• Menu
  • Menu

10 izgalmas és gyermekbarát kirándulóhely Budapest közelében

A természetben eltöltött idő, legyen szó nyaralásról vagy kirándulásról, a legjobb lehetőség arra, hogy élményeket gyűjtsünk. Az élmények pedig a legnagyszerűbb dolgok, amiket utazó bloggerként és magánemberként is vallok. Egyrészt sosem jár le a szavatosságuk vagy mennek ki a divatból. Elő tudjuk venni őket nosztalgiaként egy nehezebb periódusban is, ráadásul úgy, hogy az idő múlásával csak egyre szebbek lesznek. Mi másra mondható el ugyanez? Másrészt élményeket gyűjtögetni az egyik legegészségesebb függőség. Mialatt ugyanis ezt tesszük, megismerjük és rácsodálkozunk a körülöttünk lévő világra, új dolgokat fedezünk fel. Legújabb összeállításomban most 10 olyan helyet mutatok, amelyeket személyesen bejártam és bátran ajánlom őket családi kirándulóprogramként gyerekekkel is. Az élmények gyűjtögetését ugyanis nem lehet elég korán kezdeni.

Apáthy-szikla, Budapest

Ez a lenyűgöző, hófehér dolomit rög Budapest II. kerületében található, amelynek tetejéről parádés kilátás nyílik a nyüzsgő városra és annak ikonikus épületeire. A természetvédelmi oltalom alá tartozó Apáthy-szikla földtörténeti kialakulása igencsak érdekes: a szögletes darabokból álló kőzettörmeléket (tektonikus breccsát) cementáló anyag tartja össze. A lakóházak fölé magasodó szikla tetejére a zöld turistajelzésű út vezet fel, amelynek mentén több helyen látszódnak a melegvizekből kicsapódott vasas vegyületek hatása, valamint számos üreggel is találkozhatunk, amelyet hévforrások formáltak évmilliók alatt.

A korláttal elkerített útszakasz után máris a 30 méteres sziklabércen találjuk magunkat, amelynek a tetején a lélegzetelállító panoráma ellenére óvatosan mozogjunk, hiszen alattunk szakadék van. Miután megcsodáltuk fentről a Normafa, Tündér-szikla és a János-hegy vonulatait, valamint szemrevételeztük a szikla tetején álló világháborús bunkert is, induljuk el visszafelé. Mielőtt utunk végére érnénk, ismerkedjünk meg a helyszíni ismertető táblák segítségével az Apáthy-szikla különleges növény-és állatvilágával is. A 26 védett növényfaj mellett futrinkákkal és hőscincérekkel is találkozhatunk a sziklák mentén.

Csergezán Pál kilátó, Budai-hegység

A Budai-hegy legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon álló kilátó felkeresése szintén jó program lehet az egész család számára. A hidegkúti sorompótól induló sisakvirág tanösvény számos információs táblán keresztül kalauzolja el a látogatót a 2006-ban átadott, vitorlás formájú kilátóig, amely Csergezán Pálról kapta a nevét. Az alkotó neve leginkább az erdei vadakat ábrázoló festményei révén vált ismertté, de dolgozott a Nők Lapjának, Ország-Világnak és Nimródnak is grafikusként. A 18 méteres torony tetejébe 100 lépcsőfok vezet, ahonnan egyedülálló körpanoráma tárul a látogatók szeme elé.

 

Számokkal jelölve minden irányban a főbb nevezetességeket láthatjuk feltüntetve. Tiszta időben akár 100 km sugarú körben a Zsámbéki-medencétől kezdve a Velencei-hegységen át a Gerecséig is elláthatunk. A túra másik szép állomása a Tarnai pihenő lehet, amelynek hófehér dolomit sziklájáról is élvezhetjük a minden irányból elénk táruló táj látványát.

Teve-szikla, Pilisborosjenő

Pilisborosjenő népszerű kirándulóhelynek számít a fővároshoz való közelsége és nyári időszakban a levendulamezői miatt. Ám van egy látványossága, a Teve-szikla, amely minden évszakban örömmel várja a látogatókat. A különleges természeti képződmény, ami valójában egy erózió következtében lepusztult dolomitsziklát takar, a Kevélyhegyi levendulamezőktől másfél kilométeres sétával megközelíthető. A teve alakzat csak egy bizonyos pontból, egészen pontosan szemből látható, ám vállalkozó kedvűek akár tevegelhetnek is rajta.

Pilisborosjenő környéken járva érdemes egy rövid kitérőt tenni egy másik különleges helyszín, nevezetesen az Egri vár másolata felé. Itt forgatták a Gárdonyi Géza, Egri csillagok című könyvéből készült legendás magyar filmet, amelynek emlékét a vár őrzi, míg Egerben a Panoptikumban a film további kellékei tekinthetők meg (ITT írtam róla korábban.)

Hárs-hegy, Budapest

Ha Budapesten belül maradnánk, de távol a főváros zajától és a tömegtől, a Kis-és Nagy Hárs-hegy 5 km-es körtúrája jó opció lehet. Kiindulási pontunk a Szépjuhászné parkoló, ami tömegközlekedéssel és autóval is könnyen elérhető, majd a sárga turistajelzés irányába kezdjük meg az utunkat a Nagy-Hárs-hegy felé.   A hegy tetején Kaán Károly erdőmérnökről elnevezett 50 méter magas kilátó csúcsosodik, amelynek teraszáról szép időben a környező települések mellett Pesthidegkútra, a Hármashatár-hegyre és a Pilisre láthatunk rá.

Folytassuk utunkat tovább a Kis-Hárs-hegy felé, amelynek során egy barlang mellett is elhaladunk. A Bátori-barlangban a 15. században egykor egy pálos szerzetes élt 10 évig, aki napjait főként a magyar biblia és szentek életéről szóló fordításokkal töltötte. Bár a barlang bejáratát egy nagy vasajtő őrzi, a kiáramló hideg jól mutatja, hogy valami lapul a föld mélyében.

Rövid sétát követően hamarosan feltűnik szemünk előtt a Makovecz Imre tervei alapján készült torony, amelynek különlegessége, hogy eredetileg vasúti talpfákból épült az 1970-es években. A csigalépcsős építmény tetejéről körpanoráma nyílik Budapest belvárosára, a Citadellára, valamint a Nagy-Hárs hegyre is. A visszafelé vezető út előtt, ha szeretnénk megpihenni, vagy az otthonról hozott szendvicseinket elfogyasztani, a Makovecz-kilátó melletti pihenőnél kényelmesen megtehetjük.

Oszoly-csúcs, Csobánka

A Budapest közeli kirándulóhelyek kevésbé ismert szereplője Csobánka, amelynek hatalmas, 40 méteres fehér sziklái már messziről magukra vonzzák minden arra járó tekintetét. Bár első pillantásra szinte lehetetlen feladatnak tűnik a meghódításuk, ám a látszat csal. A gyerekekkel is könnyen bejárható 5 km hosszú Oszoly-tanösvény a sziklarengetegen keresztül vezet. A kezdeti Törmeléklejtő elnyújtott emelkedőjét leszámítva a terep könnyű, és jutalmunk két csodálatos kilátó lesz.

Az Oszoly-szikla tetejéről a Kis-Kevélytől kezdve (461m), a Csobánkai-medencén át Dobogókőig (699 m) dombok sokasága tűnik fel a látómezőnkben, de ha kedvünk tartja, kis kitérővel a közeli Mackó-barlangot is felfedezhetjük. Csobánka kincseiről és a részletes túraútvonalról ITT olvasható bővebb leírás.

Zebegény

A Dunakanyar egyik legbájosabb településén létezik egy különleges utca, ahol egymást érik a kékre mázolt házak, apró napraforgó díszítésekkel. A történet az 1920-as évek végéig nyúlik vissza, amikor gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska Zebegénybe költözött és adományok segítségével felújította a világháborúban megsérült házak egy részét. Emellett folyamatosan segítette a szegény családokat és rászorulókat is.

A gyerekek és a helyiek imádták a grófnőt és közösen egy Virágegyletet alapítottak, ahol minden tag egy-egy virágnevet kapott. Apponyi Franciska volt a napraforgó. Az egylet tagjai együtt kirándultak, meséket olvastak és szoros közösséget alkottak. Zebegény a mai napig megőrizte virágos hagyományait és az egylet leszármazottai a napraforgós házakkal emlékeznek Apponyi Franciska grófnőre.

Zebegény a színes házak mellett egy sor különleges látnivalót rejt még, amelyeket családi kirándulás alkalmával érdemes felfedezni. A település legszebb épülete a központban található Havas Boldogasszony-templom, ahonnan rövid sétával érdemes útnak indulni a Kálvária-kápolna felé. A domb tetejéről a Dunakanyar tárul fel a szemünk előtt teljes pompájában, de ha kedvünk tartja, kirándulást tehetünk a Koós-Károly kilátó felé is. A Monarchia rétesházban pedig békebeli ízekre találhatunk, amely finomságokat a Duna partján elfogyasztani minden évszakban különleges élmény.

