A beszámolómban most Faialt mutatom be, de amennyiben további Azori-szigetek is érdekelnek,  Floresről ITT, Picoról ITT,  São Miguelről  ITT, Picoról ITT, Corvo szigetéről pedig ITT olvashatod a részletes beszámolómat.

Faial, Azori-szigetek

Az első dolog, ami mellbevágott a szigetre való megérkezéskor, az a civilizáció volt. Ez most lehet így viccesen hangzik, de miután eltöltöttünk némi időt a 4000 fős Flores és a 400 fős Corvo szigetén, furcsa volt újra egy „sűrűn” lakott területen landolni. Szállásunk a sziget fővárosában, Hortában volt, ahol a sziget lakosságának kb 50%-a él (7000 fő). Több kivándorlási hullám is volt a szigetről, legutoljára 1957-ben egy vulkánkitörés miatt, amelynek nyomát mai napig sok lakatlan ház őrzi.

Horta jelentése

A sziget fővárosa, Horta város nevét hallva sokan azt gondolhatják, hogy a Horta=hortenzia szó között némi kapcsolódás van. Ám el kell, hogy keserítsem az olvasót. Bár az Azori-szigeteken a teheneken kívül a hortenzia volt a legkedveltebb fotótémám, Hortának semmi köze nincs a hortenziához.

A város neve szó szerinti fordításban zöldségeskertet jelent, nem véletlenül. A nedves szubtrópusi klímának és termékeny vulkáni talajnak köszönhetően ugyanis a sziget hosszú-hosszú évszázadokon át Európa és Észak-Amerika éléskamrája volt.

Többek közt bálnaolajat, bort, narancsot és festőfüvet szállítottak innen. Ez utóbbit a textiliparban az indigó szín elérésére sokáig használták a vegyszerek helyett. Lehet a festőfű miatt, vagy a szigeten fellelhető hortenziának köszönhetően Faialt az angol nyelvben sokáig kék szigetként emlegették. Bár a sziget nem nagy, érdemes két napot rászánni a bebarangolására. Főleg, ha nem arról szól neked sem az utazás, hogy odamegyünk, lefotózzuk az adott helyet, pipa és már rohanunk is tovább.

Horta, a nyüzsgő város

A sziget fővárosa, Horta a 16. századtól kezdődően kiemelt szerepet játszott az Amerika és Európa közötti kereskedelemben. 1986 óta pedig a transzatlanti vitorlások és yachtok egyik legfontosabb központja. 300 hajónyi férőhelyével a világ negyedik leglátogatottabb kikötője, védett öblével a karib és mediterrán szigetek között hajózóknak nyújt menedéket.

Horta különleges helyei

Nem tudni miért és hogyan kezdődött pontosan, de minden Hortában járó hajós egy-egy rajzot hagyott maga után a kikötő falán. Feltételezhetően babonából, a biztonságos megérkezés örömére. Mára a 11.000 utcai alkotás, melyek közül nem egy tényleg műalkotás, az Azori-szigetek egyik legfontosabb hagyománya és egyben a város legfőbb nevezetességévé nőtte ki magát. Hogy mennyi az esélye, hogy a rajzok között magyarra bukkan az ember, azt nem tudom. Mindenesetre teljesen véletlenül a lábam elé került Gyuri, Péter, Otti, Miki, Évi, Andris, Tamás és Adri rajza 2017-ből. Sziasztok!

A kikötő végében álló 16. századi Santa Cruz erőd jól illik a város mai arculatába, ahol a régi romos épületek, fehér-barna téglás templomok jól megférnek a tengerparti promenád hangulatos éttermeivel.

Közülük a legkülönlegesebb a Peter’s Café. A helyről az a mondás tartja a hajósok között, ha nem jártál ott, akkor semmit sem láttál Hortából. Valóban, a 100 éves kávézó komoly múltra tekint vissza. Ma étteremként működik, de régen információs központtól kezdve, postán át a meteorológiai állomásig minden volt. Évszázadok alatt a Peter’s Cagé az  igaz barátság szimbólumáva a vitorlázók és hajósok között.

