• Menu
  • Menu

Üzbegisztán, kalandozások a selyemút csodálatos országában

Belső-Ázsia, azon belül is Üzbegisztán régóta a képzeletbeli bakancslistám előkelő helyén szerepelt. Valamiért az országról mindig is egy misztikus kép élt a fejemben; benne Vámbéry Ármin alakjával, aki dervis ruhában járta végig a selyemút oázisvárosait. Persze a könyvben olvasott történeteken túl az Ezeregyéjszaka meséit idéző épületek és egzotikus kelméket árusító karavánszerájok is mágnesként vonzottak ide.

Bár stílusos lett volna, ha egy varázsszőnyeg repít Üzbegisztánba, de a valóság ennél sokkal prózaibb. Az országba ugyanis Türkmenisztánból, gyalogosan érkeztem meg egy őszi napon, hogy híres magyar elődöm nyomába szegődve, ha nem is álruhában, de végigjárjam Üzbegisztán legszebb helyeit.

Az utazást teljes egészében saját magam szerveztem meg, amelynek programterve helyi elérhetőségekkel, szállásokkal, árakkal napra lebontott látnivalókkal, közlekedési és egyéb praktikus információk a Traveladdict támogatói oldalon elérhető el.

Khiva

Khiva Üzbegisztán ékköve és a selyemút egyik legszebb városa. A csodálatos türkiz minaretekkel, egyedi agyagépületekkel és 7-8 méteres városfallal rendelkező óváros első pillantásra levett a lábamról. Belépve a városkapun, szinte megelevenedett előttem a történelem és az ajtók mögött egyre másra tárultak fel előttem az iszlám építészet gazdagon díszített palotái.

Elképesztően szép az óváros (Ichan Kala), amelynek teljes egésze ma az UNESCO világörökség részét képezi. Érdekességként az európaiak számára szinte ismeretlen Khiva városáról az első útileírásokat Vámbéry Ármin adta a 19. század közepén.

Bár ő álruhában utazott, de szerencsére utazóként erre nekünk ma már nem lesz szükségünk, Üzbegisztánba ugyanis ma már vízum nélkül utazhatunk. Khiva városát nem szabad kihagyni, ugyanis az óvárosban szabadtéri múzeum jelleggel közel 50 csodálatos történelmi épületet járhatunk be. A legszebbeket mutatom is közülük.

Khiva legszebb látnivalói

Kalta Minor minaret

A gyönyörű, kék mozaikos torony a város szinte minden pontjáról látszik. Bár úgy tűnik, mintha kész épület lenne, de valójában a Kalta Minor építését nem fejezték be. A minaretet 1851-ben kezdték el építeni az uralkodó kán kérésére.

A terv az volt, hogy a város legmagasabb pontjaként funkcionáljon, ahonnan a Buharába vezető kereskedelmi utat is belátni. A kán azonban 1855-ben meghalt, így a torony félkész maradt és csak 29m magas lett.

Islam Khodja minaret és medresze

Az Islam Khodja minaret a mellette álló medreszével (iskola) együtt az első üzbég hely volt, amelyet felvettek a világörökségek listájára. A díszes torony 1908-ban készült el, tetejére pedig külön belépő ellenében fel is lehet menni (ezt a Khiva kártya nem tartalmazza). Az Islam Khodja medresze épületében képzőművészeti kiállítás kapott helyet, amely a Hvárezmi Birodalom időszakáról mesél.

Juma mecset

Az épület külsőre nem túl impozáns, viszont ahogy belépünk, feltárul a különlegessége a 218 faragott oszlop formájában. A Juma mecset ma már nem aktív, és teljesen kilóg az eddig látott mecsetek sorából, amelynek falai között egykor 500 ember imádkozott.

Tosh-Hovli palota

A két, szinte teljesen egyforma udvarból álló palotaegyüttest 1830-1838 között építették. Gazdagon díszített falai között több kán uralkodott, fogadta a küldötteket, és gyarapította a háremét. Bár hivatalosan egy férfinek csak 4 felesége lehetett, de a kánnak akár 40 is volt. Ők a palota hátsó részében éltek, amelynek életét a kán anyja irányította.

Khiva medreszéi

A kánok uralkodása alatt Khivában számos iskola épült, mindig is nagy hangsúly volt a birodalom szellemi fejlődésén és az oktatáson. A városban több medresze található különböző kánok idejéből, úgy mint Muhammad Rahim Khan medresze, Mohammed Amin Khan medresze, vagy a ma már Khorezm Art Restaurantnak otthont adó épület. Érdekességként ma Üzbegisztánban az olvasni tudók aránya 99,9%, amely eredmény a világon is egyedülállónak számít.

Pahlavon Mahmud Mauzóleum

Khiva védőszentjének tiszteletére épült mauzóleum külön belépőjeggyel látogatható és népszerű zarándokhelynek számít az itt élők körében is. A mauzóleum a perzsa építészet remeke, amelynek belsejét a padlótól a csillárig apró mozaikok borítják. Az egyik teremben az 1326-ban meghalt költő, filozófus sírja található, míg a másikban Mohammed Rakhim káné, aki Khivát az 1806-1825 között irányította.

Kuhna Ark Fortress

A 17. században épült erőd Ichan Kala (óváros) színes, amely korábban Khiva uralkodóinak rezidenciájául is szolgált. Az erőd területének szerves részét képezi a gazdagon díszített Summer mecset, és pénzverde, ahol különböző korok érméit láthatjuk. A trónteremből, istállókból, háremből, börtönből, fogadóteremből álló erőd egyik legszebb része az őrtorony, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik az egész városra.

Napnyugtakor különösen kedvelt ez a kilátóhely, így érdemes a látogatásunkat erre az időszakra időzíteni. Sajnos nekem egy homokvihar miatt a napnyugta aznap elmaradt, de így is méltó zárása volt a hely a Khivában tett barangolásaimnak.

Aral-tó

Az Aral-tóról a földrajzórák alkalmával valószínűleg mindenki hallott már. Ha más nem abban a kontextusban, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekszik, és a világ negyedik legnagyobb tava (volt). Sajnos erről ma már csak múlt időben beszélhetünk. Ennek oka a gyapotültetvényekben keresendő.

A műveletlen szteppén az 1960-as években a szovjetek létrehozták a világ harmadik legnagyobb gyapotültetvényét. A vízigényes növény öntézéséhez a tavat tápláló Szir és Amu darja folyókat csatornákba terelték, amelynek következtében az Aral-tó vízszintje, utánpótlás hiányában apadni kezdett.

A vízszint az 1980-as évekre már elérte a kritikus szintet. Először a tó több részre szakadt, mára pedig eredeti területének 90%-át elvesztette. Mellbevágó volt látni az üres folyómedreket, a kagylókat a homokban, és a sivatagban megrekedt, egykori virágozó falvak halászhajóit, amelyek lassan az enyészeté lesznek. A katasztrófa következtében 60.000 ember veszítette el a munkáját, így Üzbegisztán ezen része, ami Karakalpakstan néven autonómiát élvez, rendkívül szegény.

Bár biztató jelek vannak, hogy gátak segítségével az Aral-tó vízszintje ismét emelkedni kezdjen, ám mindez sajnos az Üzbegisztán területén található déli tavat valószínűleg nem menti meg a kiszáradástól.  Arról, hogy mennyire virágzó élet folyt még alig pár évtizeddel ezelőtt az Aral-tó partján a Moynaq Múzeum kiállításai és a Nukus Művészeti Múzeum festményei élénken mesélnek.

Szamarkand

Szamarkand Üzbegisztán szimbóluma, amely a selyemút legfontosabb kereskedelmi központja volt. A 3000 éves várost sok jelzővel illették a világ költői, úgy mint a lélek kertje, a kelet gyöngyszeme, a világ tükre.

Érdekességként maga a központ, ahol a hat kereskedelmi út futott össze és amit ma Registan térként ismerünk, kegyetlen történésekről kapta a nevét. A Registan szó szerinti fordításban homokos helyet jelent. 

Elbeszélések szerint a tér a középkortól kezdve egészen a 20. századig nyilvános kivégzések helye is volt, ahol homokkal szórták fel a földet, hogy felitassák vele a vért. Én ettől teljesen el tudtam vonatkoztatni, mikor először megpillantottam a Registan teret. A csempés-mozaikos épületek egy szempillantás alatt elvarázsoltak.

Szamarkand látnivalók

Registan tér

A Registan tér három csodálatos épületnek ad otthont, nevezetesen az Ulugh Beg, Sher Dor és Tilla-Kari medresze. Bár látszatra úgy tűnnek, mintha egy korból származnának, valójában több száz év különbség van az építésük között. A legrégebbi iskola (Ulugh Beg) 1417-1420 között épült, míg a másik kettő a 17. század közepén.

Ulugh Beg medresze

A Timurid Birodalom felvilágosult vezetőjéről elnevezett medresze a legrégebbi oktatási intézmény Szamarkandban. Ulugh bég élénk érdeklődést mutatott a tudományok, különösképp a csillagászat iránt. Nekem erre sajnos nem volt időm, de akit érdekel az asztronómia, annak Szamarkandban érdemes az Ulugh Begh Observatory-t felkeresni.

A medresze épületében is helyet kapott egy csillagászati sarok, illetve a kiállított tárgyak között sokat megtudhatunk arról, milyen volt az élet egykor az iskolai falai között. Az épület részét képezi még egy csodálatos, kék belsejű mozaikos mecsetet és egy szigorú tanterem is.

Shah-i-Zinda 

Szamarkand egyik lenyűgöző helye a Shah-i Zinda nekropolisz, amelynek épületei az iszlám csempeművészet remekei. A szó szerinti fordításban, Élő király sírja temetkezési helyen különböző korokból (11-15.század) származó mauzóleumokat találunk, szám szerint 16-ot.

A sírok közül a legjelentősebb Kusam ibn Abbasé, aki Mohammed próféta unokatestvére volt. Nevéhez köthető az iszlám hit, 7.században történő elterjesztése a régióban. Személyét a mai napig nagy kultusz övezi, ezért a nekropolisz népszerű zarándokhely.

A sugárút mentén sorakozó épületek mindegyike különböző díszítésű. De a zöld és kék színek, valamint a mázas csempék együttese mégis egészen sajátos és varázslatos összhatást adnak a Shah-i Zinda komplexumnak.

Tilla-Kari medresze

A Tilla-Kari medresze 1660-ban készült el, amelynek kertes belső udvara egy lenyűgöző, aranykupolás mecsetet rejt. A finom díszítésű, de mégis lélegzetelállító mennyezet, jól mutatja Szamarkand egykori gazdagságát, amelyből látogatóként itt garantáltan ízelítőt kaphatunk.

Gur e-Amir Amir mauzóleum

A Gur-e-Amir mauzóleum azúrkék kupolája alatt nyugszik Timur Tamerlane (+1405), a Timurid Birodalom legendás uralkodója, valamint két fia és két unokája. A mauzóleum meglepő módon visszafogott és szerény a többi szamarkandi épülethez képest, amelynek oka, hogy Timur nem számított arra, hogy itt fogják eltemetni.

Ő ugyanis magának végső nyughelyéül Shakhrisabz-t álmodta meg, ezt a mauzóleumot a fiának szánta. Azonban tüdőgyulladás következtében Timur váratlanul meghalt, és ide temették el, ez a mauzóleum ugyanis már 1404-ben elkészült. Ahogy más muszlim temetkezési helyeknél szokás, a látogatók számára látható kövek csak jelzők. A tényleges kripták egy alatta lévő kamrában vannak, ahova Vámbéry Ármin is bejutott.

Hazrat Khizr mecset

Az egykor itt álló 8. századi mecsetet Dzsingisz kán porig égette a 13. században, és csak 1854-ben építették újjá. Az 1990-es években egy gazdag buharai támogatónak köszönhetően a Hazrat Khizr mecset megszépült, és ma Szamarkand egyik különleges látnivalójaként felkereshetjük.

Sherdor medresze

A Registan téren álló medresze építését 1636-ban fejezték be. Oroszlános homlokzata, és üldözött szarvasos jelenete különösen szokatlan díszítési mód, az ugyanis ellenkezik az iszlám előírásával, miszerint élő állatok ábrázolása nem engedélyezett. A Sherdor medreszét 17 évig tartott megépíteni, szemben az Ulugh Beggel, ami mindössze három év alatt készült el.

Bibi-Khanym mecset és mauzóleum

Bibi-Khanym a híres uralkodó, Timur Lenk felesége volt, ő rendelte el a mecset építését 1399-ben. Akkoriban ez volt az egyik legnagyobb, legpompásabb mecset az egész muzulmán világban. A legenda szerint a mecset meglepetés volt az uralkodó részére, ám az építész őrülten beleszeretett Bibi Khanymbe. 

Addig nem volt hajlandó befejezni a munkát, ameddig az nem adott neki egy csókot. Timur azonban a jelenetet meglátta, és kivégezte az építészt. Majd utána elrendelte, hogy a nők ezentúl viseljenek fátylat, nehogy kísértébe ejtsék a férfiakat.

Buhara

A selyemút 2500 éves városa, Buhara semmihez sem fogható Üzbegisztánban. A város sokáig az iszlám vallás központja volt Ázsiában, de medreszéi (iskola) messze földről vonzották ide a tanulni vágyó fiatalokat is.

Buhara különlegességét a sok természetes tó és csatorna mellett az adja, hogy a kék mozaikos-csempés épületek köré egy modern város nőtt. Nincs szabadtéri múzeum jellege, mint Khivának, hanem egy nagyon is lüktető és élő város. Különösen a Lyabi Kauz környéke, ahol medreszék mellett hangulatos éttermek sokaságát találjuk.

Buhara, ahogy régen, úgy ma is a kézműves mesterségek fellegvára. Ha valaki szép kerámiát, szőnyeget, vagy ruhát szeretne vásárolni, azokat itt érdemes beszerezni, a kupolás-dómos épületekben, amelyek régen bazárként funkcionáltak.

Buhara legszebb látnivalói

Ark Fortress

A hófehér citadella ahogy a múltban, úgy a jelenben is Buhara erejét szimbolizálja. Ez az egyik legrégebbi épület a városban, amelynek gyökerei egészen a Kre.5. századig nyúlnak vissza. 1920-ig katonai erődként szolgált, és állítólag az akkori emír azért robbantotta fel, nehogy az ellenség kezére jusson.

A ma felújított épület és helyreállított Ark Fortress falai között egy szép mecsetet, tróntermet és számos kiállítóteret találunk. Az egyik múzeumban legnagyobb meglepetésemre Vámbéry Ármin emlékvitrine jött velem szembe, benne a magyar zászlóval, koszorúval és magyar nyelven írt könyveivel. Szívmelengető érzés volt.

Observation Tower

Közvetlenül az erőd mellett áll egy fémtorony, amelynek a tetején egy kilátóterasz található. Én napközben a rossz fényviszonyok és szembenap miatt ezt a lehetőséget kihagytam. De naplementekor szép panoráma nyílik róla az erődre és a városra, így érdemes akkorra időzíteni a látogatást.

Bolo Hauz Mecset

Az 1712-ben épült mecsetet fakazettás mennyezete és oszlopai teszik igazán különlegessé. A világörökség részét képező épület előtt egy kis tavat (khauz) is találunk, amely régen ivóvíz céljára is szolgált. Ma már a betegségek megelőzése céljából a régi víztárolókat erre nem használják, de az árnyékos fák alatt jól esik megpihenni, és alaposan szemügyre venni a Bolo Hauz geometrikus díszítőmintáit és freskóit.

Poi Kalon komplexum

Buhara ékköve ez az épületegyüttes, amely a Kalon minaretet, Kalon mecsetet és a Miri Arab medreszét foglalja magában. A történelmi városközpontban lévő teret a 47 méter magas minaret uralja, amely építését tekintve több évszázaddal megelőzi társait.

Az írások szerint a minaret eredetileg fából készült a 12. században, de a felállítása után ledőlt és elpusztította a szomszédos mecsetet is. A ma látható téglás minaret 1127-ben került a helyére, a mecset 15. századi, míg a medresze 1535-ből való. Utóbbiban ma is aktív oktatás folyik, így csak az előtere látogatható.

Buhara medreszéi

Buhara nemcsak az iszlám vallás központja volt sokáig, de az oktatás fellegvára is Szamarkanddal együtt. Más iskolától eltérően az iskolákban nem csak Koránt oktattak, hanem asztronómiát, matemaikát, jogot és irodalmat is. A medreszében általában 5 éves korban adták be a fiúgyermekeket, akik 20-as éveikben a tanulmányaik végezte után külföldre mentek tapasztalatot szerezni. Korabeli adatok szerint buharai medreszékben az 1790-es években harmincezer diák tanult. A teljesség igénye nélkül az alábbi medreszéket mindenképp érdemes felkeresni a városban.

Chor Minor medresze:  a négytornyos épület csempés sipkáit nem könnyű észrevenni, azok ugyanis megbújnak az idők során körépült magas házak között. A Chor Minort 1807-ben épült, és bár 4 türkiz tornya minarethez hasonlít, az épület sohasem szolgált vallási célokat.

Abdulaziz Khan medresze: az 1652-ben épült iskola a legszebb példája a korabeli iszlám építészetnek. Fantasztikusan gazdag díszítéseket láthatunk a belsejében, amelynek udvarában számos szuvenír bolt található.

A felújítás alatt álló Ulugh-beg medresze kevésbé díszes, mint a vele szemben lévő Abdulaziz Khan, azonban egyike a legrégebbi oktatási intézményeknek a városban. 1417-ben adták át, és egyidejűleg 80 diák tanult benne matematikát, Koránt, és arab nyelvet is.

A Nadir Divan-begi medresze mára már nem őrzi iskola jellegét, azonban különlegességét az adja, hogy a hagyományos geometriai minták helyett a homlokzatán állat motívumok vannak.

Chor Bakir Memorial Complex

A Chor Bakir Üzbegisztán egyik legnagyobb temetkezési helye, amely Buharától 6 km távolságra található. Ennél a kapunál ért véget egykor a selyemút, míg a nekropolisz három évszázadon keresztül épült és szolgál több uralkodó dinasztia végső nyughelyéül. Chor Bakir, szó szerinti fordításban a négy fivér a szamarkandi nekropolisztól (Shah-i Zinda) eltérően nem annyira gazdagon díszített, ám mindenképp érdekes színfoltja lehet a Buharában tett kirándulásainknak.

Taskent látnivalók

Üzbegisztán fővárosa nem sok mindent őrzött meg a selyemút korából. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy 1966-ban erős földrengés sújtotta a várost. Sok épület összedőlt, köztük történelmi jelentőségőek is, az újjáépítés pedig a szovjet időszakban történt. A város mindazonáltal jó kiindulópontja lehet az Üzbegisztánban tett látogatásunknak, így pár napot érdemes Taskentben eltölteni és az alábbi helyeket felkeresni.

Timur Lenk múzeuma
Timur Lenk szobra
Taskent TV torony: a világ 11. legmagasabb épülete

A 375 méteres torony tetején egy kilátóterasz és 360 fokban körbeforgó étterem is üzemel.
A város metrómegállói külön látványosságnak számítanak, ugyanis mindegyik másként néz ki.
Ha valakinek a moszkvai metrók jutnak az eszébe, az nem a véletlen műve, ugyanis a metróhálózatot a szovjetek építették szintén meg.
Történelmi Múzeum
Alisher Navoiy Színház, amelynek épületét japán hadifoglyok építették.
Chorsu Bazár: a kupolás piactéren minden kapható, ami szem, szájnak ingere.

A Kukeldash medreszében 1570 óta folyik aktív oktatás.
A Khazrati Imam Taskent vallási szíve. A földrengés megkímélte az épületkomplexumot, amely a Tillya Sheikh mecsetből, Abu Bakr Kaffal Shashi mauzóleumból és a Barak Khan medreszéből áll.

Chimgan-hegység és Charvak tó

Ha a városok után egy kis természetre vágyunk, jó opció lehet a Taskenttől mindössze 80 km távolságra fekvő Chimgan-hegység és Charvak tó felkeresése. Utóbbi valójában egy mesterséges víztárazó, amely három folyó felduzzasztásából jött létre. A Chimgan-hegységben számos túraútvonal fut végig, amelyek nemcsak a 3309 méteres csúcsra visznek fel, de vadregényes szurdokokban és vízesések közt is végigvezetnek.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!