• Menu
  • Menu

Elhagyatott erdei kisvasút, felejthetetlen panoráma: fedezd fel a Börzsöny vadregényes völgyét

A Börzsöny a fővároshoz való közelsége miatt kedvelt úticélnak számít, amelynek legszebb útvonalairól egy korábbi beszámolómban már írtam (ITT olvasható).  Érdemes azonban kicsit távolabbra kirándulni hazánk legnagyobb ex-vulkánján, ugyanis a szlovák határ közelében fantasztikus kincsek várnak az emberre. Mint például Kemence és a Csarna-patak völgye, benne a legendás erdei kisvasút nyomvonalával.

Ha pedig mindez nem volna elég csábító opció, ott a lenyűgöző panoráma is, amely Holló-kő, Salgóvár és a Jancsi-hegy bérceiről nyílik a környező hegyekre-völgyekre. Igazi vadregényes úticél és kirándulásajánló következik a Börzsöny egyik legszebb és legeldugottabb szegletéből, Kemencéről.

Kemence

A Börzsöny északnyugati lábánál fekvő, apró falu évezredek óta lakott terület, amelyet az itt talált kőszerszámok, bronz-és ókori eszközök maradványai is igazolnak. A falu nevét sokan szláv eredettel magyarázzak, ám a régi okleveleken is a ma ismert és használatos névalakja szerepel. Kemence földesura 1293-tól egészen 1945-ig a mindenkori esztergomi érsek volt, de Hont vármegye székhelyének szerepét is betöltötte a történelem folyamán.

Ma a falu főként turisztikai célokat szolgál és több nevezetességgel is rendelkezik, amelyeket érdemes felfedezni. Úgy mint a plébániakertben található 15. századi gótikus templom maradványai, a Domszky Pál nevével fémjelzett erdei iskola, a szőlőhegyi Kálvária, a felvidéki hosszúházban található tájház, vagy a barokk stílusban épült egykori vármegyeháza. Én a felfedezésemet a Kemencei Erdei Múzeumvasútnál kezdtem, hogy onnan bevessem magam a Börzsöny vadregényes erdeibe.

Túraútvonal

Kiindulópontunk a Kemencei Erdei Múzeumvasút épülete volt, ahonnan a falun keresztül jó 3 kilométert sétáltunk, míg elértük az erdőt. Ha valaki szeretné a távot lerövidíteni, az hajtson be autóval egészen a Feketevölgy Panzióig, ahova a faluból egy keskeny, töredezett aszfaltút vezet. Ebben az esetben a Strázsa-hegyi tanösvényt nem fogja érinteni a túra, ellenben a páratlan szépségű Csarna patakot, benne az erdei kisvasút nyomvonalával és fölötte magasodó bércekkel igen.

Maga az út viszonylag egyszerű és jól kitáblázott. Noha az össz szintemelkedés 450 méter, nagy kaptatók nincsenek a 15 km, térképen is szereplő körtúra során.  Érdemes azonban megfelelő túrabakanccsal készülni, ugyanis a Fekete-völgy, amelyben a Csarna patak is folyik, esőzés után tud meglepetést okozni. Több helyen gázlókon és köveken kell átkelni, így szükség esetén túrabot használata is jól jöhet. Vízvételi lehetőség olyan forrásból, amiből víz is jön, nincs, ezért készüljünk megfelelő mennyiségű itallal és étellel az útra.

Börzsönyi erdei kisvasutak

Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak története sokáig a fakitermeléssel függött össze. A Fekete-völgyben 1913-ban épült meg a Csarnavölgyi Erdei Vasút, amelyen kezdetben ló vontatású vagonokban szállították az innen kitermelt fát. A vasút az 1900-as évek derekáig szolgálta a faanyag mozgatását, legutoljára 1992-ben gördült át szerelvény rajta.

Az azóta eltelt három évtizedben a lezúduló árvizek és fagyok a kisvasút nyomvonalát szinte a felismerhetetlenségig elpusztították. A semmibe vezető, vagy égbe meredő sínek látványa nagyon különleges látványt. Olybá tűnik, mintha a természet megmutatva az igazi erejét revansot venne azért a kárért, amit az ember okozott a völgyben.

Kisvasút építkezés napjainkban is folyik Kemencén. Ottjártamkor épp új nyomvonalat raktak le az erdőben, amely a csarnavölgyi nyomvonal 3,8 kilométeres szakaszát hosszabbítja meg a Feketevölgy panzióig. A személyszállítási célokat szolgáló fejlesztés az erdei kísértetvonalat egyelőre nem érinti, így a sínek szép lassan az enyészet részévé válnak.

Különleges helyek és kilátópontok

A vadregényes vasúti kalandtúra után folytassuk utunkat a börzsönyi kék túrajelzésen, amely mellett kisvártatva egy szép ház tűnik fel. A beszédes nevű Hamuház egykor favágók szálláshelyéül szolgált, ma pedig a természetjárók pihenőhelyéül szolgál. A 372 méter magasságban lévő hamuházat elhagyva a következő útkereszteződésnél jobbra ráfordulva a piros kereszt jelzésű útra, megkezdjük a lassú emelkedést a Börzsöny bérceire.

A gyertyános-bükkös erdőn vezető út első állomása a Vár-bérc (715 m), amelynek tetején a szikláktól alig különböző Salgóvár romja áll. Nem összetévesztendő a hely Nógrád megyei Salgó-várral, amelyről ITT írtam. Az út a piros vízszintes turistajelzésű úton folytatódik tovább, amely visszavisz minket Kemencére. A varázslatos hegygerinceken futó ösvény állomása a Kövirózsás (696m), majd követi őt a Holló-kő bérc.

A 685 méteres Holló-kőről lenyűgöző panoráma nyílik a Magas-Börzsöny vonulataira, és ameddig a szem ellát, mindent sűrű erdő borít. A bérc tetején állva az ember valóban úgy érezheti, hogy szabad, aminél szebb és természetközelibb élményt keresve sem lehet kívánni.


Túrautunk a Jancsi-hegyen (571m) folytatódik tovább, amelynek Ökör-oromnak hívott gerincén egykor egy földvár állt. Bevallom, a vár maradványait én nem igazán véltem felfedezni, de ez természetesen semmit nem von le a hely értékéből. Az Ökör-orom után az út rákanyarodik a Srázsa-hegyi tanösvényre, amelyen keresztül visszajutunk kiindulópontunkhoz, a Kemencei Erdei Múzeumvasúthoz.

Börzsönyi Strázsa-hegyi tanösvény

A tanösvény önállóan is bejárható, a nagy körtúrától függetlenül 1,5 – 2 óra alatt. Teljes hossza 2,5 km, amelynek során megismerkedhetünk az időszakos vízfolyások jelentőségével, a sziklagyepek jellemző növénytársulásaival, valamint a Strázsa-hegyen honos erdők jellegzetes fafajaival.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!