Egerrel életemben először testközelből egy általános iskolai osztálykirándulás során találkoztam. Gyerekként mondanom sem kell, mekkora öröm volt az Egri csillagok regény helyszínéül szolgáló helyeken sétálni. Beleképzelni magam, hogyan védte hősiesen Dobó István a várat a törökök ellen. Hogyan öntöttek szurkot az egri asszonyok a létrákon ácsingózó janicsárok fejére. Milyen lehetett az élet az egykori végvárban. A Vicuska és Gergő között lévő romantikus szálról pedig már nem is beszélek. Nagyjából ezek az élmények éltek élénken a fejemben Egerről felnőttként is.
Habár az eltelt 25 év alatt sokszor megfordultam átmenőként a Heves megyei városban, Egerről alkotott emlékeimet nem igazán bővítettem. Idén ősszel azonban két hétvégét is volt szerencsém eltölteni a városban, amelynek során igyekeztem behozni az elmúlt két évtized lemaradását, miközben nem győztem rácsodálkozni arra, milyen gyönyörű várossá fejlődött. A legkedvesebb látnivalóim következnek Egerből, amelyet jó szívvel ajánlok felfedezésre kicsiknek és nagyoknak egyaránt a korlátozások feloldását követően. Ha pedig valaki inkább Eger környéki kirándulóhelyekre kíváncsi, korábbi beszámolómban találja őket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Eger legszebb látnivalói
Egri Vár
Kevesen tudják az egri várról, hogy eredetileg nem védelmi célokat szolgált és nem várnak készült, hanem egyházi központ volt. Szent István királyunk 1001-1009 között alapította az egri püspökséget, amelynek helyszínéül az Eger-völgy keleti oldalán lévő magaslatot szemelte ki. Az alapításról az a hagyomány tartja, hogy a király személyesen részt vett benne és az építési munkálatokat a közelben lévő dombról szemlélte. Ezt a helyet a mai napig is Királyszéknek nevezik.
A történelem során a püspökök nemcsak egyházi főméltóságok voltak, de egyben földbirtokosok, hadvezérek, diplomaták és tudósok is egyben. Az egyik leghíresebb, középkori egri püspök Bakócz Tamás volt, aki saját költségén fejezte be a gótikus székesegyház bővítését. Később pedig egészen az esztergomi prímás székig vitte és 1513-ban hajszálnyival maradt le Medici bíboros mögött a pápaválasztáson (a híres Bakócz-kápolnáról ITT írtam).
A vár funkciója a 16.században változott meg, amikor az Oszmán-Török Birodalom terjeszkedésének megakadályozásaként végvárrá minősítették át. Első várnagya Dobó István lett, aki 1552-ben sikerrel védte meg a várat a török hordta ellen, azonban 1596-ban a vár elesett és közel 100 évre török kézre került. Ma az egri vár és a Dobó István Vármúzeum tematikus tárlatvezetésekkel és bemutatókkal, valamint gazdag történelmi örökséggel várja a látogatókat. A vár területéről hoztam egy képgalériát leírásokkal együtt.
Egri Érseki Palota
A hófehér épületegyüttes a város egyik legszebb és legértékesebb építészeti emléke, amely 1740 óta az egri érsek rezidenciájául szolgált. Az épület 2016-ban nyílt meg a nagyközönség számára, amelyben gyönyörű barokk és rokokó kályhák, valamint 18. századi freskók kíséretében bepillantást nyerhetünk többek közt püspökök kép-és ruhatárába, a magyar szentek életébe és legendáiba. A palota egyik legkülönlegesebb része az érseki pincerendszer. A 40 perces vezetett túra során a misebor jelentőségének megismerése mellett az érsek borának megkóstolására is lehetősége nyílik a látogatóknak. Ennyi élmény után igazán üdítő megpihenni a barokk díszkertben, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát is megtalálhatjuk a rózsák ölelésében.
Főegyházmegyei Könyvtár
Az 1793-ban alapított könyvtárat gróf Eszterházy Károly püspök minden tanulni vágyó ember számára alapította és az „universitas” létrehozásának célja az volt, hogy Egert Európa egyik tudományos-és kutatópontjává tegye. Sajnos a törekvés, miszerint Egerben egyetem legyen elbukott Mária Terézia és utóda, II. József önkényén, azonban szellemiségét tekintve a könyvtár alapítása a mai Eszterházy Károly Egyetem egyik előfutára volt.
