• Menu
  • Menu

São Jorge, az Azori-szigetek sajtföldje

Kétségkívül a sziget nevét is viselő São Jorge sajt öregbíti leginkább a hely nevét, de azért bőven akad itt egyéb látnivaló is a sárga gurigákon kívül. Például a több, mint 70 fajã. Hogy mi? Fája? Nem, fajã, aminek nincs magyar megfelelője, de leginkább lávateraszként lehetne leírni őket az óceán és meredek sziklafalak találkozásánál. Vagy további érdekességként azt tudtad, hogy São Jorgen van Európa egyetlen kávéültetvénye? És azt, hogy minden itt lakóra három tehén jut, amelyek tejéből évente 1800 tonna sajt készül?

Visszajutottunk újra a kezdetekhez; hiába, a sajt és a név kötelez. De hogy ne csak a sajtot jelentse São Jorge, megmutatom, én hogy láttam az Azori-szigetek egyik legkarcsúbb szereplőjét.  Amennyiben további Azori-szigetek is érdekelnek, Flores szigetéről ITT, Corvoról ITT, Picoról ITT,  São Miguelről  ITT, Faial szigetéről pedig ITT olvashatod a részletes beszámolómat.

São Jorge, Azori-szigetek

A karcsú jelző onnan ered, hogy mindössze 5 km széles, ellenben 53 km hosszú a sziget. Teljes hosszában egy magas hegy húzódik végig, amelynek legmagasabb pontja 1053 m magas Pico da Esperança. A sziklás jelleg a sziget egészére jellemző és autóval nem is lehet megközelíteni minden részét. Északon meredek, 3-400 méteres lávafalak „omlanak” bele az óceánba, itt-ott egy-egy sík platót, teraszt (fajã) képezve a víz felett, ahol apró halászfalvak vetették meg a lábukat (Fajã do Ouvidor, Fajã das Pontas, Fajã da Ribeira da Areia).

A sziget déli részén „csak” 100 méteres sziklák vannak és több a sík, teraszos rész is, ezért a szigetlakók (9500 fő) nagy része a déli parton lévő településeken él (Fajã das Velas, Fajã da Queimada, Fajã Grande, Fajã da Calheta, Fajã dos Vimes). Téli időszakban, amikor beköszönt a rossz idő, az emberek sokszor a fajãk valamelyikébe teszik át a lakhelyüket, ahol általában minden családnak van víkendháza. Bármi is São Jorge szigetére való utazásod célja, a lényeg, hogy a fajãkat nem szabad kihagyni. Na de kanyarodjunk vissza egy picit, mert azért az fontos, hogy eljussunk egyáltalán a szigetre.

Közlekedés

São Jorgera legegyszerűbben komppal, leggyorsabban pedig a Sata Airlines járataival lehet eljutni. Azért az egyszerű szót idézőjelbe tenném. Hiába kicsi a távolság a három sziget (Faial, Pico, São Jorge) között és logikus is lenne, hogy minden irányban van járat, de a komp nem így gondolja. Ugyanis Hortából nem megy közvetlen kompjárat Velasba. Éss fordítva sem, a komp minden esetben Pico szigetét is útba ejti. Plusz a helyzetet bonyolítja, hogy Picon eltérő az érkező és induló város, (Madalena, São Roque di Pico). Így komppaal São Jorge szigetére valóban nem könnyű eljutni. .

Szóval, ha az Azori-szigetekre készülsz, javaslom elolvasni azokat a hasznos tanácsokat, amikről írtam, mert lesz pár furcsaság és nem csak a közlekedés terén. Minekutána a légvonalban mért 40 km-es távolságot a szigetek között a komp sikeresen megtette cirka 3,5 óra alatt, elkezdtük a felderítő túránkat Velas kikötőjében.

Városok és hangulatok

São Jorge nem igazán az épített környezetéről és múzeumairól híres, bár kétségkívül van pár figyelemreméltó hely a szigeten. Velasba, a sziget fővárosába érkezve egy csodaszép boltív fogadja az érkezőket a kikötőben. Viszonylag kevés turista érkezik ide a többi Azori-szigethez képest, ezért a fővároson kívül éttermeket és kávézókat elvétve fogunk találni.

Ha már itt tartunk, a vendéglátásban nem igazán jeleskednek az azoriak. Viszont teljesen váratlan módon itt, Velasban ettem a legfinomabb ételt az egész utazás alatt. A főtéren, az Igreja Matriz de Velas templom melletti teraszos éttermet, ami szimplán csak a Restaurante Açor nevet viseli, jó szívvel tudom ajánlani. A vacsorához még egy cuki négylábú is mellénk szegődött, aki hangos dorombolással adta tudtunkra, hogy ott van. Már ha a vörös perzsa kinézet nem lett volna önmagában elég figyelemfelkeltő.

A fővárost a magas hegyi emelkedőn keresztül elhagyva gyönyörű, tájakon át vezet az út a sziget déli partján. Autóval sajnos nagyon kevés helyen lehet félreállni és bámészkodni (nem úgy, mint Flores szigetén). Bár Manadas felé épp szerencsénk volt az egyik kanyarnál ezzel a hobbitház szerű pihenőhellyel, ami valószínűleg borospince, vagy valami hasonló lehet.

Manadas

A part menti fajãkba és halászfalvakba kacskaringós és meredek út vezet, hogy sokszor az ember elbizonytalanodik, egyáltalán elinduljon-e lefelé. Manadasban tegyük félre ezt a félelmünket és nézzük meg mindenképp a part mellett álló Santa Barbara templomot. Bár sokat nem írnak róla, de amennyire egyszerű a külseje, a belseje annyira lenyűgöző. Arany oltár és arannyal futtatott növényi díszítések, eredeti 18. századi azulejo csempék és gyönyörű fagerendás (cédrus) mennyezet fogadja a betérőket. Nem gondoltam, hogy egy pici templom ennyi szépséget rejt, szóval megéri megnézni.

Fajã dos Vimes

Folytatva tovább utunkat Fajã dos Vimes felé, az ember nem jön azonnal lázba, ha ezt olvassa. Ám ha hozzáteszem, hogy itt van Európa egyetlen kávéültetvénye, akkor egy olyan koffeinfüggőnek, mint én, máris szaporábban ver a szíve. Valamiért a kávéültetvény hallatán – bár korábban nem láttam ilyet -, azt gondoltam, hogy hatalmas területen lévő farmról lehet szó. A Café Nuneshez megérkezve egy családi ház előtt találtuk magunkat és elbizonytalanodtam, vajon jó helyre hozott-e a navigáció.

Szerencsére igen, ugyanis egy pici, de annál különlegesebb családi vállalkozást takar a kávétermesztés São Jorge szigetén. Bár pontos dokumentumok nincsenek róla, de valószínűleg a 18. században, Brazíliából érkezett a kávébab az Azori-szigetekre. A tengerszint feletti 300 méteres magasság, a gazdag vulkáni talaj, kellemes klíma (nyáron 25, télen 12 fok a hőmérséklet) és a hozzá társuló magas páratartalom kedvező kombináció így együtt a kávétermesztéshez.

A Nunes család 40 éve vásárolt földet Fajã dos Vimesben és a házuk mögötti udvarban 700 kávécserjével évente 350 kg Arabica kávét termelnek. A tulajdonos felesége pedig gyönyörű szőnyegeket készít, amit szintén meg lehet tekinteni a családi ház kiállítótermében. Pici manufaktúra ez, nem tömegtermelésről van szó. Viszont a hely népszerűségét mutatja, hogy a nyári szezonban akár napi 200 csésze presszókávé is elfogy (ami nagyon zamatos, de egyben bivalyerős is). A Nunes kávézó falát a világ minden részéről származó papírpénz borítja. Otthagytuk mi is a kézjegyünket egy 500 Ft-os bankjegy formájában, úgyhogy ha a Café Nunesben jársz, bukkanj Te is a nyomunkra.

Fajã do Ouvidor

Miután feltankoltuk magunkat kávéval – és az otthoniaknak is vettünk belőle kóstolót -, észak, egészen pontosan Fajã do Ouvidor felé vettük az irányt. A helyiek körében is népszerű üdülő-és fürdőhely könnyen és jól megközelíthető, az autóból kiszállva szinte azonnal az óceánból lekerített sziklamedencében fürdőzhetünk.

Viszont van egy másik, rejtett része is a helynek, ami 5-8 perces sétával érhető csak el. Meredek és éles lávatömbök között kiépített út vezet egy darabig, majd egy tavacskánál hirtelen véget ér. A tó, amiben sokan fürdőztek ottjártunkkor, önmagában is figyelemreméltó látványt nyújt. Azonban, ha tehetjük, ne álljunk meg itt. Másszunk át a sziklákon és menjünk tovább – mondom ezt úgy, hogy tériszonyos vagyok -, ugyanis a sziklákon túl vár a látogatóra az igazi csoda, a Poça Simão Dias.

A nyílt óceán, fekete lávasziklák és a természetes medencékben összegyűlt kék víz elképesztő látványt nyújt. Fürdésre ezúttal nem került sor, de így is hatalmas vizuális élmény volt a hely felkeresése. Nekünk csak 1 napunk volt a São Jorge szigetre, amit utólag sajnálok. Ám ha több időd van rá, akkor a fajãk mellett érdemes elmenni gyalogtúrázni egyet a PR1 útvonal mentén. A hortenziákkal szegélyezett ösvény egészen az óceánig vezet, ahol a Caldeira do Santo Cristo vulkáni kráterben és napmelegítette óceáni vízben szintén meg lehet mártózni.

Forrás: iloveazores.net

Tehenek és halak

São Jorge szigetén a fentebb említett látványosságokon túl, ami a legszembeötlőbb, az a tehenek sokasága. Itt minden szigetlakóra 3 tehén jut, úgyhogy egy gyors szorzás eredményeként minimum 30.000 tehénről beszélünk. Rögtön eszembe is jutott egy kedves gyerekversike egyik sora:

Egyszer aztán Mehemed, lát egy csomó tehenet. Csudálkozik Mehemed, ilyenek a tehenek? Meg is számol Mehemed, három féle tehenet: Fehéret, feketét, tarkát: meg ne fogd a tehén farkát!

Az út mentén mindenhol találkozni tehenekkel. Sőt a szerencsésebbek akár még fürdőzés közben is elkaphatják őket Ponta do Toponál a nyári időszakban. A sok tehén sok tejet termel, amiből sajt lesz. Egészen pontosan a bevezetőben már említett 1800 tonna, amellyel az Azori-szigetekről származó sajt Portugália egyik legfőbb exportcikke lett.

Sajt és São Jorge

A sajtkészítés São Jorgen több mint 500 éves múltra tekint vissza és az itt előállított sajtok DOP (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) védettséget élveznek. Szigorú kritériumrendszer (pl.: feldolgozás menete, zsírtartalom, nedvességtartalom) alapján minimum 3 hónapig érlelik őket közel 800 üzemben, hogy a végén 8-12 kg-os gurigák váljanak belőlük a turisták és helyiek legnagyobb örömére.

Számos helyen lehet sajtot kóstolni közvetlenül a farmereknél, akik nagyon kedvesek és vendégszeretőek, vagy gyárban is (pl.: Beira, Ribeira Seca), ahonnan üres kézzel nem lehet távozni. Tapasztalat, hogy inkább a keményebb sajtokat válasszuk (8-48 hónap) szuvenírként, jobban kibírják a hazautat, mint fiatalabb társaik.

Calheta és a tonhal

São Jorge másik tradicionális terméke a tonhalkonzerv, amely Calhetában készül és sok helyütt lehet kapni, többek közt a sajtgyárban és élelmiszerboltokban. A Santa Catarina konzervek jellemzője nemcsak a széles és természetes ízvilág (a fűszereket, mint fokhagyma, petrezselyem is helyben termelik hozzá), hanem az etikus halászat is, amit még a Greenpeace is környezetileg 100%-ban fenntarthatónak minősített. Az Azori-szigeteken lévő tonhal-halászatnak ugyanis az a metódusa, hogy egy ember egy bottal horgászik és egyszerre csak egy tonhalat fog ki.

Ellentétben a nagyüzemi halászhálós megoldással, amelybe sajnos delfinek és nagyobb tengeri emlősök is beleakadnak, sok esetben a halálukat okozva vele. Úgyhogy, ha kézzel készített és etikus ajándékot szeretnénk hazavinni São Jorge szigetéről, akkor a sajt mellett a tonhalkonzervet is nyugodt szívvel választhatjuk, mert fenntartható módon és etikusan készül.

***

Kalandozásaim São Jorgén sajnos véget értek. Szívesen maradtam volna még ezen a festői szépségű szigeten, hogy felfedezzem a hegyi, érintetlen részeit és vízeséseit is, de sajnos indul a komp és menni kell tovább. Azonban csüggedésre nincs ok, hiszen egy olyan izgalmas hely következik, mint Pico, a vulkánsziget. Következő bejegyzésemben a fekete szigetre kalauzollak el Benneteket, ha van kedvetek, tartsatok velem oda (is)!

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!