• Menu
  • Menu

Szerbia: látnivalók és különleges helyek a szomszédban

Szerbia, a Balkán meglehetősen alulértékelt országa. Ha utazásról van szó, sokan inkább Montenegró, vagy Albánia felé veszik az irányt, mintsem Szerbia felé induljanak. Pedig képeslapos természeti helyekért, történelmi városokért és kulturális örökségért nem kell messzire utaznunk.

Pont elég a szomszédba, Szerbiába, ahol az utak minősége kiváló, és a biztonságra meg a gasztronómiára sem lehet panasz. Sőt, a tömegturizmustól sem kell tartanunk, de pont ez az ismeretlenség vonzott ide. Ha nektek is a szomszédba vezetne az utatok, mutatok 20 helyet és látnivalót Szerbiában, amelyek biztosan nem fognak csalódást okozni.

Legalábbis nekem nagyon tetszettek, de a Balkánnal kapcsolatban én amúgy is elfogult vagyok, szívesen veszem errefelé az irányt. Ha pedig további utazós tartalmakra vagytok kíváncsiak, kövessétek az oldalamat Instagramon és Facebookon is.

Szerbia legszebb látnivalói

Szabadka (Subotica)

Szabadkáról méltatlanul kevés szó esik, pedig a város valami mesés. És ezt minden túlzás nélkül mondom. Szabadkán található Európa legszebb szecessziós zsinagógája, amelyben díszítésként matyó és kalocsai mintákkal is találkozhatunk.

De a városháza piros épülete is valami pazar, a Raichle palota önmagáért beszél, a gimnázium pedig Kosztolányi Dezső révén szintén magyar kötődésű.

Csakúgy, mint a város közel 120 szecessziós épülete, amelyek nagy része Bíró Károly polgármester ideje alatt épült fel. Szabadka egy értékes kincse a magyar történelemnek, amelynek látnivalóiról részletesebben Instagram oldalamon sztorikban ITT és ITT meséltem.

Túra a Kablar hegyen

Szerbia kanyargós csodáját, a Morava folyó völgyét, a Kablar hegy tetejéről érdemes megcsodálni. A lélegzetelállító látvány azonban nem adja könnyen magát, ehhez szükséges felkapaszkodni a 885 méteres hegy tetejére. A túra Ovčar Banja városából indul, a Restoran Dom melletti parkolóból.

A piros sáv jelzést követve a csúcshoz vezető út mindössze 2 km, ám a szintemelkedés 600 méter. Csak megfelelő bakancsban, és erőnléttel vágjunk neki a túrának. Ugyanis a talaj időnként morzsalékos, és több helyen sziklába vájt láncokon kell felkapaszkodni.

Az útvonal érinti a Savinje templomot is, amelyet a szerzetesek a szikla falába járva építettek fel. Különlegessége, hogy ide út csak a hegyen át vezet, és az építőanyagokat is hátizsákban hordták fel hozzá. Elképesztő teljesítmény, csakúgy mint a kilátás a kanyargós folyóvölgyre.

Mokra Gora: Sargan eight kisvasút

A „Šargan Eight” Európa egyik legszebb turisztikai múzeumvasútja, amely a keskeny nyomtávú vasútvonalak között a világon egyedülálló építőipari remekműnek számít.  A Mokra Gorából induló kisvasút 1925-ben startolt el először.

A 15.5 km hosszú szakasz Szerbia festői szépségű hegyvidéki tájain, ahol 5 hídon és 22 alagúton megy keresztül, miközben 300 méteres szintkülönbséget tesz meg.

A nosztalgiavonatozás nagy népszerűségnek örvend, a nyári időszakban hónapokra előre elfogynak a jegyek. A kisvonatra a jegyet célszerű előre megvenni, az árakról és menetrendről ITT érhető el információ.

Palicsi-tó

A közel 5 km2-nyi vízfelület a legenda szerint egy pásztor könnyeiből fakadt, aki a nyáját őrizte itt. Ma Palicsi-tó a Vajdaság egyik kiemelt turisztikai területe. Bár a víz minősége sajnos évek óta nem alkalmas a fürdésre, ettől függetlenül érdemes ellátogatni Palicsra.

A 1840-ben alapított park bejáratát a tóhoz az út mentén egy szecessziós víztorony jelzi.  Míg a tó partján csodaszép villák őrzik a békebeli hangulatot. A Bagolyvár, női fürdő és Nagyterasz mellett keressük fel a Zenepavilon épületét is.

 

Újvidék (Novi Sad)

Újvidék megkerülhetetlen pontja a Duna mentén magasodó Péterváradi erőd, amelyet a Duna Gibraltárja néven is emlegetnek. A 15. században Pétervárad a magyar várak legmodernebbje volt, ahova a török a nándorfehérvári csata után betette a lábát jó 150 évre. Ám Savoyai Jenőnek köszönhetően visszakerült magyar kézre, ezt követően az osztrákok építették újjá ma is látható formájában.

A Péterváradi erőd ad otthont minden évben az Exit fesztiválnak, míg kazamatái számos művészeti galéria színhelyei. A panoráma a várfalról verhetetlen innen a Dunára, viszont az óratorony trükkös mutatóit is érdemes szemügyre venni. Ha elsőre nem is szembeötlő, de az óra kis és nagymutatója pont fordítva mutatja az időt a normál órákéhoz képest.

Újvidék óvárosa kis területre koncentrálódik, amelyet könnyen bejárhatunk a Zmaj Jovina sétálóutca mentén. Útközben elhaladunk a Városhaza, a Szűz Mária templom és a Püspöki palota szépen felújított épületei mellett. Majd a Duna parkhoz érve a Szent György ortodox templom jelöli ki a továbbhaladási irányt. Érdemes a sétáló övezettől kissé távolabb eső zsinagógát is felkeresni, ami hasonlóan a szabadkai változathoz, Újvidéken is szecessziós stílusban épült.

Sremski Karlovici (Karlóca)

Újvidék környékén járva, érdemes egy rövid kirándulást tenni Sremski Karlovci, magyarul Karlóca felé. A belvárosa pici, de nagyon szép és rendezett. Szerbia legrégebbi gimnáziuma Karlócán található, a közeli Fruska Gora (Tarcal-hegység) kiváló bortermő vidék is.

Az ország ezen részéről származó borok még a Titanic hajó repertoárjába is bekerültek. Én sem távoztam innen üres kézzel, jött egy üveg temjanika velem, ami egyike az itt termelt legősibb fehér szőlő fajtáknak.

A Karlócán tett látogatás során érdemes felkapaszkodni a közeli dombtetőre. A Duško’s kilátóból ugyanis fantasztikus panoráma nyílik a völgyre, benne a szecessziós gimnázium és kéttornyos templom épületével.

Krusadol kolostor

A Fruska Gora Nemzeti Park területén található monostor egyike azon 16 középkori templomnak, amelyek Szerbia területén épségben fennmaradtak.  A 16. századi Krusadol monostor különlegessége, hogy ráadásul magyar vonatkozása is van, ugyanis a megépítésére Mátyás király adott engedélyt.

Az ortodox szerzetesek által ma is lakott monostor ingyenesen látogatható, belsejében pedig páratlan szépségű, középkori freskókat és ikonasztázt láthatunk. A freskók közül a leglátványosabb az Utolsó ítélet jelenete, amely feltehetően görög festők műve.

Belgrád

Szerbia fővárosa kihagyhatatlan pontja az országban való látogatásuknak. Ám az, hogy kinek mennyire nyeri el a tetszését a Janus arcú város, az már nem ilyen egyértelmű. Nekem bejött Belgrád kaotikus hangulata, ahol a rég-és közelmúlt egyaránt keveredik.

Ám nemcsak az emlékek, hanem a folyók is találkoznak Belgrádban. Ráadásul pont a Száva és a Duna torkolatában magasodik az a vár, amelyhez a magyar történelem egyik dicső mozzanata kötődik.

Hunyadi János a nándorfehérvári csatában itt vitte győzelemre seregét a törökök ellen, amelyet egy magyar nyelvű tábla is jelöl az erőd területén.  A Kalemegdan bejárása önmagában több órás program lehet, a vár területén török kori emlékekkel, bunkerekkel, kazamatákkal, börtönökkel és ortodox templomokkal egyaránt találkozhatunk.

Ám a jugoszláv szocializmus hagyatéka is élénken él Belgrád utcáin. A látnivalók közül érdemes felkeresni a Jugoslavija múzeumot, amely a korszak tárgyai mellett Tito, a láncos kutya sírját is őrzi. Tito korának egyik népszerű vezetője volt, de az vitathatatlan, hogy az egykori Jugoszlávia sokat köszönhet neki.

Belgrádban járva feltétlen keressük fel az ortodox világ egyik legfontosabb helyét, a Szent Száva-templomot. Az orosz Gazprom támogatással épült templom 30 méter átmérőjű kupolája lenyűgöző. A Szent Száva-templom belsejét mindenhol szinte mozaik borítja, amelynek építkezése 2004-ben fejeződött be, és amelynek egyik mozaikdarabkáját személyesen Putyin helyezte el. 

Az orosz befolyás másik legszebb alkotása Belgrádban a Hotel Moskva, amelynek szecessziós épületében a szálloda mellett egy szép kávézó is helyet kapott.

Ne hagyjuk ki Nikola Tesla múzeumát sem a városban járva, aki korának zsenije volt. Életében 150 szabadalmat és 700 eszközt talált fel, köztük a váltóáram, rádió és távirányítás alapjai is Tesla nevéhez fűződnek. További belgrádi látnivalókat és ajánlókat az Instagram sztorijaimban ITT találsz.

Zlatibor

Nyugat-Szerbia ékköve Zlatibor és környéke, amely 1000 méteres tengerszint feletti magasságával és enyhe éghajlatával egész évben kirándulásra csábítja az idelátogatókat. Télen Zlatibor a téli sportok szerelmeseinek közkedvelt találkozóhelye, de gyógy- és falusi turizmusáról is ismert. Engem az út mellett nyíló krókuszmezőivel Zlatibor levett a lábamról. De számos túraútvonal, barlang és vízesés is található a természetvédelmi park területén.

Avala-torony

A Belgrádtól 16 km-re található kilátó a Balkán legmagasabb épülete. A 204,68 méteres Avala-torony 2010-ben nyitott meg, miután elődjét 1999-ben NATO bombatámadás érte, és le kellett bontani. Az újjáépített betonmonstrum Szerbia fontos szimbóluma, amelyet Belgrádból egy 30 perces úttal érhetünk el.

A 360 fokos panoráma a kilátóból – amelyben egyben egy rádiótorony is – tényleg mesés, naplemente idején a hely megtelik látogatókkal. A belépő árakról is nyitva tartásról bővebb információ ITT érhető el.

Uvac-kanyon

Az Uvac kanyon Szerbia természeti csodája, nem véletlenül szerepel sok országimázs kiadványon. Az ország délnyugati részén futó Uvac folyó az idők folyamán egy mély árkot formált a puha kőzetben, a kanyarulatai egészen szürreálisak. Olybá tűnik, mintha megszaladt volna a Photoshop, de a girbegurba csíkok valóban a természet művei.

Az Uvac-kanyon Sjenica felől a 21-es úton érhető el, ahonnan a Vidikovac Molitva feliratot kell keresni. Ez jelöli annak a pontnak a helyét, ahol a kilátóterasz található. Leparkolva az aszfaltos út végén, a kanyont egy 500 méteres sétával érjük el.

A kanyon fokozottan védett természeti terület, több mint 170 madárfaj otthona. Ne hagyjunk nyomot magunk után, és ne vigyünk el innen semmit. Csak az emléket, és a kanyonról készített lélegzetelállító felvételeket.

Galambóc vára (Golubac)

A Duna jobb oldalán álló Galambóc egyike, ha nem a legszebbje a Szerbia területén lévő erődöknek. A 14. században épült vár a törökök elleni védelmi rendszer fontos szereplője volt. Miután félig vízben, félig a sziklán áll az erőd, roppant nehéz bevenni, Mátyás királynak is beletört a bicskája.

Bár 1481-ben Kinizsi Pál visszafoglalta, de nem sokáig volt a Magyar Királyság része. A török hódoltság ugyanis egészen 1878-ig tartott. Azonban ma már a Vaskapu Nemzeti Parkhoz tartozó erőd Szerbia egyik legismertebb turisztikai célpontja.

A festői szépségű alsó-és felsővár, valamint a kilenc torony felkeresése eltérő fittséget igényel, ugyanis sok helyen meredek út vezet felfelé. Ennek megfelelően a belépőjegyeket is több kategóriára osztják (részletek ITT), amelyhez hasonlót én vár esetében még máshol nem láttam.

Ovcar Banja kolostorai

Az Ovcar és a Kablar hegyek között húzódó szurdok természeti szépsége vitathatatlan. Ám nemcsak a már korábban említett Kablar kilátó miatt érdemes ide eljönni, hanem a kolostorok miatt is. A Morava folyó völgye régen 300 kolostort rejtett, emiatt ezt a régiót Szerbia Szent-hegyeként is szokás emlegetni.

A sűrű erdők és sziklák ölelésében lévő kolostorokban ma is aktív szerzetesi élet folyik. Az épületek egy része a látogatók előtt zárva tart, de pl. a Vavedenje és a Jovanje monostorok bátran látogathatóak.

Gostilje-vízesés

A legenda szerint régen tündérek fürödtek a Gostilje-vízesésben, amely 20 méteres magasságával egyike Szerbia legnagyobb zuhatagainak. Ám ma már kizárólag a látogatóké a lehetőség, hogy megcsodálják a mesés erdei környezetben a mohás sziklákról alázúduló víz erejét. A Gostilje-vízesés Zlatibortól mindössze 25 km távolságra található, és a parkolótól egy rövid sétával elérhető.

Bor, Radnóti utolsó útja

„Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet. De mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer. S ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.” A 20. század egyik legszívbemarkolóbb sorai ezek, amelyeket Radnóti Miklós vetett papírra Erőltetett menet című versében.

A költőt 1944-ben zsidó származása miatt a Szerbia keleti részén található Bor városába hívták be munkaszolgálatra. Az ércbányákban folyó kemény munkában Radnóti csontsoványra fogyott, de nem adta fel küzdelmet. Ám a hosszú utat, az erőltetett menetet, amit több ezer társával együtt kellett megtennie Magyarország felé, már nem bírta a szervezete.

Győr határában, Abdánál, a beteg és erőtlen költőt fejbelőtték, és egy tömegsírba temették. Csak később, az exhumálás során kerültek elő a zakója zsebéből a versek, amelyek Bori notesz néven vonultak be az irodalom történetébe. Bor ma is egy lehangoló bányaváros, mint 80 évvel ezelőtt lehetett. A költő emlékét a főtéren egy szobor őrzi, magyar felirattal.

Davolja Varos

Ha valaki igazán misztikus helyre vágyik Szerbiában, akkor keresse fel az Ördög városát. Az elbeszélések szerint Davolja Varosban, amely ércbányászatáról híres, egykor egy ördög lakott. Egy nap az ördög megelégelte, hogy itt csak dolgos, jóravaló emberek élnek, ezért gonoszsághoz folyamodott.

A források vizébe bűbájt kevert, amivel az emberek elvesztették a józan ítélőképességüket, és megváltozott a személyiségük. Így történhetett az meg, hogy két testvér egymással házasságot akart kötni. Az esküvő napján azonban isteni beavatkozás történt, hogy a végzetes vérfertőzésre ne tudjon sor kerülni. A násznép kővé változott, az ördög pedig örökre elvesztette uralmát az emberek felett.

Valójában a különleges természeti képződmények, az akár 10 méter magas “sipkás” alakok, nem az ördög művei. Sokkal inkább az erózióé, amely ilyen alakúra koptatta le a sziklákat. Azért biztos, ami biztos, egy kápolna is áll az Ördög városának nevezett sziklaszorosban.

Sopocani kolostor

A Sopocani kolostor építésének idejét nem lehet biztosan megmondani, de valószínűleg 1260 körül emelték. A Szentháromság tiszteletére épült, és ma az UNESCO világörökség részét képező épület külseje nem igazán vonzza magára a tekintetet.

Azonban a kolostor freskói a művészet igazi remekei, amelyek közül a leglátványosabb a 30 négyzetméteres felületre festett, Mária halálát ábrázoló jelenet. A háromhajós bazilika Szerbia egyik legfontosabb kulturális műemléke, amely a többi vallási helyhez hasonlóan, úgy itt is ingyenesen látogatható.

Drvengrad

Az 1990-es években a háború miatt Szerbiában sok ember életét vesztette és komplett faluk néptelenedtek el. Ezért Kusturica filmrendező (akit a Macskajaj film kapcsán ismerhetnek sokan) megálmodott egy helyet.

Ahol a hagyományok tovább élnek, az emberek újra találkozhatnak, és maga a hely olyan, mintha egy mesekönyv lapjaiból lépett volna ki. Ez lett Drvengrad, a skanzen jellegű népművészeti falu, amely filmforgatások, szabadtéri programok, kóstolások és kirándulások népszerű színhelye.

Stopica barlang

A Stopica barlang Szerbia egyik különleges természeti látványossága, amelyhez hasonlót korábban még nem láttam. Nevezetesen, hogy a föld alatt fut egy folyó (Prištavica), amely hatalmas robajjal zúdul a mélybe, egy barlang belsejében.

A föld alatt vízesés a 10 méteres magasságával önmagában is lenyűgöző. Ám van még egy érdekessége a Stopica barlangnak.  Ezek pedig a tufa medencék, amelyek lépcsőzetesen futnak végig a kőzetben, ahogy a víz utat keresett magának. Esős időszakban a tálcák megtelnek vízzel, a barlang más üregeiben ilyenkor a víz mélysége elérheti az akár 7 métert is.

 A Stopica barlang a természet és különleges helyeket kedvelők számára kihagyhatatlan hely Zlatiborg környékén járva. Mivel a barlang bejáratáig és belsejében is végig kiépített út vezet, ideális lehet családok számára is a felkeresése.

Djerdap Nemzeti Park (Vaskapu)

A Đerdap Nemzeti Park a Duna Vaskapujaként is ismert. Szurdokok, kanyonok, barlangok és folyóvölgyek váltják egymást a 100 km hosszú szakaszon, amely a Galambóc erődnél kezdődik és a Vaskapu szorosig tart. Ottjártamkor az időjárás sajnos nem kedvezett a kültéri programoknak.

Ám a hol kiszélesedő, hol összeszűkülő Duna látványa autóból nézve is üdítő látványt nyújtott. Csakúgy, mint a Beg Gunar vize, amely forrásból kortyolva egy török nemesember (bég) azonnal meggyógyult. Innen kapta a Duna mentén található zuhatag is a nevét.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!