A könyvtár felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye 20.293 kötetet foglal magában, köztük 34 középkori kódexet és 100 őslenyomatot. A könyvtár egy-egy különleges darabja, mint az ország egyetlen Mozart kézirata, egy vitrinben kapott helyet. A copf stílusú tölgyfa bútorzat lenyűgöző látványt nyújt a gondosan katalogizált könyvekkel együtt, azonban a koronát a látványra a mennyezeti freskó teszi fel.
Térhatását tekintve olyan érzés, mintha egy kupola alatt állnánk, ám ez optikai csalódás: a mennyezet magassága ugyanis alig éri el az 1 métert. A freskó központi témája a tridenti zsinat, amelyet azért választott Eszterházy Károly püspök, mert a zsinat szelleméhez hűen az egyház megújulását az emberek taníttatásában látta. A könyvtár belépőjegy ellenében látogatható az egyetemen, fényképeket külön engedéllyel készíthettem róla.
Varázstorony és a Camera Obscura
Az egri egyetem épületén belül a 6.emelettől fölfelé, ötcsillagos élményekben lehet részünk. A sort a csillagászati múzeum nyitja, azaz a Specula, amelyben eredeti, 1700-as évekből származó távcsöveket, és fokmérőket vehetünk szemügyre. Ha itt vagyunk, feltétlen vessünk egy pillantást a Linea Meridionalisra is, amely vonal ma is a delet jelzi Egerben. Pár teremmel arrébb a Planetáriumban vetítőberendezés varázsolja elénk a csillagos égboltot és a varázsteremben pedig fizikai jelenségek válnak szó szerint kézzelfoghatóvá.
Ám ami az igazi wow élményt adta, az a 10. emeleti sötétkamra, a Camera Obscura. Itt kapott helyet a világszinten is ritkaságnak számító periszkóp, amely Európa legrégibb „fényképezőgépe”. A különleges periszkóp lencséin keresztül Eger élő városképe elevenedik meg a fehér asztalon, ami számomra tényleg a varázslat erejével hatott.
Egy városi legenda szerint régen a férfiak ezzel tartották szemmel a feleségeiket, hogy mit csinálnak, nem járnak-e távúton, de én inkább a tudományos kísérlet híve vagyok. A visszafelé vezető úton ne hagyjuk ki a Varázstorony 8. emeletén lévő panoráma teraszt, ami a város legmagasabb kilátópontja és Eger nevezetességeit szemlélhetjük meg róla madártávlatból.
Egri Bazilika
Az egri bazilika hazánk második legnagyobb temploma Esztergom után, egyházi ünnepek alkalmával akár 5000 főt is képes befogadni. A bazilika korinthoszi oszlopos főbejáratával a klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotása a városban, és tervezése Hild József nevéhez fűződik. A háromhajós épület metszéspontjában egy 40 méter magas kupola áll, mögötte pedig egy-egy torony magasodik, amelyek a bazilika 4 harangját rejtik. Az épület jelenleg felújítás alatt van és 2022-ben készül el a teljes rekonstrukció. Ám különleges elhelyezkedése folytán érdemes így is figyelmet szentelni neki. Az Egri Bazilika ugyanis a szemközti Líceummal egy tengelyen van, ezáltal közös teret alkot vele és hangsúlyozza a közös szellemiséget.
Beatles Múzeum
Két barát gombafejűek iránti lelkesedése hívta életre a világ ötödik Beatles múzeumát, amely történetesen épp Egerben található. 450 m2 kiállítóterületen több mint 2000 relikvia mesél arról, hogyan indult el Liverpoolból világkörüli útjára John Lennon, Ringo Starr, Paul McCartney és George Harrison és hogyan váltak minden idők legsikeresebb zenekarává.
Botrányos lemezborítók, hajszálak, dedikált kártyák, limitált kiadású Beatles replika tárgyak és egy sor különlegesség vár a látogatókra az Eger Road Beatles Múzeumban. Igazi csemege nemcsak a rajongók, hanem minden zenekedvelő számára a kiállítás. Egyébként tudtad, hogy a Yesterday a világ legtöbbet feldolgozott dala? Több mint 3000 változata létezik, ezzel pedig a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült egy sor már Beatles rekord mellett.
