• Menu
  • Menu

Az ezeréves kereszténység bölcsője és a Dunántúl egyik legszebb kirándulóhelye: ez Pannonhalma

Ha van olyan hely Magyarországon, amit egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor Pannonhalma nagy valószínűséggel a dobogó valamelyik fokán végezne. Nemcsak amiatt érdemes ide ellátogatni, mert ez hazánk keresztény bölcsője és negyedik UNESCO világörökségi helye, hanem mert a főapátság és környéke tele van szebbnél szebb látnivalókkal. A pár órás kirándulástól kezdve a hosszú hétvégéig itt garantáltan megtalálja minden korosztály a számításait, amelyhez iránytűként egy korábbi látogatásomról az alábbi beszámolót állítottam össze.

 

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmán tett kirándulásunk megkerülhetetlen pontja az 996-ban alapított bencés apátság, amely hófehér sziluettjével már messziről látogatásra invitálja az arra járókat. Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyére, akik Tours-i Szent Márton tiszteletére monostort emeltek a domb tetején. A monostor egyike azon 11. századi épületeknek, amelyekben ma is élnek szerzetesek, és amelynek falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), első magyar királyunk is.  Az apátság épületei egyénileg és vezetett túra keretében is bejárhatóak (nyitvatartásáról bővebb információ ITT érhető el), amiről következzen most egy képválogatás érdekességekkel együtt.

A város neve eredetileg Győrszentmárton volt, ami történetírók szerint a Civitas Pannonia nevű római település helyén épült fel. Mai Pannonhalma megnevezése, Kazinczy Ferenc és Guzmics Izidor bencés szerzetes levelezésében fordult elő először.
A román stílusú altemplom az apátság legrégebbi épülete, amelynek alapjai a 13. századra nyúlnak vissza. Itt van elhelyezve Habsburg Ottó szívurnája is.
A gótikus kerengő egy négyszögletes udvart fog közre, amely az egyetlen ilyen jellegű, épen megmaradt bencés hagyaték Magyarországon.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság folyosója és lépcsősora, amelyet az itt élt apátok festményei mellett bibliai témájú jelenetek is díszítenek.
Szent Márton Bazilika és 56 méteres harangtornya.
Hazánk egyik legszebb klasszicista könyvtárát az apátság jegyzi, amelynek 400 ezres gyűjteményében könyvritkaságok mellett ősi magyar nyelvészeti emlékek és a tihanyi apátság alapítólevelének másolata is megtalálható.

A kerengő északkeleti sarkában található a Szent István-kápolna, amelyet Róth Miksa opálra festett jelenetei tesznek különlegessé.
Porta speciosa, a templom díszes bejárata a gótikus művészet egyik remeke.

Szent Márton Bazilika és 56 méteres harangtornya.

Az apátság különleges részei, mint például a barokk szoba, csak különleges alkalmakkor tárja ki a kapuit a látogatók előtt. A gyönyörű muránói csillárral díszített terem protokoll események gyakori színhelye.
A pávás kapu II. János Pál pápa látogatása előtt készült el.
Könyvtárterem.
A főapátság 1945 óta bentlakásos fiú gimnáziumot is működtet, amely egyike a legjobb oktatási intézményeknek az országban. A diákoknak szombatonként is van oktatás és csak ünnepek alkalmával utazhatnak haza.
A barokk ebédlő az itt élő, közel 30 fős szerzetesrend étkezéseinek színhelye. A gyönyörű freskók és stukkók Winterhalter János, Maulpertsch Antal, Dorfmeister István keze munkáját jegyzi.

Pannonhalmi arborétum

Az első kert kialakítása Pannonhalmán egybeesik a főapátság 10. századi alapításával. Szent Benedek elrendelte, hogy a monostor közelében minden szükséges dolog, így víz, malom, gyógy-és haszonnövények álljanak a szerzetesek rendelkezésére.  A Főapátságot körülvevő, 11 hektáros Pannonhalmi Arborétum azonban későbbi időkre datálódik, egészen pontosan 1830-ban kezdődött el a gyűjteményes kert kialakítása, az akkori divatnak megfelelően, angol kert mintára.

Az elmúlt közel 200 évben rengeteg fával és cserjével gazdagodott a kert, ma a növényfajok száma eléri az 1300-at.  Az apátság épületeivel együtt az arborétum is felkerült 1996-ban az UNESCO világörökségek listájára.  A föld öt kontinenséről származó növénygyűjtemény egyik különlegessége az a lucfenyő csoport, amit az államalapítás 1000. éves alapításának évfordulója alkalmából ültettek 1896-ban és néhány példány még ma is megtalálható belőle.

Millenniumi emlékmű

1896-ban a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára a hét vezér után a Kárpát-medencében hét emlékművet emeltek. Ebből az egyik Pannonhalmára került és ez az egyetlen olyan alkotás, amely a mai Magyarország területén látható. Az eredetileg 26 méter magas kupolával fedett épület tetején a Magyar Szent Korona rézből készített másolata állt.

Sajnálatos módon az épület 1937-ben olyannyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Ezután nyerte el a Milleniumi emlékmű a ma is látható formáját és kezdett bele Aba Novák Vilmos az épületet díszítő, és államalapítás jeleneteit szimbolizáló falfestések megalkotásához.

Az emlékmű szomszédságában álló Boldogasszony kápolna építése 1714-ben kezdődött egy korábbi tarisznyavár helyén. A vár a monostor védelmi rendszereként szolgált, és néhány fős őrség innen tartotta szemmel a környéket.

Boldog Mór-kilátó és lombkorona tanösvény

A főapátságnak otthont adó dombvonulat számos pontjáról nyílik szép kilátás a környező tájra. Pannonhalmán tett látogatásunk során keressük fel a 257 méteres dombon található Boldog Mór-kilátót, amely egy 11. században itt élt bencés apátról kapta a nevét. Boldog Mór volt az, akik két püspöktársával királlyá koronázta Endrét Székesfehérváron, és tanúként a tihanyi apátság alapító oklevelét is aláírta. A róla elnevezett kilátóról a Pannonhalmi-dombság hullámvidéke tárul fel a látogatók előtt, de tiszta időben akár a Bakony északi vonulatait is láthatjuk róla.


A kilátó közvetlen szomszédságában 2018-ban egy lombkorona tansövényt avattak fel, amely teljesen akadálymentes, babakocsival és kerekesszékkel is bejárható. Különlegessége a hal alak, amely ősi szimbólumként Jézus Krisztust és a keresztényeket jelképezi együttesen. A tanösvény fateraszáról különleges kilátás nyílik a Pannonhalmi-medencére, érdemes ezt a helyet is felkeresni Pannonhalmán járva.

Illatmúzeum és gyógynövénykert

A külföldről Pannonhalmára érkező szerzetesek magukkal hozták új hazájukba a földművelés és kertgazdálkodás mellett a gyógynövénytermelés kultúráját is. A Pannónia kertjének is nevezett apátsági gyógynövénykertben a 10. század óta termesztettek gyógynövényeket, amelyek elsődlegesen a betegek gyógyítására szolgáltak. Egy 1221-es oklevélben Márton szerzetes mint a kórház mestereként szerepel, de számos recepteskönyv és írásos hagyaték maradt ránk az itt élt szerzetesek és a természet kincseinek különleges kapcsolatáról.

Ma Pannonhalmán 7 hektáron termesztenek gyógynövényeket 16 ágyásban, amelyekből az ősi receptúrák szerint lepárlással illóolajok, szárítással teakeverékek, míg áztatással tinktúrák és krémek készülnek. A látogatók az orvosi zsálya, citromfű, francia levendula, kakukkfű és a borsmenta áldásos felhasználásába a 2021-ben megnyitott illatmúzeum falain belül betekintést is nyerhetnek, de az ingyenesen látogatható gyógynövénykert ágyásai is sok érdekességgel szolgálhat a természet kincsei iránt érdeklődők számára.

Apátsági borok és pincészet

Magyaroroszágon a szőlőtermesztés évezredes hagyományokra tekint vissza, feljegyzések szerint Pannonhalmán már a rómaiak is foglalkoztak az isteni ital készítésével. Az ősi tradíciók azonban a Római Birodalom bukása után eltűntek, mígnem a 10. században meg nem érkeztek Pannónia Szent Hegyére a szerzetesek. Az istentiszteletek mellett a szerzetese élvezeti céllal is fogyasztották a bort, amelyet Szent Benedek regulájában szabályozott is. Konkrét mértékegységet nem jelölt meg, csak „heminát”, ami annyi, amennyit ki-ki nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthat.

A hemina nevet és hagyományt a 2003-ban újjáépült Pannonhalmi Főapátság Pincészetének egy-egy vörös és fehérborának neve őrzi. Pannonhalmán ma négy dűlőn és 50 hektárnyi területen foglalkoznak borkészítéssel, 70 %-ban fehér és 30 %-ban vörös nedű kerül a palackokba. Érdemes megkóstolni őket, az ízük tényleg mennyei.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!