Belföld

Fedezd fel a História-völgyet és Borsod megye legeldugottabb szegletét!

2020. szeptember 16.

Vannak az országnak olyan részei, amelyek népszerű kirándulóhelynek számítanak. Lépten-nyomon visszaköszönnek ránk az óriásplakátokról és idilli környezetükkel utazásra csábítanak. Ha az utca emberét megkérdezném, hova látogatna el belföldön a legszívesebben, nagy összegben fogadok, hogy Borsod nem szerepelne az első 5 találat között. Még úgy sem, hogy itt van a Tokaji borvidék meg a Bükk, ami egy igazi gombaparadicsom (ITT megnézheted miért). A Bodrogközről és a Zemplén különleges várairól és természeti csodáiról már nem is beszélve, amelyekről korábban ITT és ITT írtam. Borsod-Abaúj-Zemplén, Magyarország második legnagyobb területű megyéje sokak szemében a világ végét jelenti. Számomra pedig a szülőföldemet.

aggtelek traveladdict

Most, hogy a koronavírus miatt egy darabig a külföldi utazások háttérbe szorulnak és előtérbe kerülnek a beföldi úticélok, azt gondolom, helye van olyan régióknak is a hazai kirándulólistánkon, amelyekre normál esetben nem gondolnánk. Ahogy Borsod megye legeldugottabb, és nincs mit szépíteni, de legszegényebb járásaira sem, amelyek bár tényleg a világ végén vannak, de bőven tartogatnak látnivalókat és különleges élményeket az arra tévedőknek. Egy őszi nap végigjártam a Bódva folyó és a História-völgyként elhíresült kistérséget, ahonnan elhoztam most kedvcsinálóként nektek a kedvenc helyeimet.

Edelényi kastély

A kimondhatatlan nevű L’Huillier–Coburg-kastély méretét tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya. Kovácsoltvas kapui Belvedere mintára készültek, főhomlokzata pedig az itáliai palotákat idézi. Külsejét tekintve érdekesség, hogy míg a legtöbb hazai kastély U alakja előre ível és egy szép parkot fog közre, addig az edelényi változat hátrafelé néz. A kastélysziget belsejében találhatjuk az ország legnagyobb összefüggő rokokó falképét mitológiai alakokkal és allegorikus barokk és rokokó jelenetekkel megtűzdelve, amik Lieb Ferenc vándorfestő keze munkáját dicsérik. A 2014-es felújításnak köszönhetően egy titok is napvilágra került, a keleti toronyszoba befalazott ablaka, ami még a fénykorból, 1820 előtti időkből való. Az edelényi kastély ma megszépülve, régi pompájában tematikus kiállításokkal, térképszobával és egy 3D-s kisfilmmel várja a látogatókat.

Rudabánya

Ha Rudabánya első olvasatra nem jelent többet, mint egy bányászattal foglalkozó település nevét, adok egy kis segítséget: Rudapithecus. Ezt a nevet hallva már valószínűleg sokaknak beugranak történelemórákon hallottak, nevezetesen, hogy innen származik egy híres lelet. Azé az emberszabású majomé, aki az ősünk volt és 10 millió évvel ezelőtt élt itt. A névadó település után a Rudapithecus Hungaricusnak keresztelt ősleletet további feltárások követték, amelynek eredményeit a monumentális Rudapithecus Látványtárban a látogatók belépő ellenében megtekinthetik. A mozgáskorlátozottak számára is látogatható épületből a kiállításon kívül Rudabánya második számú nevezetességére is panorámás kilátás nyílik, nevezetesen a bányatóra.

View this post on Instagram

Rudabányai tó, hazánk legmélyebb és legfotogénebb állóvize 💧⁣ ⁣ Amikor a borsodi körutamat terveztem, ez a tó előkelő helyen szerepelt a listámon. Smaragdzöld vizével számtalanszor szembejött velem az Instagramon, így alig vártam, hogy élőben is lássam a csodát. A helyzet azonban úgy hozta, hogy nem értem oda nappali világosságban, mert más programok is voltak aznap előtte. Fények hiányában nem azt az arcát mutatta a hely, amit a fotókon láttam, nem tudtam elkészíteni róla a “tökéletes” képet. Azonban cseppet sem bánom, hogy így alakult. Hiszen attól, hogy valami nem tökéletes, attól a miénk. Az emlék pedig abban a pillanatban, amikor megszületik, onnantól kezdve örökre velünk marad. ✨ ⁣ #rudabánya #emlékmentés #magyarország

A post shared by Szombati Orsi ✧traveladdict.hu (@traveladdict.hu) on

Az Interneten számos kép kering erről a helyről, amely napos idő esetén, smaragdzöld vizével valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Bár én naplemente előtt értem hazánk legmélyebb bányatavához, amely víz egyébként a Rudabányán folytatott vasércbányászat mellékterméke, a tavat filterek nélkül is nagyon szépnek találtam. Magában a tóban egyébként fürdeni nem szabad, ugyanis a vízben több helyütt sziklák vannak és egy meggondolatban csobbanás könnyen balesetet okozhat. Inkább gyönyörködjünk fentről a meredek sziklafalak, zöld növényzet és víz hármasában.