Fürdés Faial szigetén

Ha már tenger, érdemes pár szót ejteni arról, milyen lehetőségek vannak Faial szigetén a vitorlázáson kívül a tenger, pontosabban szólva az óceán szerelmeseinek. Az Azori-szigetek az Atlanti-óceán kellős közepén fekszik. A legkézenfekvőbb gondolat a fürdőzés lenne, hiszen víz az mindenhol van. Az éles vulkáni sziklák, erős hullámzás és hűvös (21 fok) víz miatt a spontán strandolás helyett inkább a kijelölt fürdőhelyeket válasszuk. Ezek általában az óceánból elkerített, védett öblök, ahol zavartalanul élvezhetjük a sós vizet és a napsütést. Ráadásul mivel természetesen medencékben vagyunk, ahol a víz is kellemesebb hőmérsékletű, rögtön jobban esik a csobbanás a sós vízben.

Legjobb strandok: Varadouro és a Monte da Guia alatti övöl

Az egyik legszebb fürdőhely Faial szigetén Varadouro (nem összetévesztendő a kubai Varaderoval, bár az sem rossz), ahol gyönyörű óceáni környezetben – igaz sziklák között -, ingyenes fürdőzésre nyílik lehetőség.

Ha valaki a sekélyebb, homokos partot részesíti előnyben, akkor Hortában megtalálja a számításait a Monte da Guia felé menet, ami az egyik legismertebb kilátó a szigeten. Szép idő esetén Faial szinte a minden pontjáról rálátni a szemközti szigeten lévő Pico vulkánra. Így érdemes egy kört tenni a kilátó felé, már csak a régi, hangulatos kikötőrész miatt is. Ha pedig már itt vagyunk, üljünk be valamelyik hangulatos vendéglő egyikére egy ebédre.

Hajózás Faial szigetén

Hortából lehetőség van delfin-és bálnanéző hajós túrán részt venni. Nagyon ritka, hogy nyáron bálnák vannak itt (a legnagyobb valószínűség májusban van rá). És a delfinekért bármennyire is rajongok, nem fogok kifizetni 65€-t egy háromórás hajózásért. Az Azori-szigeteken való búvárkodásról is fájó szívvel lemondtam, mert 150€ lett volna egy merülés hajóról (bolondok ezek?!). Úgyhogy kénytelen leszek Norvégiába menni november végén, hogy orkákkal merülhessek és északi fényt is lássak (spoiler).

Vulkáni kaldera

Faial szigetének látképét egy hatalmas, 1,5 km átmérőjű vulkáni kaldera uralja, ahol egyben a sziget legmagasabb pontja, a Cabeço Gordo található (1043 m). A kalderához több út vezet fel. Persze Murphy, hogy mi a Wazze navigáció alapján valami nagyon zergejárta úton jutottunk fel. Útközben elmormoltam egy-két imát, nehogy itt robbanjon le az autó, mert itt  tényleg csak a madár jár. Végül szerencsésen elértük a kaldera peremét, ahol megkezdtük a körtúránkat.

Túrázás a kaldera peremén

A körtúrát szó szerint kell érteni, ugyanis a kráter peremén egy 8 km hosszú út vezet körbe. Jó idő esetén érdemes csak nekivágni az útnak, ugyanis haladó fokozatban 3, de kényelmes tempóban inkább 4 óra az út. Levágni pedig nem lehet az utat, mert 900 m mélység tátong az ember lába alatt, ami egészen pazar látványt nyújt annak ellenére is, hogy én tériszonyos vagyok. A rengeteg zöld páfrány, fű, bokor és hortenzia szerencsére teljesen lekötötte a figyelmemet, így észre sem vettem szinte, hogy egy szakadék mellett sétálok épp.

A túraút nem számít nehéznek, sőt kifejezetten könnyű pálya kisebb emelkedőkkel a végén, amit mindenféle edzettség nélkül is bátran körbe lehet járni egy sportcipőben. Arra érdemes készülni, hogy nincs árnyék, sem vízvételi lehetőség menet közben, amit a szomjúságon kívül még egy jó kis leégéssel is tudok igazolni. Így jár az, akit hajt előre a lendület és hisz más útileírásoknak, hogy 2 óra alatt is körbe lehet sétálni a kalderát. Nem, nem lehet.

