Személyes

Tíz dolog, amiért érdemes kipróbálni az egyedül való utazást

2019. október 15.

Ha valaki pár hónapja azt mondja nekem, egyedül fogok elutazni egy vadidegen országba, csak legyintettem volna rá és azt mondom, botorság. Bár a világ 46 országában és több száz városában jártam az elmúlt két évtizedben, sosem fordult elő még az a helyzet, hogy teljesen egyedül menjek valahova. Mindig sikerült találnom valakit, aki eljött velem, legyen szó családtagról, barátról vagy ismerősről. A legutóbbi utazásom alkalmával hiába találtam egy nagyon olcsó repülőjegyet, útitárs nem akadt hozzá. Nem szerettem volna kihagyni a lehetőséget, úgyhogy megvettem a repjegyet és kilépve a komfortzónámból egyedül utaztam el Dublinba. És utólag nézve milyen jól tettem. Bár nem vagyok egy tipikus szóló utazó és távol álljon tőlem, hogy most mindenkinek megmondjam a tutit, de a saját példámon keresztül és gondolatébresztő jelleggel összeszedtem 10 dolgot, miért érdemes nem elvetni az egyedül való utazás gondolatát.

1) Önállóság

A baráti társaságban mindig van egy lelkes szervező, aki utánanéz a dolgoknak. Ellenőrzi naponta a repülőjegyek árait, összehasonlító kutatást végez, hol jobb és olcsóbb a szállás, megtervezi, mit és hol érdemes megnézni. Ő az utazás lelke és motorja, gyakran ő veti fel lehetőségként az utazás gondolatát is. Na, a szóló utazásnál ilyen ember nincs, hacsak nem te magad vagy az, aki hasonló lelkesedéssel veti bele magát a szervezésbe. Itt neked kell mindent egyedül lefoglalni, ellenőrizni, megnézni és megtervezni, te vagy egy személyben a felelős mindenért. Ha valami balul sül el, csak magadat okolhatod érte.

2) Lehetsz teljesen önző

Elsőre ez lehet nem hangzik jól, mert az önző szóhoz általában nem pozitív képzet társul, de gondolj csak bele. Ha egyedül utazol, nem kell senkihez alkalmazkodni. Ha fáradt vagy, egy hosszú utazás után megteheted, hogy aludj reggel 10-ig, mintsem, hogy felkelj korán valaki más miatt. Ha nincs kedved megnézni a 20. templomot is, mert nem érdekel téged, akkor nem nézed meg. Vagy ha több időt szeretnél fotózással/videózással tölteni egy helyen, akkor nincs, aki megrójon érte, hogy na menjünk már tovább. Az evésről és ivásról már nem is beszélve, ami nekem a vesszőparipám, mert ha éhes vagyok, akkor könnyen elvesztem a türelmemet. Szóló utazásnál azt csinálsz, amihez csak kedved van, a saját magad ura vagy.

3) Megismersz új embereket

Ennek a lehetősége akkor sem kizárt, ha társas utazáson veszel részt, ám ilyenkor hajlamos az ember a másikkal együtt csinálni dolgokat. Együtt reggelizni, egymással beszélgetni, a másik nyelvtudását használni mondjuk belépőjegy, vagy útbaigazítás alkalmával, ami kevesebb interakciót eredményez más emberekkel. Egy szóló utazó mindig könnyebben „megközelíthető” beszélgetőpartner, mint egy társaság. Ezt rendre tapasztaltam a dublini utam során is, hogy szívesen elegyedtek szóba velem, akár reggeli közben, akár egy múzeumban, vagy kértek tőlem segítséget egy-egy fotó elkészítésében. Bár életre szóló barátságokat nem kötöttem, sosem lehet tudni, hogy mi sül ki egy-egy random beszélgetésből később.