Tornaszentandrási Árpád-kori templom

Az északi határ mentén fekvő, alig 200 fős település hazánk egyik legvédettebb műemlékét rejti. Tornaszentandrás legmagasabb pontján, a dombtetőn álló templomegyüttes igazi, különleges csemege. Keleti része román kori alapokon nyugszik, faliképei és freskói a 14. századból valók, míg berendezése a népies barokk elemeit ötvözi. A templom csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Amikor leparkoltam az autóval a temető mellett, isteni szerencse, hogy a dombra épp felkaptató idős bácsiról kiderült, hogy ő a kulcsok őrzője.

Belépve az épület belsejébe rögtön egy szokatlan látvány fogadja a látogatót: egy ikerszentély. A különleges építészeti stílus az ide betelepített dél-tiroli bányászoknak köszönhető, akik az 1100-as években a vasérc kitermelésére települtek ide és hozták magukkal a kettős szentély intézményét is. A tornaszentandrási ikerszentély egyik boltíve alatt a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra látható, míg a másik a templom védőszentjét, Szent Andrást rejti.

A templom az 1700-as években leégett és tető nélkül maradt. Állagmegóvás címszó alatt pedig az épület falait lemeszelték. Ennek köszönhető, hogy megmaradtak és az 1970-es évek restaurálásakor napvilágra kerültek azok a 14. századi freskók, amelyek Szent András legendája mellett Szent István és Szent László királyok alakját is felelevenítik. Nagyon kevés Szent László ábrázolás maradt ránk, így a diadalíven található alakok művészettörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékkel bírnak. A templom barokk kori oltára, kazettás mennyezete és népies karzata már csak „hab a tortán”. Megígértem a templomot őrző bácsinak, hogy hírt adok erről a templom csodáról és most meg is tettem, hiszen ezt a különleges templomot szerintem egyszer mindenkinek látnia kell.

Szalonnai református templom

Tornaszentandráson kívül a História-völgy és a Bódva vidéke még számos érdekes vallási épületet rejt. Úgy mint a boldvai, szendrőládi, rakacaszendi és a szalonnai templom. Ez utóbbi kiemelkedik a látnivalók sorából és nem csak az érdekesen hangzó településnév miatt. Szalonna ugyanis nem a népszerű sertésből készült termék után kapta a nevét, hanem a közelében lévő sós vizű forrásról. Szláv nyelven a solna sót jelent, amit pár betűvel megtoldva már Szalonna.

A település központjából álló körtemplom az Árpád-kori időkből származik, a jellegzetes román építészet stílusjegyek alapján a 12-13. század derekán épült. A törökök a templomot feldúlták, majd később a reformátusokhoz kerülve a színes falakat fehérre meszelték. Szerencsére az 1970-es években végzett felújítások miatt itt is előkerültek a falfestmények, amiket saját szememmel sajnos nem láthattam. Kulcsot, ahogy a tornaszentandrási templom esetében is külön kell kérni hozzá. Ám itt Szalonnán dátum szerűen ki volt írva, hogy a soron következő három nap a templom nem fogad látogatókat, így esélyem nem volt bejutni. A templom mellett érdekességként egy 18. századi barokk fa harangtorony áll, amelyet a főépülettel együtt egy középkori körítőfal fog közre.

Baradla-barlang

Hazánk legismertebb és évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja Aggtelek nevével forrt egybe. Valójában a Baradla-Domica nevet viselő barlangrendszer egy 25 km hosszú, föld alatti komplexumot takar, amelynek egy része Szlovákia (5 km), míg a másik Magyarország területén fekszik. Az 1995 óta UNESCO világörökség részévé nyilvánított barlangnak két természetes bejárata van itthon: Aggtelek és Jósvafő.