Ráadásul az egész természetvédelmi terület, ahol lépten-nyomon megáll az ember bámészkodni. Elképesztően szép a kaldera tetejéről a kilátás az Atlanti-óceánra és Faial szigetére, úgyhogy nem szabad sietni. Tessék szépen komótosan sétálni, és a vizuális élményeket jó mélyen elraktározni az emlékezetbe.

Capelinhos

Habár számos aktív tűzhányó működik szerte a világban, nekem valamiért a vulkánok mindig a régmúlt időket idézték. Pedig hatalmas erők munkálkodnak a mélyben napjainkban is, amelyek olyan változásokat tudnak hozni egy-egy kitörés alkalmával, amelyre semmi más nem képes (kivéve az embert). A Faial szigetén található Capelinhos vulkán évezredeken át nyugodtan szundikált az Atlanti-óceán mélyén. Mígnem 1957. szeptember 27-én hirtelen fogta magát és olyan nagy erővel tört ki, hogy egy komplett félszigetet hozott létre a dühöngése után, megnövelve ezzel jócskán Faial szigetének területét is.

A kitörés elemi erejét jelzi, hogy egy éjszaka leforgása alatt 1,9 m hamuréteg borította be a közelben lévő világítótornyot, miközben 30 kg-os szikladarabok hullottak az égből a vulkán körüli 2-3 km körzetben. A pánik hatalmas volt; 4000 ember menekült el a szigetről és költözött az Egyesült Államokba, az akkor még a massachusettsi szenátorként tevékenykedő John F. Kennedy szárnysegédletével.

A Capelinhos vulkán eredményeként az óceán partján ma egy holdbéli táj az úr: mindent fekete homok és megkövült láva borít, nyoma sincs az életnek egy-két kósza bokrot és pozsgásnövényt leszámítva. Az egykori világítótorony ma is áll, amelynek a tetejére 1€-ért fel lehet menni, de az udvarát közel 7m magas hamupor borítja. Bár nem látszik, az épület második szintje emelkedik csak a felszín felé, az alsó része a hamuban és földben áll.

Porto Do Comprido

A torony tetejéről gyönyörű a kilátás a Porto Do Comprido partra, ahol a bazaltszikla úgy néz ki, mintha egy vízbe csúszó mille feuille lenne. A parthoz lemenni csak saját felelősségre szabad, ellenben a föld alatt tárt karokkal várják az embert.

A Capelinhos látogatóközpont olyan, mintha nem is létezne. Mindössze egy levegőből látható kör sziluett jelzi, hogy itt van valami (tiszta X-akta). Vulkanológusok és ásványok iránt érdeklődők számára kincset érő kiállítás található ebben a modern komplexumban, amely 10€ belépő ellenében látogatható. Nyitva tartás és bővebb információ a központról ITT található.

***

Faial különleges része az Azori-szigetvilágnak. Földrajzi adottságából fakadóan az Atlanti-óceán egyik fontos elosztóközpontja és egyben az utazók pihenőállomása. Olyan volt nekem a sziget, mint Forrest Gumpot idézve egy doboz bonbon: sosem tudhatod, hogy mit veszel ki belőle. Amikor az ember az első szemet bekapja, még nem biztos benne, hogy tetszik neki. Aztán szép lassan megjön az ízek harmóniája és rájön, hogy tulajdonképpen finom ez a bonbon. Szívesen venne belőle még egyet, de már elfogyott. Ez volt az utolsó szem a dobozban.

***

Legközelebbi útibeszámolómban a háromszög csúcsaként São Jorge szigete következik, amelyről annyit eláruhatok előzetesen, hogy kulináris élményekből itt sem lesz hiány. Hogy ezúttal milyen ízű lesz a bonbon, egyáltalán bonbont találunk-e csomagolásban, az hamarosan kiderül.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!