4) Nyelvtudás fejlesztése

Sokan az ismerőseim közül gyakran hozzák fel „kifogásként”, hogy azért nem utaznak mert nem, vagy rosszul beszélnek nyelveket. Vagy tanultak idegen nyelvet, de nem használták évek óta és passzív a tudásuk. Megértem, hogy ez gátlásokat szül és könnyen beszélek, hiszen én négy nyelven is megértetem magam, de ha például az angol nyelvből indulunk ki, azt a legtöbb helyen senki nem anyanyelvi szinten beszéli. Azért, hogy hibásan fejezed ki magad, vagy nem tudsz egy szót, senki sem fogja a nyakadat venni. Sőt, sok helyen, pl.: Olaszország egyes részein egyáltalán nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet az olaszon kívül, mégis megértetik magukat a turistákkal, akár kézzel-lábbal való mutogatással is. Persze nyilván vannak olyan helyek a világban, ahova jobb biztos nyelvtudással érkezni, de az európai nagyvárosok nagy része bizton állítom, hogy alapszintű idegennyelvi szókinccsel is felfedezhető.

5) Költségek optimalizálása

Sok esetben az egyágyas szoba feláras – mondjuk vannak alternatív megoldások, mint a coachsurfing, vagy közös használatú szobák – de tény, hogy nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy belássuk, egyedül utazni költséghatékonyabb megoldás. Egyrészt a teljes pénzügyi kontroll a te kezedben van: arra költesz, amit a pénztárcád enged. Másrészt mindenből egyet kell csak venned: egy vacsora, egy belépő, egy repülőjegy. Ráadásul nem hajszol bele senki nem várt és felesleges kiadásokba, minthogy de jó az a cipő, táska, ruha, nem vesszük meg? Legalább menjünk be szétnézni a boltba, naaaaa…. légyszi.

6) Emberi drámák

Sok esetben, ahogy az összeköltözés, úgy egy utazás is vízválasztó lehet egy kapcsolatban. Az egyik fél reggelente egy órát tölt a fürdőszobában, míg a másiknak elég 5 perc elkészülni. Valaki a tengerparton szeret feküdni egész nap és olvasni, míg a másik folyamatosan csak menne és csinálna valamit. Ismerősek ezek a helyzetek? Lehet, valaki otthon a legjobb barátod/barátnőd, de utazás alatt kiderülnek olyan dolgok róla, amiket eddig nem tudtál. Pár napot kis túlzással bárkivel ki lehet bírni utazás alatt, ám hosszabb távon a különbözőségek – empátia és kellő türelem nélkül – súrlódáshoz és konfliktushelyzethez vezethetnek. Nem egy, és nem is két barátságot láttam utazás alatt felmerült dolgok miatt megromlani. Szóló utazásnál nincsenek emberi drámák. Maximum magaddal tudsz vitába szállni, annál meg nincs szórakoztatóbb, ha magadat kell győzködnöd.

7) Csak lazán, stressz nélkül

Ez részben összefügg a második pontban taglalt szabadsággal, azaz, hogy azzal töltöd az idődet utazás alatt, amihez kedved van. Ám ha picit továbbgondoljuk a dolgokat, egyedül utazni azt is jelenti, hogy lekerül a válladról az a teher, hogy mindannyian jól érezzétek magatokat. Ki ne került volna már olyan helyzetbe, hogy valaki a társaságból húzgálta a száját, hogy nem ízlett neki a rendelt étel? Vagy reklamálni kellett a recepción egy szoba miatt, ami mondjuk neked megfelelt volna, de a másiknak nem? Vagy egy befizetett program nem aratott osztatlan sikert mindenki körében, pedig szerinted tök jó volt? Ilyenkor akarva-akaratlan is rád tud telepedni egyfajta nyomasztó érzés, hogy valaki a társaságból nem elégedett. Te pedig próbálod viccel elütni a helyzetet, vagy reménykedsz abban, hogy másnap jobb és nem bal lábbal kel fel az illető. Ezeknek a helyzeteknek a kezelése sok energiát felemészt. Ha pedig nem sikerül megnyugtatóan megoldani és kezelni őket, még rossz érzésed és megfelelési kényszered is lesz tőle. Nos, a jó hír, hogy szóló utazásnál ilyesfajta stressz vagy nyomás nem nehezedik rád. Ha valami nem a terv szerint alakul, csak a saját felvidításodról kell gondoskodnod, másokéról nem.

8) Komfortzóna elhagyása

Elhagyni az ismert és megszokott terepet szerintem mindenkit egyfajta félelemmel tölt el. Nem látjuk és tudjuk, hogy az új helyzetben milyen nehézségek várnak ránk, hogyan tudjuk őket megoldani, ez pedig szorongást szül. Ám ha a kihívásokkal sikeresen megbirkózunk, utána elégedetten nyugtázzuk, milyen ügyesek voltunk és másoknak is örömmel újságoljuk el a sikereinket. Ugyanez történik egy utazás esetében is: nem látjuk előre, mi vár ránk, mégis bizakodóan és várakozással tekintünk elébe, hiszen utazni jó. Ha van valaki, akivel megoszthatjuk ezt az élményt, az több mint szuper. De ha nincs, akkor mondjunk le olyan dolgokról, amik örömmel töltenek el? Az én esetemben az utazni és élni (hogy miért, erről ITT olvashatsz) hatványozottan igaz mondás. Az egyedül való utazás gondolata elsőre nagyon komfortzónámon kívüli dolog volt. Ennek ellenére belevágtam, mert nagyobb volt bennem a világ látni akarása, mint a félelem az újtól. Az újfajta utazási élménynek köszönhetően a komfortzóna határaim jóval kijjebb tolódtak. Ami korábban riasztónak tűnt, az ma már nem az, és legközelebb sokkal bátrabban indulok útnak akár egyedül is.

9) Önbizalom növelése

A komfortzóna elhagyása és egy új helyzettel való sikeres megbirkózás minden esetben pozitív visszajelzés önmagunk részére, hogy na lám, erre is képes vagyok. Ha valaki egy szóló utazás mellett dönt, akkor nemcsak vállon veregetésre számíthat, hogy jaj, de bátor és ügyes vagy, hogy el mertél egyedül is indulni, hanem egy nagy adag önbizalmat is kap. Hiszen azzal, hogy egyedül is el mersz utazni valahova, arról is tanúbizonyságot teszel, hogy igen, én bízom annyira saját magamban, hogy bármilyen élethelyzetben feltalálom magam és hogy olyan döntést tudok hozni, ami a legjobb nekem. Nyilván egy csomó olyan dolog van még az életben, ami magabiztosabbá tesz, de az bizonyos, hogy egy szóló utazás után úgy érzed, bármire képes vagy.

10) Önmagunk megismerése

Ki az, aki nem vágyik néha egy kis énidőre? Amikor csak magaddal foglalkozol és olyan dolgokkal, amik boldogsággal töltenek el? Nos, a szóló utazás pont erről (is) szól. Hogy kiszabadulunk a mindennapi kötöttségek alól, amikor a főnökünknek, párunknak, barátainknak “kell” megfelelni. Ilyenkor megengedhetjük magunknak bűntudat nélkül, hogy olyan dolgokat tegyünk, vagy nézzünk meg, ami minket érdekel. Sokszor azonban a szóló utazás nemcsak arról szól, hogy mit nézünk, hanem mit érzünk közben, ezért egyfajta belső utazásként is leírható. Ilyen szempontból is jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy egyszer próbálja ki az életében, milyen egyedül utazni. Hogy megtapasztaljuk, hogyan legyünk jóban saját magunkkal. Hogy megkedveljük önmagunk társaságát anélkül, hogy közben magányosnak éreznénk magunkat. Hogy letisztuljanak a gondolataink, ha épp egy nehéz élethelyzetben vagyunk. Vagy, hogy rájöjjünk arra, mi hiányzik az életünkből és önbizalommal felvértezve kezdjünk neki valami újnak.

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik