Geszten nem először jártam, 2021. november 16-án az Országos Kéktúra teljesítése során már megfordultam itt. Akkoriban a Tisza-kastély még romosan, elhagyatottan állt, és semmi nem utalt arra, hogy ez a Békés megyei kis település határában megbúvó épület valaha a Tisza család otthona volt, sőt: a magyar történelem egyik csendes tanúja is.
Azóta azonban nagyot fordult a világ. A kastély az elmúlt években átfogó felújításon esett át, és ma már újra méltó helyet foglal el a történelmi emlékezetben. Az egykor „Babilonként” emlegetett rezidencia nemcsak építészeti ritkaság, hanem eleven lenyomata egy jelentős magyar nemesi család generációkon átívelő történetének. A geszti Tisza-kastély egy olyan hely lett, ahol a múlt és a jelen egy látványosan kiállítás keretében találkozik és egymásba fonódik. (nyitva tartás és látogatói információk ITT.)
A Tisza-család és Geszt története
A kelet-magyarországi Geszt neve évszázadok óta összeforrt a Tisza családdal, amelynek birtokszerző tagja, Tisza I. László volt. 1769-ben hosszas pereskedést követően Mária Teréziától kapta meg ezt a területet, amelyen az ő kezdeményezésére egy kisebb barokk kúria, és későbbi utódjaként a kastély épült.
A nemesi famíliának köszönhetőn Geszt, vagy ahogy ők emlegették, Biharország, a 18–19. század folyamán nemcsak a korszerű földgazdálkodás mintaképe lett, hanem egy olyan értékrendet is kapott– munka, vallásosság, közösségi felelősség –, amely nagyban meghatározta a család további nemzedékeinek szemléletét.
Grófi címerükben korántsem véletlenül szerepel a latin persevero ige, melynek jelentése: valami mellett rendületlenül kitartok, nem hagyom, nem engedem. Ez az állhatatosság és kitartás már a család ősi nemesi címerén is megjelent: az ábrázolt harcos a hazát védő hős katonára utal.
A Tisza család tagjai mindig mélyen vallásos, hithű reformátusok voltak, akik példájukkal a helyi lakosságot is a kegyes vallásgyakorlásra ösztönözték. Felújíttatták a református templomot, kibővítették a paplakot, magtárat emeltettek, és két iskolát is alapítottak.
A Tisza-család felemelkedése és a kastély bukása
A Tisza család a reformkortól az I. világháború végéig jelentős, olykor sorsdöntő szerepet játszottak a magyar történelemben. Tisza II. László (1765–1831) már a 18. század végén fontos közéleti pozíciókat töltött be, Bihar vármegye főjegyzőjeként és országgyűlési követként.
A 19. században Tisza Kálmán (1830–1902) 15 éven keresztül miniszterelnökként vezette Magyarországot, nevéhez fűződik a „boldog békeidők” korszaka. Testvére, Tisza Lajos (1832–1898) több kormányban is miniszterként szolgált, és nevéhez fűződik Szeged újjáépítése a nagy 1879-es árvíz után.
A család egyik legismertebb tagja pedig Tisza István (1861–1918), aki miniszterelnökként Európa vezetőinek elismerését is kivívta, életét pedig a történelmi Magyarország megmentéséért vívott küzdelem határozta meg.
A Tisza család történetében nemcsak férfiágon találunk kiemelkedő alakokat, hanem női tagjai is maradandó nyomot hagytak a közéletben és a társadalmi felelősségvállalás terén. Gróf Teleki Kata (1777-1820), Tisza Lajos felesége például a korát megelőző szemlélettel karolta fel a himlő elleni oltások ügyét, míg Teleki Júlia az 1831-es kolerajárvány idején ápolta a szegényeket.
Tisza Kálmán miniszterelnök feleségeként Degenfeld-Schomburg Ilona jelentős karitatív tevékenységet végzett. Az általa alapított Jószív Egyesület a szegények és éhezők támogatását tűzte ki célul, de jótékonysági estjein megfordult Erzsébet magyar királyné (Sisi) és Coburg Fülöp herceg is.
