Búvárkodás Külföld

A kék Szudán

2019. április 29.

A nagyon kevés turisták és búvárok számára létrehozott infrastruktúrával és kisegítő szolgáltatással rendelkező Szudán a vörös-tengeri búvárkodás „romantikusabb” oldalát képviseli. Azok számára, akik elég bátrak ahhoz, hogy szembenézzenek a kihívással, ritka élvezetekben lesz részük. Shaab Rumi a víz alatti felfedezések egyik legendás helyszíne, de Szudán többi merülőhelye is bővelkedik meglepetésekben.

Korábbi beszámolómban Port Szudán környékén tettem kalandozásokat és olyan szárazföldi helyekre kalauzoltalak el benneteket, ahol turista nem nagyon jár. Bár kétségkívül sok szép látnivaló van Szudánban, elég csak a meroei piramisokra vagy núbiai fáraókra gondolni, most mégsem azzal a céllal érkeztem ide, hogy megnézzem az ország történelmi és kulturális nevezetességeket. Azért jöttem ide, hogy olyan mélységekbe merüljek, ahol egykor a legendás tengerkutató, Cousteau is járt. Hogy saját szememmel lássam azokat a csodákat, amelyeket csak a TV-ben és természetfilmekben lát az ember. Hogy az országban uralkodó veszélyek és kockázatok ellenére is végtelen békére és nyugalomra leljek a kék Szudánban.

Szerencsére egy ideje már a külföldi búvárhajók is engedélyt kapnak Szudán területén való merülésre, így az Egyiptomban már jól bevált Androméda hajó lett egy hétre az otthonom a Vörös-tengeren. A teljes komfortot nyújtó hajón, távol a szárazföldtől és mindennemű civilizációtól (térerő sem volt egy hétig, nemhogy Internet), az ember 100%-ban a jelenre tud koncentrálni és elmerülni, szó szerint is, a pillanatban.

Egy kivételtől eltekintve, amikor kikötöttünk a csodaszép Sanganeb világítótoronynál, csak a végtelen víztömeget láttuk. Bár még itt a torony tetején is a fő attrakció az volt, hogy néztük, ahogy a lemenő nap sugaraiban a kezdetben türkiz és azúrkék színű víz először aranylóan bársonyossá, majd pedig egészen sötét színűvé válik. Varázslatos és örök életre szóló pillanatok voltak, ahova bármikor szívesen visszamennék.

Ahogy Szudánba is, mert tényleg egészen elképesztő helyeken merültünk. Mint például Shaab Rumin, amely egy lapos tetejű tenger alatti hegy egy hatalmas lagúnával a közepén. A zátony nem éri el a felszínt, falai pedig egészen 700 méter mélységbe buknak alá. Shaab Rumi azon kívül, hogy a világ legszebb merülőhelyei között szerepel, egy világhírű kísérlet színhelye is volt. 1963-ban Jacques Yves Cousteau itt helyezte üzembe víz alatti kutatóállomását, a Precontinent II-t, amely futurisztikus és sikeres kísérlet volt arra, hogy bebizonyítsa, a búvárok hosszabb ideig is képesek a víz alatt élni. A szigetet körülvevő sekély platón lévő kutatóállomás kísérteties maradványai mai napig láthatóak. A National Geographic magazin megtisztelő felkérésére írtam is Shaab Rumiról és Cousteau kísérleteiről egy hosszabb cikket, amely ide kattintva olvasható.

Szudánban a zátonyok élővilága rendkívül gazdag, a buzgó halrajongók a Vörös-tenger összes fajának példányait felfedezhetik itt az eldugott zátonyok körül. Valójában azonban az óriási cápák, elsősorban a pörölycápák azok, amelyek a legtöbb búvárt idecsábítják, köztük engem is. Ezek az óriások 30 méteres, vagy még nagyobb mélységben találhatóak. Az év megfelelő szakaszában (főként kora tavasszal), akár 20 vagy 30 pörölycápát is látni egyszerre. Ez az egyetlen hely a földön, ahol ezek a csodálatos állatok ilyen hatalmas rajokban vannak jelen.

A cápákon kívül fantasztikus merülési hely volt a II. világháborúban elsüllyedt hajóroncs, az Umbria, 360.000 lövedékkel a raktérében, amely ha bevetésre kerül, akár a háború kimenetelét is meg tudta volna változtatni. Vagy a halaktól hemzsegő Precontinent zátony, ahol nem győztem kapkodni a fejemet, mert hol egy óriási Napóleon-hal, hol pedig egy teknős bukkant fel a szemem előtt. A legemlékezetesebb merülőhely pedig Daharat Abida volt, ami már egészen az eritreai határon fekszik – úgyhogy lehet plusz egy országban jártam -, ahol épp a 100. merülésemet ünnepeltem. A búvártársaim ezen alkalomból megleptek a víz alatt egy egyedi készítésű, karabinerekből font nyaklánccal, amelyet azóta is a naplóm mellett tartok nagy becsben. Hosszasan tudnám még sorolni, mi minden szépség rejlik a víz alatt Szudán vadregényes vizein és ezer meg ezer indokot fel tudnék sorolni, hogy miért jönnék vissza bármikor ide, gondolkodás nélkül. Szavak helyett azonban inkább hoztam a legszebb pillanataimról egy videót, amely helyettem is elmeséli, milyen volt a kék Szudán.

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik