Ha van olyan hely Magyarországon, amit egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor Pannonhalma nagy valószínűséggel a dobogó valamelyik fokán végezne. Nemcsak amiatt érdemes ide ellátogatni, mert ez hazánk keresztény bölcsője és negyedik UNESCO világörökségi helye, hanem mert a főapátság és környéke tele van szebbnél szebb látnivalókkal. A pár órás kirándulástól kezdve a hosszú hétvégéig itt garantáltan megtalálja minden korosztály a számításait. Lombkorona sétány, őslevendulás, izgalmas gasztro-és kulturális programok. Íme a legszebb látványosságok Pannonhalma közelében.
Pannonhalma látványosságok:
Bencés Főapátság
Pannonhalmán tett kirándulásunk megkerülhetetlen pontja az 996-ban alapított bencés apátság, amely hófehér sziluettjével már messziről látogatásra invitálja az arra járókat. Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyére, akik Tours-i Szent Márton tiszteletére monostort emeltek a domb tetején. A monostor egyike azon 11. századi épületeknek, amelyekben ma is élnek szerzetesek, és amelynek falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), első magyar királyunk is. Az apátság épületei egyénileg és vezetett túra keretében is bejárhatóak (nyitvatartásáról bővebb információ ITT érhető el), amiről következzen most egy képválogatás érdekességekkel együtt.
Pannonhalmi arborétum
Az első kert kialakítása Pannonhalmán egybeesik a főapátság 10. századi alapításával. Szent Benedek elrendelte, hogy a monostor közelében minden szükséges dolog, így víz, malom, gyógy-és haszonnövények álljanak a szerzetesek rendelkezésére. A Főapátságot körülvevő, 11 hektáros Pannonhalmi Arborétum azonban későbbi időkre datálódik, egészen pontosan 1830-ban kezdődött el a gyűjteményes kert kialakítása, az akkori divatnak megfelelően, angol kert mintára.
Az elmúlt közel 200 évben rengeteg fával és cserjével gazdagodott a kert, ma a növényfajok száma eléri az 1300-at. Az apátság épületeivel együtt az arborétum is felkerült 1996-ban az UNESCO világörökségek listájára. A föld öt kontinenséről származó növénygyűjtemény egyik különlegessége az a lucfenyő csoport, amit az államalapítás 1000. éves alapításának évfordulója alkalmából ültettek 1896-ban és néhány példány még ma is megtalálható belőle.
Millenniumi emlékmű
1896-ban a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára a hét vezér után a Kárpát-medencében hét emlékművet emeltek. Ebből az egyik Pannonhalmára került és ez az egyetlen olyan alkotás, amely a mai Magyarország területén látható. Az eredetileg 26 méter magas kupolával fedett épület tetején a Magyar Szent Korona rézből készített másolata állt.
Sajnálatos módon az épület 1937-ben olyannyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Ezután nyerte el a Millenniumi emlékmű a ma is látható formáját és kezdett bele Aba Novák Vilmos az épületet díszítő, és államalapítás jeleneteit szimbolizáló falfestések megalkotásához.
Boldog Mór-kilátó és lombkorona tanösvény
A főapátságnak otthont adó dombvonulat számos pontjáról nyílik szép kilátás a környező tájra. Pannonhalmán tett látogatásunk során keressük fel a 257 méteres dombon található Boldog Mór-kilátót, amely egy 11. században itt élt bencés apátról kapta a nevét. Boldog Mór volt az, akik két püspöktársával királlyá koronázta Endrét Székesfehérváron, és tanúként a tihanyi apátság alapító oklevelét is aláírta. A róla elnevezett kilátóról a Pannonhalmi-dombság hullámvidéke tárul fel a látogatók előtt, de tiszta időben akár a Bakony északi vonulatait is láthatjuk róla.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kilátó közvetlen szomszédságában 2018-ban egy lombkorona tansövényt avattak fel, amely teljesen akadálymentes, babakocsival és kerekesszékkel is bejárható. Különlegessége a hal alak, amely ősi szimbólumként Jézus Krisztust és a keresztényeket jelképezi együttesen. A tanösvény fateraszáról különleges kilátás nyílik a Pannonhalmi-medencére, érdemes ezt a helyet is felkeresni Pannonhalmán járva.
Illatmúzeum és gyógynövénykert
A külföldről Pannonhalmára érkező szerzetesek magukkal hozták új hazájukba a földművelés és kertgazdálkodás mellett a gyógynövénytermelés kultúráját is. A Pannónia kertjének is nevezett apátsági gyógynövénykertben a 10. század óta termesztettek gyógynövényeket, amelyek elsődlegesen a betegek gyógyítására szolgáltak. Egy 1221-es oklevélben Márton szerzetes mint a kórház mestereként szerepel, de számos recepteskönyv és írásos hagyaték maradt ránk az itt élt szerzetesek és a természet kincseinek különleges kapcsolatáról.
Ma Pannonhalmán 7 hektáron termesztenek gyógynövényeket 16 ágyásban, amelyekből az ősi receptúrák szerint lepárlással illóolajok, szárítással teakeverékek, míg áztatással tinktúrák és krémek készülnek. A látogatók az orvosi zsálya, citromfű, francia levendula, kakukkfű és a borsmenta áldásos felhasználásába a 2021-ben megnyitott illatmúzeum falain belül betekintést is nyerhetnek, de az ingyenesen látogatható gyógynövénykert ágyásai is sok érdekességgel szolgálhat a természet kincsei iránt érdeklődők számára.
Apátsági borok és pincészet
Magyaroroszágon a szőlőtermesztés évezredes hagyományokra tekint vissza, feljegyzések szerint Pannonhalmán már a rómaiak is foglalkoztak az isteni ital készítésével. Az ősi tradíciók azonban a Római Birodalom bukása után eltűntek, mígnem a 10. században meg nem érkeztek Pannónia Szent Hegyére a szerzetesek. Az istentiszteletek mellett a szerzetese élvezeti céllal is fogyasztották a bort, amelyet Szent Benedek regulájában szabályozott is. Konkrét mértékegységet nem jelölt meg, csak „heminát”, ami annyi, amennyit ki-ki nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthat.
A hemina nevet és hagyományt a 2003-ban újjáépült Pannonhalmi Főapátság Pincészetének egy-egy vörös és fehérborának neve őrzi. Pannonhalmán ma négy dűlőn és 50 hektárnyi területen foglalkoznak borkészítéssel, 70 %-ban fehér és 30 %-ban vörös nedű kerül a palackokba. Érdemes megkóstolni őket, az ízük tényleg mennyei.
