Miről kapta a nevét Somoskő? Hogyan térhet haza egy vár? Mit lehet tudni erről a somfával borított, gyönyörű Nógrád megyei helyről? Az egész ott kezdődött, hogy egyáltalán nem is ide készültem látogatóba. Sóshartyán volt az úticél, ahol Google barátom szerint hatalmas, vérvörös pipacsmezők voltak 2017 és 2018 májusában is. Mivel napok óta ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy gyerekkori emlékeket felidézve sok-sok pipacsot lássak, ezért a 120 km-es távolság ellenére is útnak indultam Salgótarján felé. Az odavezető úton örömmel láttam, hogy az árokparton itt-ott pár szál piros virág lengedezik a szélben, ezért egyre nagyobb lelkesedéssel haladtam tovább az úton. Akkor még nem tudtam, hogy hatalmas csalódás vár rám a faluban. Nemhogy pirosmező, de még pipacs sem volt sehol, az ikonikus rétet ugyanis a tavalyi évben lekaszálták. Sajnos a pipacs mezőgazdasági szempontból nem szívesen látott vendég és a gondos irtás következtében ma már csak elhagyatott helyeken, sínek és szántások mentén lehet találkozni velük nagyobb mennyiségben.
Mérhetetlenül csalódott voltam, hogy sehol semmi pipacs és feleslegesen utaztam ennyit. Ám mielőtt visszafordultam volna Budapest felé, megpillantottam a közelben lévő dombtetőn egy várat, így kíváncsian arrafelé vettem az irányt.
A vár szabályos, henger alakú tornyához közeledve olyan picit érzésem volt, mintha újra Tallinnban volnék, de sajnos vagy nem sajnos nem ott voltam. Hanem a somoskői vár udvarában, amely nemcsak látványilag, hanem történeti szempontból is igazán figyelemreméltó.
Somoskő nevének az eredetére kétféle teória látott napvilágot. Az első, szó szerinti fordításban egy somfával borított köves helyről van szó. Ami bizonyára igaz is, tekintve hogy sok somfa van a környéken. A másik értelmezés a somosodik, azaz hasadozik szóból ered és a közelben lévő bazaltzuhatagra utal, amely vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. A 9 méteres magasságot is elérő, megszilárdult bazaltoszlopok ritka geológiai képződménynek számítanak, és a világon mindössze négy helyen láthatóak. Érdekességként, erről a vidékről, egészen pontosan a macskalyuki bányából származnak a Budapest utcáit borító macskakövek nagy része is.
Az Anyám tyúkja szerzőjén kívül még számos, híres történelmi személy fordult meg a somoskői várban, mint például Balassi Bálint, aki gyakran látogatott a várban élő Losonczi Annához és aki nélkül nem léteznének ma a híres Júlia-versek sem.
Az ezredforduló előtt, ha valaki a várba szeretett volna látogatni, csak jelentős kerülővel tehette meg, Szlovákia felől. Miután 1999-ben megnyitották a Somoskői várat a magyar oldalról is, sokáig csak útlevéllel lehetett a várba „utazni”, 2007 óta szerencsére már szabadon látogatható.