• Menu
  • Menu

Tíz bakancslistás és varázslatos téli kirándulóhely Magyarországon

A téli kirándulásnak megvan a maga varázsa. Főleg, amikor hófehér lepel vonja be a tájat, és az út a porcukros fák között vezet egy-egy szép kilátópontig vagy érdekes természeti látnivalókig. Ilyenkor az emberen szinte gyermeki öröm lesz úrrá és alig várja, hogy kiszabadulva a természetbe ropogjon a hó a talpa alatt. Ami a hidegben való túrázás praktikus részét illeti, arról egy korábbi cikkemben osztottam meg hasznos tanácsokat. Most pedig következzen tíz varázslatos téli kirándulóhely, ahova érdemes télen útnak indulni.

Legszebb téli kirándulóhelyek Magyarországon

1. Sas-kő, Mátra

Ha engem a szívem vezetne, és a lábam vinne, a Mátra lenne az a hely, ahova minden hétvégén jó szívvel visszatérnék túrázni. Egyrészt közel van Budapesthez és tömegközlekedéssel is jól elérhető. Másrészt tele van felfedezésre váró és vadregényes helyekkel, amelyek pont úgy néznek ki élőben, mint a fotókon. A Mátra keleti bérceinek egyik különleges pontja a Sas-kő is, ami az általában zsúfolt Kékestetőtől alig 900 méterre fekszik, így érdemes onnan továbbsétálni az országos kék vonalán.

Elhaladva a hősi emlékmű mellett az út kisvártatva egy meredeken leszakadó, 900 méter magas andezit sziklához, a Sas-kőhöz vezet. A kilátó pereméről parádés kilátás nyílik a Karancs-Medves vidékre, a Sirok felé tornyosuló többi Mátrabércekre, de tiszta időben jól kivehetőek a távolban a Magas-Tátra csúcsai is.

2. Zsidó és Keskeny-rét, Bükk hegység

Magyarország legmagasabban fekvő fennsíkjai a Bükk hegységben, 7-900 méteres magasságban találhatók és sok szempontból különleges látványt nyújtanak az arra túrázóknak. A hullámzó, lankás területek közül a személyes kedvenceim a Bánkút közelében fekvő Zsidó és Keskeny rétek, amelyek speciális mikroklímájuknak köszönhetően hazánk egyik leghidegebb területének számítanak.

A gyakran még tavasszal is hóval borított sztyeppés legelőkön télen ugyan különleges növényfajokkal nem találkozhatunk (pl.: tárnics, karszti hangaboglárkák, orchideák), látványos karsztformákkal viszont annál inkább. A fennsíkok uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit, amelyek felszínén a lehulló csapadék hatására víznyelő, töbörök és dolinák alakultak ki az évezredek folyamán. A hatalmas kiterjedésű, tölcsérszerű képződmények alján télen nem ritka a mínusz 40 fok, aminek hűsítő hatását a kijelölt úton haladva is érzékelni lehet.

3. Jankovich-barlang, Gerecse

A Jankovich-barlang a Dunántúl egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye, amelyre a Gerecsében való kéktúrázásom során bukkantam rá. Az üreg kupolacsarnoka a jégkorszak végén a behullott kőzettörmeléktől elzáródhatott, ennek köszönhetően mintegy 3000 éven át érintetlenül maradt.

Belsejéből a Neander-völgyi ősember által használt kőeszközök, többek közt barlangi medve fogából készült pengék kerültek elő, amellyel a Jankovich-barlang beírta magát a hazai ősemberbarlangok történetébe.

A barlang monumentális mérete mellett érdemes figyelmet szentelni különleges karsztképződményeinek, a gömbfülkéknek is, amelyet a mélyből felfelé áramló meleg hévizek oldottak ki a kőzetből. A barlangban lakó denevérekre kérlek vigyázzatok, ne zavarjátok meg őket téli álmukban vakuzással.

4. Ilona-völgyi vízesés, Parádfürdő

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, nála már csak a mesterségesen kialakított Lillafüredi-vízesés magasabb. A vízesés egy V alakú szurdokban található, ahova Parádfürdőtől egy 8 állomásos tanösvény is vezet. A téli-csúszós időszakban kimondottan fontos, hogy megfelelő bakancsban vágjunk neki az útnak, ám a néhol nehezített terepen való túra méltó megkoronázása lehet a jégbe zárt csodavilág.

5. Zsivány-sziklák, Dobogókő

A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység gigászi kövei Dobogókő, valamint Pilisszentkereszt felől egyaránt könnyen és jól megközelíthetőek, így kiváló célpontjai lehetnek egy családi kirándulásnak is. A 25-30 méter magas, vulkanikus eredetű kolosszusokat egy kanyonszerű mélyedésben találjuk, nem lehet őket eltéveszteni sem szem elől, ha az országos kéktúra jelzés vonalát követjük. A Zsivány-sziklák közelében érdemes szétnézni, ugyanis apró barlangok mellett bújócskázásra alkalmas fák is vannak, a kicsik legnagyobb örömére.

 

6. Hubertlaki-tó, Bakony

A népiesen csak bakonyi Gyilkos-tóként hívott kirándulóhelyet egy mesterséges gáttal elzárt völgyben találjuk, Ugod közelében. Az egykor égererdővel borított területet az 1980-as években elárasztottak a Hamuházi-séd forrásaival, hogy az így összegyűlt víz itatóként szolgáljon a vadak számára.


Az évtizedek során a tóban álló fák elpusztultak, ám helyüket a csillogó víztükröt meg-megszakító, tóból kiálló facsonkok ma is jelzik, ahogy erdélyi nagytestvérénél, a Gyilkos-tónál. A látvány télen különösen megkapó volt, főleg hogy a befagyott víztükör mellé még hó is párosult.

7. Teve-szikla, Pilisborosjenő

A Budapesttől alig 30 percre található kirándulóhelyen többször jártam már, de télen és behavazva egészen különleges ez a sziklaformáció, ami 220 millió évvel ezelőtt még az őstenger üledéke volt. Megmenekülését annak köszönheti, hogy évmilliók alatt a kőzetet forróvizes oldatok járták át és tették olyan szilárdságúvá, hogy az képes legyen ellenállni az eróziónak, és ma teveként tudjuk megcsodálni a sziklatornyokat.


A Teve-szikla melletti egykori bánya falán ma is jól tanulmányozhatóak a különböző földtörténeti korokban egymásra rakódott kőzetrétegek. Érdemes megfigyelni a szürkésfehértől egészen a vörös homokkőig tartó színskálát, ahogy a barlangokat is a meredek sziklafal oldalában. A Teve-szikla közelében tegyünk kitérőt az Egri vár másolata felé is, ahol Gárdonyi Géza regényéből a nagysikerű magyar mozifilmet is forgatták.

9. Hangyás-bérc, Börzsöny

A Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos sok túrázó bakancslistáján szerepel, és akik kéktúráznak, azok egyszer biztosan áthaladnak rajta. Ám érdemes a Nagy-Hideg hegyről felfelé vezető úton is figyelni, ugyanis egészen parádés kilátópontokra lehet bukkanni.  A Hangyás-bérc nincs hivatalosan kitáblázva, csak egy fára akasztott tábla és vékony ösvény jelzi, hogy érdemes letérni miatta az útról. A 854 méter magas, kopár sziklaszirtről mesés panoráma nyílik a Börzsöny keleti részére, ami még annak ellenére is wow élmény volt, hogy épp nem volt verőfényes napsütés.

10. Nagy-Szénás, Budai-hegység

Az országos kéktúrázásom során jutottam el erre a festői szépségű dombra Nagykovácsi közelében. A két alacsonyabb és egy magasabb kúpból álló Nagy-Szénás tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környező hegyekre, úgy mint a Budai-hegységre, a Pilisre, Dobogókőre és a Kevélyekre, de tiszta időben a Gerecse északi vonulatai is láthatóak.

A kopár kilátó tetejét egy kereszt jelzi, ám az alacsonyabban fekvő részein alpesi jellegű fenyveseket láthatunk. A Nagy-Szénás felkeresését családosok és idősebbek számára is jó szívvel ajánlom könnyű megközelíthetősége és csodás panorámája miatt is.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!