A barlang az év minden napján várja látogatóit, akik öt túraútvonal közül is választhatnak.  Az Aggteleki és Jósvafői, valamint Vörös-tói rövidtúra teljes hosszában kiépített, villanyvilágítással ellátott terepet takar, ami utcai, ámde meleg öltözékben kényelmesen teljesíthető. A kalandvágyóbbak két overállos verzió közül választhatnak: van egy öt órás hosszú túra az aggteleki bejárattól, ami 6,65 km-es és Jósvafőnél ér véget, amely opcionális kiegészíthető még a Retek-ág vizes járataival.

Én a sima aggteleki túrát választottam, ami 60 perc időtartamú és a 13 aradi vértanútól kezdve a Hangversenytermen át az Oszlopos csarnokig a főbb látványosságokat érinti. Tekintettel arra, hogy az Aggteleki cseppkőbarlangot a ’70-es évekig fáklyás túrákkal vezették, a korom nyomot hagyott az egyébként hófehér és narancsszínű oszlopokon. A túravezető szavait tolmácsolva, ha valaki kevésbé érintetlen, de teljesen más formájú és méretű köveket szeretne látni, azoknak a Jósvafői verziót tudja javasolni.

Háromhegyi pálos kolostor

Martonyi határán kívül, az erdő mélyén magasodik a magyar pálos rend háromhegyinek is nevezett kolostora. Autóval egy darabig közelíthető csak meg a helyszín, de egy 1,5 kilométeres erdei sétát nem spórolhatunk meg a kolostorig. Kár is lenne megspórolni, ugyanis ez az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek a legjobb állapotban fennmaradt műemléke. A kolostor építése 1347-ben kezdődött gótikus stílusban.

Az egyhajós templom teljes hossza 26,5 méter, amelynek monumentális jellegét a romos állapot ellenére is jól megőrizte. A környék más kolostoraival egyidejűleg a Martonyi pálos kolostor az 1550-es évek után lakatlanná vált. Azóta folyamatosan csak pusztult, mígnem 2001-ben elkezdték a felújítását. Az épület teljes fedést kapott, így a belső részek és szépen megmaradt diadalív mentesül az időjárás okozta további állagromlástól. Bár korábban már több erdei kolostort is láttam, a Martonyi verzió már csak a mérete és nem túl könnyű megközelíthetősége miatt is közel került a szívemhez.

A visszafelé vezető úton, ahogy kiértünk az erdőből, a Rakacai-víztároló csillogó felszíne kerül a látómezőnkbe. A festői szépségű tó partján érdemes sétára indulni, amely nemcsak hazánk legnagyobb mesterséges víztárolója, hanem a természetjárók és horgászok paradicsoma is egyben.

Elfeledett kastélyok nyomában

A Bódva-folyó környékén számos régi kastélyt találhatunk. Az épületek némelyikben gyermekotthon működik, míg mások művelődési központnak vagy könyvtárnak adnak helyet. A késő barokk korban emelt épületek legtöbbjére ráférne egy alapos felújítás és nem lehet őket egy szinten említeni az edelényi kastéllyal. Ám ha valaki szereti a kastélyokat és kissé romos bájuktól el tud vonatkoztatni, igazi kincsekre lelhet itt, úgy mint a tornanádaskai Hadik-kastély, a ragályi Balassa-kastély, vagy pedig a szendrői Csáky-kastély.

Jósvafő

A már korábban említett cseppkőbarlang mellett más miatt is érdemes az Aggtelek közeli erdőkbe látogatni.  Jósvafőn, a fák sűrűjében egy gyönyörű színű, apró tó rejlik, amit csak tengerszemként emlegetnek. Valójában nem tengerszem, hiszen nem gleccserek olvadt vize gyűlt itt össze, csupán egy apró forrás, a Jósva. Ám ne becsüljük le, hiszen kis mérete ellenére ez Magyarország legnagyobb vízhozamú forrása, amely a tó mellett egy hideg vizű zuhatagban is testet ölt. A másodpercenként 7-8000 liter lezúduló víz ideális körülményeket biztosított egy vízimalom működtetéséhez, amely 1917 után a falu számára áramot is szolgáltatott.

Ma a malom már nincs meg, ellenben egy gyönyörű vizű tó van helyette, ami vadregényes környezetével tökéletes célpontja lehet egy könnyű erdei sétának. Jósvafő környékén járva az aktív túrázóknak érdemes elindulni Szádvár felkeresése, ami mára már csak egy falból álló erdei várat takar. Vagy még Jósvafőn maradva megismerkedhetünk közelebbről a hucul lovakkal is, amelyeket kis méretük miatt a Kárpátok pónijának is neveznek.

 

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik