Miért éppen Socotra? Erre a kérdésre egy mondatban elég nehéz válaszolni. Egyrészt Socotra a nevéből fakadóan a boldogság szigete, amelyet az ottlétem alatt minden nap megtapasztaltam más és más formában. Másrészt a sziget tényleg olyan, mint egy elveszett világ. Szürreálisan szép tájai, valamint meghökkentő formájú növényei miatt Socotrát „a világ legföldönkívülibb helye” jelzőt is kiérdemelte, amely tényleg nem áll messze az igazságtól.
Nagyon hálásnak és szerencsésnek érzem magam, hogy azon kevesek közé tartozok, akik eljutottak erre a szigetre és személyes tapasztalatok alapján mesélhetek arról, tényleg mennyire elképesztő hely Socotra. Ebben a beszámolóban a sziget legszebb helyeit mutatom meg, amelyekről Facebook és Instagram oldalamon is sok érdekességet találsz. Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogyan lehet elutazni ide, akkor a Socotra utazási tanácsok cikkemben sok hasznos információt találsz.
Miért olyan különleges hely Socotra?
A sziget nagyon pici, mindössze 130 km hosszú és 40 km széles, de mégis a világörökség egy olyan szeglete, amelyből nagyon kevés van a bolygón. Ez a darabka szárazföld 6 millió évvel ezelőtt vált le annak idején őskontinenstől (Gondvána), és azóta teljesen elszigetelten fejlődött. Emberek is mintegy 4000 éve lakják a szigetet, legalábbis a tudósok írások hiányában erre következtetnek, így Socotra évmilliókon át, és emberi beavatkozás nélkül teljesen izoláltan fejlődött.
Világörökségi sziget
Socotra, mivel Jemenhez tartozik, annak kockázatos státusza miatt sokáig zárva volt a külvilágtól, kutatási célokra is csak a 20. század végén nyílt meg a tudósok számára. Az elmúlt évtizedekben a Socotrán élő 825 állat-és növényfajból több mint 350 endemikus, azaz őshonos példányt azonosítottak.
Ez azt jelenti, hogy minden harmadik faj, amivel a szigeten találkozik az ember, csak itt található meg az egész világon. Endemikus fajok tekintetében Socotrát csak a Galapagos-szigetek, Új-Zéland Hawaii és Új Kaledónia előzi meg a földön. A különleges státusz elismeréseként Socotra teljes növény-és állatvilága UNESCO világörökségi védelem alá került 2008-ban.
Socotra legszebb helyei és látnivalói
Az előzőek miatt nem véletlen, hogy Socotra a természetszerető emberek földi paradicsoma, és a bolygónk egy nagyon különleges szeglete. Ráadásul nemcsak fajok, hanem tájkép tekintetében is Socotra nagyon változatos képet mutat. Három részre tagolható a sziget, úgy mint tengerparti szakasz, karsztos hegyek és plató, valamint a gránitból álló Hajhir-hegy, amelynek legmagasabb pontja 1503 méter.
Diksam-plató
Sárkányvérfák
A Diksam platón találhatóak Socotra emblematikus fái, a sárkányvérfák (Dracaena cinnabari), amelyek csak itt élnek a világon. A legenda szerint ezek a különleges alakú fák egy elefánt és a szigeten élő sárkány harcából születettek, amelyből a sárkány került ki vesztesen. Ám véréből egy új élet fakadt, a sárkányvérfa.
Míg más elbeszélések szerint a sárkányfa a bibliai Káin és Ábel testvérgyilkosságának véréből fakadt és jelölte ki Socotra helyét a világtérképen. Egy biztos, a sárkányvérfák Socotra szimbólumai, amelyekkel csak a sziget fennsík részén lehet találkozni.
A sárkányfa vérét évente egyszer a fa törzsének megcsapolásával kinyerik, amely rendkívül gondos műveletet igényel. Az így nyert vörös gyantát porrá zúzva immunerősítésként, sebkezelésre, szépészeti célokra és színezésre már több ezer éve használják.
Az akár 600 éves kort is megélő óriásfák jelenleg a veszélyeztett fajok közé tartoznak. A globális klímaváltozás és kevesebb csapadék következtében ugyanis természetes közegükben nagyon ritkán szaporodnak, ezért Socotra szigetén több helyen találkozni mesterséges sárkányvérfa óvodákkal.
A különleges, kifordított esernyő alakú fák akár 100 liter vizet is képesek tárolni, és természetes árnyékot biztosítanak a sziget hegyvidékén élő élőlényeknek. Mint például az egyiptomi dögkeselyűnek, amely a sziget organikus hulladékainak eltakarításában játszik fontos szerepet.
Tömjénfa és sivatagi rózsa
Socotrán mintegy 8 endemikus tömjénfa (Frankincense tree) található, amely ugyan nem olyan látványos, mint a sárkányvérfa, de szintén fontos szerepet játszik a sziget életében. Gyantájuk ugyanis maga a tömjén, amelyet az ókor óta előszeretettel használnak vallási szertartások alkalmával. Régen Socotra az ősi tömjén út fontos szereplője volt, innen indították útjára a tömjén mellett az aloét is, amely növénynek szintén nagyon sok endemikus faja él a szigeten.
A másik látványos és endemikus fája Socotrának a sivatagi rózsa (Adenium Obesum Socotranum), amely nagyon hasonlít a palackfára. A fa a sziget sziklás részein nagy számban él, vastag törzse rengeteg vizet képes eltárolni a szárazabb időszakra. Feltűnő ismertetője a rózsaszín virága, amelyről a rózsa nevet kapta a faj, és amely mindig hamarabb jelenik meg az ágak végén, mint a fa levelei.
Socotra tengerpartjai
Socotra abban a szerencsés helyzetben van, hogy egyszerre két tenger is mossa a partjait. Északról az Arab-tenger, délről pedig az Indiai-óceán határolja. A szigeten nincsenek luxusszállodák, napernyők, büfék a strandokon, itt minden olyan, amilyennek (tökéletesnek) az anyatermészet megalkotta. A legtöbb partszakasz a meredek sziklafalak miatt csak csónakkal közelíthető meg, míg a sekélyebb szakaszokat Socotra északi részén találjuk.
Detwah lagúna
A Detwah lagúna a sziget legszebb és egyik legtöbbet fotózott pontja, ahol a magas hegyek lábánál egy hosszú, hófehér homokos partot találunk. Bár a környező hegyek úgy néznek ki, mintha hóval lennének fedve, valójában ez nem hó, hanem finom homok. A lankákon, ha erőnk engedi, akár fel is kapaszkodhatunk, és szánkózhatunk rajtuk minden évszakban.
Shouab
Ez a pici tengerparti szakasz a sziget nyugati csücskében, Qualansiya városától 2 órányi hajóútra található. Bár útközben állítólag delfinekkel lehetett volna találkozni, akikhez ugyan nem volt szerencsénk, a part bőven kárpótolt értük. Egy valóságos, elveszett világ képét mutatja Shouab homokos fövenye, ahol fürdeni, sétálni, rákokat nézni és akár töprengeni a világ nagy dolgain is kiválóan lehet.
Dihamri
Dihamri tengerparti öble a sznorkellezők és búvárok népszerű helye a szigeten. Az aprókavicsos, sziklás part fokozott védettséget élvez, ahol a felszín alatt élőlények sokaságával találkozhatunk. Búvárként volt szerencsém merülni is Socotrán, és bár a GoPro-m megadta magát, de a korallok között óriási dajka cápák, tüskés ráják, murénák, trombitahalak és színes apróságok milliói élnek.
Irsal sziklái
Socotra legkeletibb csücske, Irsal említést érdemel a tengerpartok sorában. A sziklákra felkapaszkodva ugyanis abban a különleges helyzetben lehetünk, hogy egyik oldalról az Arab-tengert, a másikról pedig az Indiai-óceánt láthatjuk. Bár a nap lemenő korongját nem sikerült elcsípni, de elképesztő érzés volt ott állni a sziklákon, a világ végén.
Socotra természetes élővizei és kanyonjai
Socotra nagyon szerencsés abból a szempontból, hogy nemcsak sós, hanem édesvíz készletei is vannak. A sziget 1500 méteres hegyei az őszi időszakban felfogják az esőfelhőket, amelyekből évente akár 120-200 mm csapadék is hullik.
A víz utat keresve magának, az évezredek során üregeket formált a sziklákban, hogy a szigeten élő emberek, állatok, na meg persze a növények számára a fennmaradást és létfenntartást szolgálja.
A patakok egy része időszakos, míg más része egész évben vízzel telt, amelyek mentén sokszor pálma oázisok rejlenek. A wadik, azaz kanyonok közül az egyik legszebb, ahol jártam, az a Homhil platón lévő medence. A sziklákban összegyűlt zöld tóban fürödhetünk és a medence széléről pedig gyönyörködhetünk (infinity poolként) az Arab-tenger partjaiban is.
Socotra barlangjai
Az édesvíz azonban nemcsak a szigeten élő állatok, növények és emberek életében játszik nélkülözhetetlen szerepet, hanem az évmilliók során különleges dolgokat hoztak létre. Ezek pedig a barlangok, amelyekből Socotrán mintegy 200 található.
A legismertebb közülük a Dogub Cave és a Hoq Cave, utóbbi a sziget történelmének fontos mozzanatait is őrzi. A barlang 3.2 kilométeres járataiban Kre. 258-ból származó cserépedényeket, arámi nyelvű feliratokkal dekorált faasztalokat, és képeket is találtak.
Ma a barlang csodaszép sztalagmit, sztalagmit cseppkövek, vagy kalcit padlók otthona, amelyekből elképesztően változatos formákkal találkozhatunk a sötét üregekben járva. A barlang bejárata mintegy 1,5 órás és közepes nehézségű túrával közelíthető meg. Az út csodaszép tájakon vezet keresztül, amelynek során a tengeri panoráma mellett Socotra további endemikus növényeivel, mint például az uborkafa is találkozhatunk.
Socotra ikonikus homokdűnéi
Socotra legszebb helyei között mindenképp említést érdemelnek a hófehér, akár 100 méteres magasságot is elérő homokdűnék. A leglátványosabb formációkat Arher közelében, az Arab-tenger partján találjuk. De az Indiai-óceán mentén, Zaheq közelében is találunk homokmezőket.
A dűnék fehér színeit az elhalt korallok adják, amelyek egyrészt az erodálódó mészköves sziklákból, másrészt a partra sodort korallokból származnak. Utóbbit építőanyagként ma is gyakran használják Socotra tengerparti településein. A legjobb időszak a homokdűnék felkeresésére a napfelkelte, vagy a naplemente, amelyet volt szerencsém átélni. Egyszerre voltam szabad és éreztem úgy, hogy a napkorong csak nekem táncol, miközben aranyló fénybe vonja a homokot és indítja útjára az új napszakot.
