• Menu
  • Menu

Festői körtúra Bánkútról a Bükk legmagasabb pontjain

Ha túrázásról van szó, számomra a Bükk az egyik legkedvesebb hely Magyarországon. Nemcsak azért mondom ezt, mert itt vagyok otthon, hanem azért is, mert a hegy hazánk egyik legváltozatosabb terepét nyújtja a kirándulók számára. Több mint 1000 kilométernyi túraútvonal vezet keresztül-kasul a Bükkben. Az ország 100 legmagasabb csúcsa közül 59 itt található, amelyből jópárat már meg is hódítottam és ITT írtam róla. Az ezernél több barlangról és forrásról pedig már nem is beszélek.

Bánkút

A Bükk egyik legismertebb központja Bánkút, amely 780-930 tengerszint feletti magasságával nem véletlenül vált a téli sportok és a természetjárók szerelmeseinek közkedvelt helyévé. Különleges adottságait már nagyon korán felfedezték. Az 1890-es évekig a fennsíkot főként vadászok, erdei munkások és bujdosók látogatták. Ám a löketet a hely turisztikai célú hasznosításának az 1931-ben felavatott turistaház adta meg.

A projekt olyannyira jól sikerült, hogy sí-és szánkópályái miatt gyakran kiteszik a Bánkút megtelt táblát, és tömegek özönlik el az egyébként lakatlan települést. Beszámolómban most Bánkút tömegmentes látnivalóira szorítkozom, amelyek felkeresését jó szívvel ajánlom az év bármely időszakában.

A hely nevének eredete

Bánkút Nagyvisnyó település része, amely nevét a tőle északra található Bán-patak után kapta. A környék leghíresebb bánja kétségkívül az Ákos nemzetségbeli Ernye bán volt, aki a legenda szerint a saját lovát adta át IV. Bélának, hogy királyunk azzal menekülhessen a vesztes muhi csatából. Nemes cselekedetét folytatta és lova nélkül is visszatért a csatába, ahol súlyos sebeket kapott. Sérüléséből szerencsésen felépült és IV. Béla oldalán részt vett később a második honalapításban és az ország újjáépítésében.

Túraútvonal

A Bánkútról induló körtúra teljes hossza 17 km, ami hosszúnak tűnik, ám a viszonylag kicsi szintemelkedés (260 m) miatt mégsem megerőltető. Ezt a távot lerövidíthetjük a felére, vagy akár a harmadára is, ha a Kis-Huta réten visszafordulunk és nem megyünk el egészen Istállóskőig. Menetközben természetes vízvételi lehetőség nincs, így akár a teljes, akár egy kisebb körre megyünk, készüljünk előre élelemmel és megfelelő mennyiségű folyadékkal. A körtúra kiinduló-és zárópontja a bánkúti Fehér Sas panzió, ahol ha autóval érkeztünk, le is tudunk parkolni. A térkép gpx formátumban az alábbi gombra kattintva tölthető le:

Bánkút - Istállós-kő nagy körtúra 17 km (gpx)

Petőfi-kilátó és a Bálvány

Utunk legelső látványossága, a bükkösökkel tarkított erdő szépségeit leszámítva a Bükk legmagasabb kilátóterasza lesz. A 956 méteres Bálvány csúcson álló torony a Petőfi-kilátó nevet kapta, amely első látásra inkább egy adótoronynak, mintsem kilátónak tűnik. A 18 méteres tornyot a diósgyőri turisták 1948-ban, 100 évvel a szabadságharc után építették, innen kapta a nevét. A kilátó sokáig zárva volt, ám a 2016-os felújítása óta ismét biztonságos és látogatható, bár megmászása némi kihívást és akaraterőt igényel.

Itt a Petőfi-kilátó ködben úszik
Pár napra rá pedig ez a látvány fogadott

Míg az első teraszra lépcsősor vezet fel, addig a tetejére egy függőleges vaslétrán tudjuk felküzdeni magunkat. Szerencsére a művelet közben nem a levegőben lóg az ember, hanem egy vaspánt is van mögötte. Ez a tériszonyosok számára – mint, ami én is vagyok – némi megnyugvást ad. Bár első blikkre azt mondtam, én ide biztos, hogy nem megyek fel, útközben mégis meggondoltam magam és milyen jól tettem.

A Petőfi-kilátó tetejéről tiszta időben szédítő, 360 fokos körpanoráma nyílik a Felvidékre, az Északi-középhegység szinte összes tagjára, sőt még a Mátra és a Börzsöny gerincére is. Télen, amikor a leszálló légáramlások lenyomják a felhőket, a Felvidék hegyei között megpillanthatjuk a Magas-Tátra hatalmas, sziklacsipkés csúcsait is. Első alkalommal, amikor itt jártam sűrű ködbe burkolózott a táj, ám rá két napra a Látó-kövek mellett (ITT olvashatsz róla) innen is feltűntek a Tátra vonulatai.

NATO radar Bánkút közelében

Fennsíkok és apróságok

A bánkúti körtúra során több réten és fennsíkon keresztül visz az út. A Faktor-rét és a Kis-Huta rét fenyvesek szegélyezte völgye nem természetes folyamat eredménye, hanem emberi kéz alkotta őket. Kezdetben az üveguták működéséhez szükséges fa tüzelőanyagot az erdők írtásából innen nyerték ki, majd később állatokat legeltettek rajta. Ma a rétek főként kaszálóként működnek, amelyről az otthagyott szénabálák télen is tanúskodnak.

A hosszú rétek mentén való gyaloglás során, ha szemfülesek vagyunk, érdekes dolgokra bukkanhatunk. Mint például a Faktor-réti Madonna arcképes bükkfájára, amely sok-sok éve itt áll már és hozzá fohászkodtak az erdei munkások, favágók és mészégetők nehéz életük megsegítéséért. Vagy pedig a Diabáz-barlang víznyelőjére, amely a látogatók elől le van zárva.

Töbörök

Utunk során, amiket biztosan nem fogunk szem elől téveszteni, azok a töbörök lesznek, amelyek a Bükk sajátos karsztformái közé sorolhatóak. Keletkezésük mintegy 5 millió évvel ezelőttre tehető és úgy kell elképzelni őket, mintha tölcsérek, vagy lefolyók lennének a mező közepén. Sajnos a fotó nem adja vissza a bükki töbörök monumentális méretét. A töbörök átmérője akár a 100 métert is elérheti (pl.: Tányéros-töbör ilyen), de utunk során Istállós-kő felé több mellett is elhaladunk. A formájuk mellett még ami a különlegességük, hogy saját mikroklímával rendelkeznek. Télen a töbörök mentén nem tirka a mínusz 30 fok, de volt már arra is példa, hogy júliusban is -0,8 fokot mértek.

Szilvási-kő vs. Istállóskő

Sokáig, egészen pontosan 2014-ig úgy tartották, hogy az Istállóskő a Bükk legmagasabb csúcsa (959 m), amelyről a Szilvásvárad közelében fekvő, híres ősember barlang is a nevét kapta (erről a korábbi beszámolómban ITT írtam). Ma már tudjuk, hogy nem ez a Bükk legmagasabb csúcsa, hanem a közelében fekvő Szilvási-kő, amely egész pontosan 960,715 méter magas. A bánkúti körtúra mindkét ikonikus pontot érinti.

Aki arra számít, hogy a Bükk két legmagasabb csúcsán wow élményben lesz része, azt most el kell keserítenem. Ugyanis az égadta világon semmi különleges nincs ebben a két pontban, még csak kilátás sem nyílik róluk. A Szilvási-kő egy kupac kővel közrefogott táblával van jelölve, míg az Istállóskő csúcson van egy kis tisztás, Szent Imréről elnevezett kereszttel a végében.

Körös-lyuk barlang

A túra üde színfoltját egy olyan barlang jelentette számomra, amelyet a visszafelé vezető kék kereszt útról való letéréssel érhetünk el. A Fekete-sári erdészházat elhagyva az egykori mészégető mellett találjuk a közeli Körös-bércről elnevezett barlangot, amely méltán megérdemli a közel 1,5-2 km-es kitérőt.

Ez ugyanis hazánk legnagyobb, tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő barlangja és a Bükk feltehetően legrégebbi ürege is, amely a 200-250 millió éves mészkőhegységben keletkezett. A 40 méter hosszú barlangot forrásvíz vájta ki évmilliók során ilyen különleges formájúra, és tetején egy kürtő (skylight) is található. A Köröslyuk-barlang szabadon látogatható, ám föld-és őslénytani jelentőségénél fogva (barlangi medve és barlangi oroszlán csontok kerültek belőle elő) fokozott védettséget élvez.

A barlang mellett egy kisebb üreg is található, amely a Körös-lyuk nevet viseli.

A Bánkútra visszafelé vezető erdei úton pár töbört leszámítva sok érdekességben már nem lesz részünk. Ám az erdőre ráülő köd látványa és a nap során gyűjtött élmények garantálják, hogy a parkolóba fáradtan, de sok-sok pozitív élménnyel feltöltődve érkezzünk meg.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!