Szépasszony völgy
A vár után a legtöbb embernek a bor jut az eszébe Eger neve hallatán. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy valóban megkerülhetetlen hely a városban járva, ahol a vulkanikus eredetű riolittufába vájt pincék elsőrendű hőmérsékletet és körülményeket biztosítanak a bor érleléséhez, no meg a kóstolásához is. A völgy nevének eredetére számos teória létezik.
Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „szépasszony” egy ősi vallás kultikus figurája, akinek áldozatot mutattak be ezen a helyen. Mások szerint egy híresen szép asszony lakott itt régen, aki bort árult a pincéjéből. De létezik olyan elgondolás is, hogy a hely egy úri villa kikapós asszonyáról kapta a nevét. Akármelyik változik is az igaz, térjünk be a völgybe egy palack finom Egri bikavérért vagy kék frankosért. Ha pedig több időnk van, vagy társasággal látogatunk Egerbe, vegyünk részt az Egri Borúton, amely a kulturált borfogyasztást a gasztronómiával ötvözve közel 30 pincészet programját kínálja a látogatóknak.
Szent Antal (Minorita) Templom
A gyönyörűen felújított és kéttornyos épület a Dobó István tér egyik legikonikusabb szereplője, amely Eger második, míg Heves megye harmadik legnagyobb egyházi épülete. Keleti oldalán az egykori minorita rendház áll, amelyben leánykollégium működik jelenleg is, míg nyugati oldalán a városháza magasodik. Az egyhajós templom a barokk építészet egyik legszebben megmaradt emléke Egerben, 1771-ben szentelték fel.
A gazdagon díszített templom főoltára a névadó, Szent Antal vízióját jeleníti meg: Szűz Máriát a felhők fölött, karján a kis Jézussal, de érdemes az egész belsejét alaposan szemügyre venni. Számomra az egyik legkedvesebb emlék innen a falra kifüggesztett idézet volt:
„Kezet csak megfogni szabad, elereszteni vétek… ellökni átok…
Egymásba simuló kezek tartják össze az eget és világot.”
Rác templom
A török hódoltság alatt (1596-1687) kezdtek el letelepedni a szerbek Egerben, de a 1690-ben érkezett egy nagy hullám, amikor Arszenije Csernojevics pátriarka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. Az egri szerbek sokáig „harcoltak” azért, hogy saját templomuk legyen a régi helyett, amelyet végül II. József személyes engedélyével tehettek meg.
1785-88 között épült meg copf stílusban, a mára már kissé viharvert templom, amelyet a görög és szerb lakosság beolvadása után a Görögkeleti Szerb Egyház ma múzeumként működtet. A templom általában zárva van, külön kell a kulcsot elkérni hozzá, de megéri bemenni. Ikonasztáza ugyanis lélegzetelállító, csaknem akkora hatással volt rám, mint Szarajevóban a Szerb Ortodox templom. 
Minaret
Az egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke és a Magyarországon fellelhető három ép minaret közül ez a legmagasabb és a legjobb állapotban fennmaradt torony. A minaret feltehetően a 16. század végén, 17. század elején épült és tartozott hozzá egy dzsámi is, ami mára megsemmisült. A minaret is épp, hogy csak megmenekült, ugyanis a török hódoltság után 400 ökörrel próbálták ledönteni, de nem járt sikerrel a kötélhúzás.
Így ma a 40 méteres torony Eger egyik legszebb történelmi műemléke maradt, amelynek teraszára 98 csigalépcső vezet fel. Nagyon szerettem volna felmenni a toronyba, meg is próbáltam, de a tériszonyom erősebb volt és csúfos módon pár lépcső után visszafordultam. Bár láttam, aki papucsban szaladt fel, de jó tudni, hogy a kövek csúszósak és keskenyek, így inkább én egy ennél megfelelőbb lábbelit javaslok a minaret megmászására.
Belváros macskaköves utcái és hangulatos épületei
Végezetül következzen egy színes galéria Eger belvárosáról, amely 2015-ben teljes megújuláson és ötmilliárdos ráncfelvarráson esett át. A műtét jól sikerült. A műemlék védettségű barokk belváros macskaköves utcái megőrizték egykori bájukat, mégis tágas teret és élményprogramok sokaságát nyújtják az idelátogató turistáknak. Mindezt hamisíthatatlan vidéki vendégszeretettel, finom borokkal és magas szintű gasztronómiával karöltve. Kell ennél több?
