• Menu
  • Menu

Barangolások a Bakony vadregényes tájain: ezeket a helyeket ne hagyd ki Eplény környékén

Eplény neve sokak számára ismerősen csenghet, itt található ugyanis az ország egyik legnépszerűbb síközpontja. Most azonban mégsem a téli sportok bakonyi fővárosa kerül a beszámolóm középpontjába. Hanem öt olyan különleges hely és kirándulás Eplény közelében, amelyet télen is érdemes felfedezni. Az akár gyerekekkel és autóval is könnyen megközelíthető helyszínekben az a jó, hogy mindegyik kiváló opció lehet egy-egy rövid, ámde annál nagyobb élményt nyújtó tömegmentes kirándulásra.

Öskü kerektemplom

Az ösküi rotunda, vagy ismertebb nevén kerektemplom Veszprém megye egyik legértékesebb középkori műemléke. Sokáig azt gondolták kör alakú, gombára emlékeztető formája miatt, hogy egy török mecset lehetett. Bár a helyiek közül sokan a mai napig is így emlegetik, az 1975-ös feltárások során bizonyítást nyert, hogy az épület alapjai 11-12. századiak és funkcióját tekintve eredetileg is templomnak készült.

Az egyedülálló Árpád-kori kincsnek otthont adó Öskü Anonymus feljegyzései szerint már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Akkoriban még Ősbőnek nevezték a helyet, amelyből az Ős a régi magyar nyelvben egy személynévre és az akkoriban ezt a területet birtokló Szalók nemzetség fejére utal. A 15. században kapta a második, kő szótagját, ami sok más magyarországi településhez (Boldogkő, Bátorkő, Szarvaskő stb..) hasonlóan egy sziklaormon ülő kastélyra utal.

Öskün ma már várat nem találunk, azt ugyanis a törökök porig lerombolták. Ám a rotunda a mai napig élénken mesél őseink hajdani életéről. A kerektemplom belseje előzetes bejelentkezéssel látogatható csak, de kívülről nézve is a templom kiváló úticélja lehet a Bakonyban tett kirándulásainknak.

Olaszfalu, a Bakony ősi sziklabirodalma

Az olaszfalui Eperjes-hegy a Dunántúli-középhegység, azon belül is az Öreg-Bakony része. Különlegessége abban rejlik, hogy viszonylag kis területen tanulmányozhatjuk három nagy földtörténeti korszak, a triász (210 millió év), a jura (150 millió év) és a kréta (100 millió év) mozgásait. A 2002-ben átadott és 17 megállót tartalmazó tanösvény a 82-es főút mentén. A túra a kőkereszt melletti megállítótáblától indul, de akár Olaszfalu településén belül is elkezdhetjük.

A 4,5 km hosszú Eperjes tanösvény egy óra alatt, gyerekekkel is könnyen bejárható és itt pár száz métert megtéve akár több millió évet is visszasétálhatunk az időben. Az ördögszántások és hatalmas sziklák között úgy éreztem magam, mintha a magyar Angkor Watban járnék, varázslatos a hely. Ráadásul, ha kicsit szemfülesek vagyok, hol egy 113 millió éves tengeri liliom, hol pedig csigaház lenyomatát találhatjuk meg a sziklákon. Az út végén a geológiai kalandokat még egy szép kilátás is megspékeli, ugyanis a szántásokon túl a Bakony keleti vonulatai tűntek fel a látómezőnkben.

Ámos-hegyi kilátó, Eplény

Az 525 méteres eplényi Ámos-hegy a sícentrum mellett egy kilátónak is otthont ad, amely az év bármely szakában, ingyenesen látogatható. A kilátóhoz a település központjából egy 3,6 km-es körtúrával juthatunk fel. A csodaszép bükkösök és vörösfenyők mellett elhaladva úticélunk a sípálya mellett ér véget. A kerítésen túl megcsodálhatjuk, hogyan siklanak elegánsan a dombon síelőink és snowboardosaink. Ám ha ezen túl vagyunk, vegyük az irányt a fából készült, 2003-ban átadott Ámos-hegyi kilátó felé. Az építmény tetejéről a mesebeli Magas-Bakony mellett csodálatos panoráma tárul elénk; tiszta időben pedig a Balaton csücskére is ráláthatunk a távolban.

Aki igazán bevállalós, a kilátónál talpalatnyi élményben is része lehet. A toronyhoz ugyanis egy mezítlábas tanösvény is vezet, amelyen kavics, süppedős homok, fatörzs és egyéb természetes anyagok gyakorolnak masszírozó hatást legalsó végtagjainkra. A mondás szerint, aki friss hóval mos arcot, az szép lesz. Hogy ez a talpakra is igaz-e, arról nem szól a fáma, mindenesetre a mezítlábas kalandok a vérkeringés mellett a lúdtalp megelőzésére és az izmok erősítésére is jótékony hatással vannak.

Tési szélmalmok

Tés határában egy csipet Hollandiát találhatunk itthon és úgy érezhetjük magunkat, mintha külföldön lennénk. A Dunántúlon is ritkaságnak számító szélmalmok Tés főutcájáról, egy kovácsudvaron keresztül közelíthetők meg, a Táncsics utca 20. szám mellől. A népi-ipartörténeti műemlékek története a 19. század elejére nyúlik vissza. Helt József bognármester szélmalmát 1840-ben építette Pircher János malomács holland mintára. Jellegzetessége, hogy a tetőzete forog körbe egy körsín mentén és hat vitorlája minden szélirányba állítható. Fénykorában a malom napi 4 mázsa gabona megőrlésére volt alkalmas és a mai napig is működőképes állapotban van.

A kör alakú, háromszintes épülethez érkezéskor egy szép vaskulcsot kapunk, amellyel a malmot vezetett túra keretében, de akár önállóan is bejárhatjuk. A Helt malomtól 200 méterre találjuk az Ozi-féle malmot, amelyet 1924-ben építettek. Ugyanolyan szerkezete van, mint a nagytestvérének, annyi különbséggel, hogy míg a Helt malomban kettő, addig az Oziban csak egy pár malomkő őröl. 

A kisebbik malom a látogatók előtt zárva van, ám a mező közepén álló holland csodára így sem lehet panaszunk. Visszafelé érdemes megszemlélni az udvarban Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelyét is, amely méltón állít emléket a tési iparosoknak.

Római-fürdő, Bakonynána

A Bakony egyik legikonikusabb kirándulóhelyét Bakonynána közelében találjuk, a Gaja patak mentén. A szurdokvölgybe ékelt hely bár jól hangzik teóriaként, hogy  a rómaiak idejében is fürdőként üzemelt, ám ez a helyszíni tájékoztató tábla szerint nem igaz. A Római-fürdő és vízesés valójában nem egyetlen zuhatagot takar, hanem több kisebb zúgót, amelyek hangos robajjal, a függőleges sziklafalakon megtörve egy csendes medencében érnek véget.

Bár én nyáron jártam itt, ráadásul szakadó esőben, de így is nagyon tetszett a hely és még biztosan visszatérek ide. Már csak amiatt is, mert idén elkezdtem az Országos Kéktúrát és az 1160 km-es szakasz egyik állomása pont Bakonynána. Ha pedig visszatérek ide, akkor biztosan felkeresem a fürdő mellett a völgyoldalban lévő Savanyú Jóska-barlangot is, ahol a monda szerint az egykor a hírhedt bakonyi betyár lelt menedékre az őt üldöző csendőrök elől.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!