A történelem azonban nem volt kegyes a Tisza családhoz. A trianoni döntés elszigetelte a falut természetes környezetétől. A második világháború 1944-ben pedig a Tisza család távozását és a kastély értékeinek szétszóródását hozta magával.
A Tisza-kastély ma
A 20. század hányattatott időszakában a kastélyt hol a szovjetek lakták, hol bentlakásos intézetként, hol könyvtárként, hol pedig csirkeneveldeként működött, amelyek következtében az állapota jelentősen leromlott. 2021–2022 között a kastély teljes körű felújítást kapott és ma a falai között újra feltárul a Tisza család története és a geszti otthonuk szellemisége. Részletetek és érdekességek a Tisza-kastélyból, amelyek élénken mesélnek a család egykori életéről.
A kiállítás hihetetlenül gazdag, és konkrétan a pincétől a padlásig tart. Érdemes legalább egy fél napot rászánni, de ha kedvünk tartja, a kastély falai között akár meg is szállhatunk.Karabol, vagyis biliárd asztal a Kis Szalonban. A játék a 16. század közepétől Európa számos uralkodóházában a társasági élet szerves részét képezte.A családfa izgalmas formában mesél a Tisza családrólA Tisza család nőtagjai kiemelt fontosságot tulajdonítottak a gyermeknevelésnek és oktatásnak: a taníttatás és a zenei műveltség – különösen a hangszeren való játék – a nevelés természetes részét képezte.A tarokk a 19. században rendkívül nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon. Geszt sok tarokk partit látott, amely vendégek között megfordult Mikszáth Kálmán, Deák Ferenc és Jókai Mór is. Utóbbi így emlékezett vissza: „Holtomig feledhetetlenek maradnak a geszti otthonban töltött édes napok. Ott láttam az igaz magyar családi életet, zavartalan boldogságot a maga tökéletességében.A szovjetek 1944-es bevonulásakor a könyvtár nagy része elpusztult, mert azzal fűtöttek be a kandallókba. 947 kötet annak köszönheti a fennmaradását, hogy elásták a fölbe őket.Tisza Kálmán dolgozószobájára emlékhelyként tekintenek a családtagok is. 15 éves miniszterelnöksége (1875-1890) idején 600 rendeletet hozott és ekkor épült meg a Keleti pályaudvar, mai Andrássy út, az Operaház vagy a zuglói körvasút.Kézicsomózású türkmén tekke szőnyeg, amelyen a későbbi miniszterelnök, Tisza István merénylet áldozata lett.
Babilonnak nevezett pavilon, amelyen eredeti faldíszítések láthatók.A szarajevói merénylet magyarország 1. világháborúba való belépéséről ezen a teraszon döntöttek a Monarchia vezetői. Egyedül Tisza István ellenezte a részvételt, mondván egy háborúnak beláthatatlanok lennének a következményei.A kiállítási elemek között több multimédiás eszközt is találunk, ahol belehallgathatunk a történelembe, vagy VR szemüveggel a részeseivé is válhatunk.
A kastély egykori istállója helyén ma az Arany János Vendégházat találjuk, ahol 29 szoba mellett egy étterem is helyet kapott. Innen egy üvegfolyosón keresztül juthatunk át a kastély főépületébe.A látogatás elmaradhatatlan eleme egy finom ebéd a kastély éttermében.
A pincében a gasztronómia kapott helyet. Fénykorában Geszten az asztalt nem egyszer 120 vendég ülte körül, és Tisza Kálmánné grófnő töltött káposztája legendás volt. Süteményként pedig a Tisza-szelet, amely a család legendás szakácskönyvéből származik, és helyben a kávézóban akár meg is kóstolhatjuk.
A szállóvendégek számára jár egy úgynevezett Kastélykártya, amellyel nemcsak Geszten, hanem más hazai kastélyokban is számos ingyenes és kedvezményes élményprogramra lehetőség nyílik.
Történelmi kastélypark
A geszti kastélyparkot ahogy régen úgy ma is különleges atmoszféra lengi körbe. Korabeli utazók a 19 hektáros parkot csodálattal írták le: színes virágágyások, platánfák, pálmacsoportok, futórózsák és virágzó bokrok tarkították. Egyes részeit őshonos erdőből alakították ki, megőrizve a legszebb tölgyeket, juharfákat és kőriseket.
A park fáinak nagy részét sajnos 1944–45-ben kivágták tüzelőnek, de 2021-ben megújult: új növényeket telepítettek, a sétautakat rendbe hozták, és korszerű világítást is kiépítettek.
A kanyargós, ívelt sétautakat már a régi birtoktérképek is ábrázolták, később képeslapok és fényképek is megőrizték a park aranykorának emlékét.
A legenda szerint a platánfák ültetésekor két szürkemarhát a gyökerük közelében elföldeltek, hogy az elegendő tápanyagot biztosítson nekik a növekedéshez.A történelmi kastélypark gyönyörű és hétfő kivételével (szünnap) ingyenesen látogatható.Az eklektikus sétányon járva sikerült egy fekete gólyát lencsevégre kapnom, ami igazi ritkaságnak számat.A Tisza-család nagy hangsúlyt fektetett a mozgásra, hozzájuk köthető az ország legrégebbi teniszpályája, de a parkban volt annak idején egy krikettpálya, kuglipálya és labdázó tér is.A felújított parkban egy komplett mozgástér, gyerekeknek játszótér, foci-és teniszpálya is helyet kapott.
Arany János és a Tisza-család kapcsolata
Arany János az 1848/49-es szabadságharc leverése után rendkívül nehéz helyzetbe került: költeményei miatt üldöztetéstől tartott, és lelkileg is mélypontra jutott. Ebben a válságos időszakban sorsdöntő segítséget kapott régi kollégiumi diáktársától, Kovács Jánostól, aki akkoriban a Tisza családnál tanított Geszten.
Kovács ajánlására Arany házitanítóként 1851 nyarán került a kastélyba fél évre, ahol tanítványa a későbbi miniszterelnök, Tisza Kálmánnak az öccse, Tisza Domokos volt. A geszti kastély intellektuális légköre és a Tisza család megbecsülése kellemes körülményeket teremtett Arany János számára, még ha a tanítói szerepkör nem is illett hosszú távon életformájához.
Hivatalosan a kastélyban, a pavilon emeletén kapott szobát, de ő lakhelyéül inkább a vendégektől távol, egy kis kerti lakot választott.Az eredeti, zsúpfedeles, Stángli-ház mára elpusztult, de az Arany János-lak az emlékét ma is őrzi.Kevesen tudják, hogy Arany János rossz alvú volt. Éjszakánként megébredve gondolatait gyakran nem papírra, hanem a falra írta. Ezt hivatott a Stangli-házban a műveit tartalmazó installáció szemléltetni.Ágnes asszony balladáját egy Geszten történt valós esemény szolgáltatta, amikor a költő egyik reggeli sétája közben a patakban egy véres ruháját mosó asszonyt megpillantott.
Tisza kripta
A geszti kastélytól néhány perc sétára található a Tisza család sírboltja. A kriptát Tisza I. László alapította az 1760-as években, aki bár nem törekedett fényűző életre, tudatosan gondoskodott családja jövőjéről és örökségéről.
A ma látható, impozáns épületet 1902-ben emelték, majd ide szállították a család másutt nyugvó tagjainak hamvait is. Ma harminchárman nyugszanak itt, köztük két magyar miniszterelnök: Tisza Kálmán és Tisza István, valamint több nemzedék jeles nőtagjai.
A sírbolt sötétebb titka, hogy Tisza István koponyáját rejtélyes módon 1983-ban ellopták, és máig nem került ide vissza. A sírrablók személyét azóta is homály fedi, ráadásul a Tisza István arany pecsétgyűrűjét és ékszereit a koporsóban érintetlenül hagyták.
A cikket támogatta a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
