• Menu
  • Menu

Öt kevésbé ismert kirándulóhely, ahol az élmény télen is garantált

Az idei tél egyelőre várat magára, már ami a havat illeti. Ám a szürke idő és hideg ellenére is érdemes túrabakancsot húzni, hiszen a természetben eltöltött idő sosem elvesztegetett idő. Inspirációként most öt olyan helyszínötletet hoztam, ami látnivalóival akkor is tartalmas kikapcsolódást nyújt, ha nincs épp verőfényes napsütés. Ráadásul a helyek nagy részét tömegmentesen fedezhetjük fel, ami mind a korlátozások, mind pedig az élmény oldaláról megközelítve sem elhanyagolható szempont. Plusz kis szerencsével a magasabban fekvő vidékeken még havat is találhatunk.

Márványkeresés a Gerecse szívében

A Gerecse hegység főként mészkőből és dolomitból épül fel, amely már a római idők óta értékes építési és díszkőnek számított. Pisznice és Tardos környéke kiemelkedik a kőfejtésre használt bányák sorából a vöröses színben pompázó „márvány” miatt. Valójában nem márványról van szó, a kő ugyanis a rózsaszín-vöröses színét a vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe. A gerecsei vörös márvány számos ikonikus hazai épület díszét képezi: többek közt az Esztergomi Bazilika, a budapesti Országház, de a Lánchíd és az Alagút építése során is felhasználták az innen származó értékes kőzetet.

Pisznice

A vörös köveket a legkézzelfoghatóbb formában Pisznicén láthatjuk, ahol a felhagyott kőfejtő peremén egy 3,8 km-es körtúra vezet végig. A néhol meredek és sziklás perem ottjártamkor zúzmarás-ködfelhős köntöst öltött, így a kanyonhoz vezető utat nem találtuk meg. Vélhetően a kőfejtők házainál kellett volna egy jobbkanyart venni, de a biztonságos túrázás elvét vallva, utunkat inkább a Pisznicei-barlang felé folytattuk tovább.

A barlang fokozott védettséget élvez különleges képződményei miatt (pl.: borsókő és kalcitkiválások, cseppkövek és gömbkupolák) a vasráccsal elkerített ajtón túl már csak külön engedéllyel látogatható.

Pusztamarót

A környéken járva két helyre érdemes kitérőt tenni. A pusztamaróti történelmi emlékhely, a mohácsi csatavesztés utáni vérengzésnek állít emléket. A törökök ellen menekülő magyar sereg Marót közelében nagy ellenállásba ütközött és a 3 napig tartó véres csatát, amelyben 25.000 ember vesztette életét, csak a Budáról hozott ágyúkkal sikerült befejezni.  A kegyetlen harc helyszínét emiatt Emberölő-völgynek is nevezik a helyiek. A történetet a pusztamaróti mezőn Kovács György művész által faragott kőszobrok mesélik el Kisfaludy Károly, Mohács című versének a soraival.

Tardos

Ennél kicsit derűsebb a másik látnivaló, amelyet Tardos határában, az egykori kőfejtő közelében találunk meg. A különleges, kör alakú lombkorona ösvényen nagy kilátásra ne számítsunk, ellenben a 44 méter átmérőjű glórián való átkelés üdítő eleme lehet a Gerecsében tett túrázásainknak.

Pilisszentkereszt kincsei

A 12 km hosszú körtúra a Pilis legszebb részein vezet végig, amelynek során hatalmas sziklaképződményektől kezdve egy hajdani rakétabázis maradványain át egy csodás kilátóig pazar élményekben lehet része a kirándulóknak. A Pilisszentkeresztről induló út kezdeti szakasza kicsit meredek és csúszós, ám 1,5 km után jutalmul egy csodás sziklaboltívbe torkollik az utunk.

Vaskapu-szikla

A Vaskapu-sziklaként ismert mészkőképződmény egy hévizes eredetű barlang maradványa lehet, amelyből ma már csak két diadalív maradt meg. A 15 méter széles és 9 méter magas kapun belépve a mészkőfal számos kisebb üreget és járatot rejt, ám barlangászkodás helyett inkább folytassuk utunkat a kisebb boltíven át a mészkőtaréj felé. Egy rövid emelkedőt követően az út további része egy téli mesevilággá változott át, ahol nem győztem megcsodálni a szél által létrehozott látványos zúzmara formációkat.

Az Orosdy-rétet elhagyva az út a 756 méter magas Pilis-tető felé folytatódik tovább, ahol egy hajdani honvédségi terület mellett is elhaladunk. A hatalmas betonhangárok egykor Budapest légterét védő rakétabázisnak adtak otthont a 80-as években, számomra elég kísérteties hatást nyújtottak. Közelebbről nem mertem szemügyre venni őket, nem úgy a gyerekek, akik bújócskázásra előszeretettel használják a betonalagutakat.

Boldog-Özséb kilátó

A Pilis-tetőn egy 2014-ben átadott, 17 méter magas kilátó áll, amely korábban geodéziai toronyként funkcionált. A látványos „fahenger” kilátó a nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapító atyjáról kapta, aki ezen a vidéken élt remeteként hat társával együtt 1246-tól kezdődően. Bár a toronyból a sűrű ködfüggöny megakadályozta a kilátást a Dunazug-hegység és Pilis vonulataira, ám a téli csodavilág mindenért kárpótolt.

 

A tetőről lefelé vezető szerpentines út a Klastrom-kútba torkollik, ahonnan pár perces sétával az 1184-ben alapított ciszterci apátság romjaihoz érkezik. A hatalmas oszlopfőket látva csak tippelni tudunk, milyen hatalmas lehetett egykor az épület, ma már nem sok maradt meg belőle. Az egykori kolostornak otthont adó réthez egy másik történet is kötődik. Itt gyilkolták meg 1213-ban a Bánk bán című drámából ismert Gertrudis királynét, II. András király feleségét az elégedetlenkedő magyar főurak és itt is lett eltemetve.

Szentlélek

A Bükk-hegység a természetjárók kiapadhatatlan forrása, amelyből ízelítőt a répáshutai beszámolómban korábban ITT mutattam.  Most egy új helyet fedeztem fel, Bükkszentléleket, vagy ahogy a táblákon is szerepel, Szentléleket, amely különleges csengésű nevével nem okozott csalódást. A Bükk-fennsík peremén fekvő kirándulóhelyet két dolog miatt is érdemes felkeresni.  Az egyik az erdő mélyén fekvő Látó-kövek, amelyet az aszfaltos útról a kék vízszintes vonal vagy kék kereszt vonalon könnyedén elérhetünk.

Látó-kövek

A kövekhez vezető 10 perces séta már önmagában is szemet gyönyörködtető látványt nyújt, különösen a törzsükkel egymásba fonódó szerelmesek fája. Ám az i-re a pontot a meredek sziklaszirt teszi fel, amelynek tetejére egy természetes kőlépcső vezet. A felfelé való mászás ugyan némi óvatosságot és odafigyelést igényel, de ha már ott vagyunk, menjünk fel a bérc tetejére.

A 735 méter magas kövekről Észak-Magyarország és a Felvidék hullámvidéke tárul fel a vállalkozó szellemű sziklamászók előtt, míg tiszta időben a Tátra vonulatai tűnnek fel a horizonton. Ezúttal szerencsém volt az időjárással, és északi irányban a Lázbérci-víztározó mellett a hósipkás hegyek teljes pompájukban uralták a látóteret. Ha utunkat tovább folytatjuk az úton, a Mária forráshoz juthatunk, amely frissítő vizével jó szolgálatot tehet a kulacsok feltöltésére.

Pálos kolostorrom

Szentléleken járva érdemes felkeresni a pálos kolostor romjait is, amelyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai hagytak ránk. Csodás látványt nyújtanak a romok az erdő mélyén, amelyekben 1240-től kezdődően már a remeték laktak. A megmaradt romok egy szép, gótikus építményre utalnak, amelyet tanulmányozva a kutatók arra jutottak, hogy feltehetően ugyanazok az építőmesterek emelték a szentléleki kolostort, mint a (diós)győri várat.

Az egyhajós, hosszú szentélyű épülethez északon egy-egy sekrestye csatlakozik, mögötte pedig a kerengő található. Ma az épület műemlék oltalom alá tartozik, azonban sajnálatos módon, ahogy a Mályinka közelében lévő erdei pálos kolostor (ITT írtam róla), ez is állagmegóvás hiányában erős pusztulásnak indult.

Mátrai kilátótúra

Ha téli varázslatra vágyik az ember, a legkézenfekvőbb megoldást Kékestető nyújtja. Már csak abból fakadóan is, hogy ez hazánk legmagasabb pontja (1014m). Az elmúlt időszakban több helyen lehetett olvasni arról, hogy megtelt a Kékes és alapesetben sem szeretem a zsúfolt helyeket, ahol sorszámot kell húzni egy fotóért. Ősszel volt szerencsém megcsodálni már a TV-toronyból nyíló látványt, sőt, hazánk legmagasabb pontján még egy kávét is ittam, úgyhogy ezúttal inkább más kilátók felé vettem az irányt.

Galyatető

A korábban Péter-hegyese néven ismert kilátó már 1934 óta áll a 960 méteres hegy tetején, amely andezitkövekből épült alapja 2014-ben plusz 10 métert kapott. Így a torony ma újjászületett formában várja a látogatókat, ahol a felhők fölé emelkedve lehet gyönyörködni a Magas-Mátra, köztük a Kékes csúcsában is. A 360 fokos körpanoráma valóban lélegzetelállító látvány volt, bár ennek a kilátónak a megmászása okozott némi kihívást.

A 200 Ft ellenében látogatható torony lépcsői átlátszóak és noha a lépcsősort biztonságos drótháló védi, amelyen ezüstösen csillog az Országos Kéktúra felirat, tériszonyosként nem volt egyszerű feladat a fel-és lefelé vezető út. Ám a vattacukor színekben úszó hegyek látványa mindenért kárpótolt, és minden pénzt (is) megért.

Kozáry – Hanák Kolos – Muzsla kilátó

A 6,5 km-es körtúra három kilátót is érint, amelyek közül a legikonikusabb a Mátra jelképévé vált Kozáry torony. A kőkilátó 1900-ban épült és több mint 370 m magasan áll a Dobogó-kő hegyen. Bár az időjárás ezúttal nem kedvezett a kilátásnak, az erődítményszerű torony még így is impozáns látványt nyújtott. Csakúgy, mint két kistestvére a Hanák-Kolos és Muzsla kilátó, amelyet már a mátrai erdők sűrűjében kell keresni a sárga vízszintes vonal mentén.

A Mátrafüredre visszafelé vezető út a Somor-patak partján festői szépségű, csakúgy mint a Máriácska erdei kápolna, azonban az igazi meglepetés az út végén várt ránk. Az erdőben ugyanis összefutottunk egy igazi szarvasgomba vadásszal, sőt még egy sikeres akciónak is szemtanúi lehettünk.

Epöl

A Budapesttől alig egy órányira fekvő Epöl (nem Apple) már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt. Ma az alig 600 fős lelket számláló falu a Keleti-Gerecse kevésbé ismert sziklaszigetének ad otthont, amelyet Epöl-sziklák néven emlegetnek.

Epöli-szikla

Az elszórt, hófehér dolomitsziklák megmászása gyerekekkel is könnyen teljesíthető program, sőt. Akár egy 4×4 autóval is fel lehet menni a tetejére, már ha hihetünk az itt készült reklámfotóknak. Én inkább a kétlábon való közlekedést választottam és alig 30 perces séta után már a hófehér szirt tetején találtam magam a nagy semmi közepén.

Picit úgy éreztem magam, mintha egy vadnyugati jelenetbe csöppentem volna, ahol csak a szél fütyül, de az vadul, a szemközti Palkó-dombról felszálló siklóernyősök legnagyobb örömére. Lehet nem véletlenül választotta a sziklákat Kostyál Márk, Kojot című filmjének forgatási helyszínéül sem. Bár télen a táj meglehetősen kietlennek tűnik, Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű löszgyepén és piros kígyószisz mellett az ürge és szarvasbogár is jól megfér egymás mellett.

Bajnai-öreg lyuk

Az Epöl-sziklákkal szemközti Őr-hegyre is érdemes felkapaszkodni, amelyet legegyszerűbben a falu határából induló zöld háromszög jelzésű úton tehetünk meg. A hegy ugyanis egy Igazi felfedezni való, izgalmas barlangot rejt. A bejárat mögött egy egyenletes lejtéssel futó, tágas folyosó vezet a 70 méter hosszú üreg belsejébe, amelynek legalsó pontjáig kényelmesen besétálhatunk. Érdemes útközben megfigyelni a mennyezeten lévő kürtőket és gömbüstöket, amelyeket a mélyből felfelé törekvő meleg vizek oldottak ki.

Az ásatások során ebben a barlangban őskori és római kori cserépmaradványokra bukkantak a kutatók, valamint különböző denevérfajoktól származó csontleletekre. Apropó, ha denevérek. A bejárattól jobb kéz felé nyíló gömbfülkében számtalan, fejjel lefelé alvó bőregér van a téli időszakban, akiket ne zavarjunk meg az álmukban. Ahogy a barlang, úgy a denevérek is védettnek számítanak hazánkban, vigyázzunk tehát rájuk.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!