Nyakas-kő, Biatorbágy

A Biatorbágy déli határában húzódó sziklaformáció az egykori Pannon-tenger üledékes aljának az erózió által formált remekműve. Nem lehet eltéveszteni szem elől, ugyanis a hatalmas lapos szikla, amely Nyakas-kő névre hallgat, mind Biatorbágy, mind Sóskút felől messziről látható. Ha valaki bátor és nem tériszonyos, fel lehet kapaszkodni a tetejére, de bizton állítom, hogy bárhonnan szép látvány nyílik a Biai-tóra és Etyek felé.

A sziklagyepes-szavannás területen a Százlépcső vezet lefelé, amely néhol alig 1 méter széles kanyonná szűkül össze. Érdemes felkapaszkodni a Nyakas-kő mellett található Madárszirtre is, amely formáját tekintve nem hasonlít gomba társára, de a szarmata korszakba datált (12-13 millió éves) mészköveknek itt is szép formáját tekinthetjük meg. Ha pedig elég szemfülesek vagyunk, a sziklákban kagylólenyomatokat is találhatunk. 

Budaörsi Kopárok

A Budaörsi-hegyek idén kerültek be a kedvenceim közé és nevükkel ellentétben egyáltalán nem egy kietlen tájat takarnak. A Budai-hegységhez tartozó dolomit “sapkák” számos különleges növény-és állatfaj élőhely szigeteként szolgálnak. Déli lejtőin a mediterrán éghajlatot kedvelő fajok élnek (pl.: keskenylevelű ezüstvirág), míg az északi hegyoldalak a havasokra jellemző növényeknek (pl.: gombos varjúköröm) adnak otthont.

A Budaörsi Kopárok csak karnyújtásnyi távolságra vannak Budapesttől és tökéletes helyszínként szolgálnak rövidebb, vagy hosszabb kiránduláshoz. A hegyvonulatok bejárása fakultatív módon történhet, ki-ki a saját erőnléte alapján döntheti el, hogy a Kálvária-dombtól kiindulva az Odvas-hegy, Kő-hegy, Szállás-hegy, Farkas-hegy vagy a Szekrényes-hegy felé veszi az irányt.

Ha mindet szeretnénk bejárni, legalább 3 órát szánjunk rá. Nekem az Odvas és a Farkas-hegy lett a kedvencem, amelynek a tetején egy Vitorlázórepülő-emlékművet is találhatunk. De nagyon szép látványt nyújt a Kő-hegy is, tetején a Szeplőtelen Fogantatás kápolnával és a mellette lévő Kálvária-dombbal.

Zichy kápolna, Lórév

Pest megye legkisebb lélekszámú települését főként szerbek lakják, de nem csak emiatt különleges ez a hely. Hanem azért is, mert a település távolabb eső részén, a Duna árterén áll a Zichy-kápolna, megkapó látványt nyújtva a semmi közepén.  Az épületet 1858-ban emelték a tragikus sorsú és halálra ítélt Zichy Ödön emlékére. A neogótikus és romantikus építészeti jegyeket magán hordozó kápolna sokáig elhagyatottan állt. 2000-ben esett át teljes felújításon, 10 éve pedig havonta egyszer miséznek is benne.

A kápolnát körülvevő erdős-lápos terület, különösen madárvilága miatt, természetvédelmi oltalmat élvez. Kis szerencsével a túrázás során láthatunk nagy kócsagot, kárókatonát de akár szürke gémet is. A kápolna mellett a Duna partán jól esik csak úgy sétálni, elmerülni a gondolatainkban, kacsázni a kövekkel, vagy csak nézni a kompot, amely a szemközti Adony települését köti össze Lórévvel.

Kincskeresés a fővárosban

Ha úgy döntenénk, hogy maradunk a fővárosban, akkor is van egy különleges program, amelybe bele lehet vonni a gyerekeket is. Nevezetesen a kincskeresés, azaz a Budapest utcáin fellelhető apró szobrok megtalálása. A mini alkotások közös nevezője, hogy mindegyikük a kárpátaljai művész, Mihail Kolodko keze alól került ki és mindenféle előzetes értesítés nélkül jelennek meg a város számos pontján.

Mekk Mester, Kockás fülű nyúl, Rubik-kocka, csak néhány a tucatnyi szobor közül, amely arra vár, hogy a járókelők felfedezzék. Nyáron felkutattam őket és egy részletes útmutatót is írtam róluk, amelyet IDE kattintva lehet olvasni. Ám hogy a megtalálás öröme mindenkié legyen, minden kulisszatitkot nem árultam el benne, de iránytűként jó szolgálatot tehet ahhoz, hogy egy napra Indiana Jones bőrébe bújjunk.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!