• Menu
  • Menu

Fehéroroszország: különleges helyek és látnivalók Európa szívében

Fehéroroszország, vagy más néven Belarusz Európa szíve. Már ha földrajzi értelemben nézzük, akkor a kontinens közepén helyezkedik el ez a 207.000 km2-nyi ország, amiről vajmi keveset tudunk. Amit tudunk, az sem túl pozitív. A híradások alapján ez Európa utolsó diktatúrája, ahol minden választáskor csalást kiáltanak. Egyben háborús övezet is és utazásra nem javasolt ország, ahova senki ne akarjon utazni, hacsak sürgős dolga nem akad. 

Nekem akadt, mégpedig az, hogy utazóként feltérképezzem ezt az országot, amely nemcsak nevében, de turisztikailag is teljesen fehér folt az európai térképen. Belarusz jócskán rácáfolt az előítéletekre. Az emberek rendkívül vendégszeretőek, a városok tiszták, az ország pedig rengeteg természetközeli, gasztronómiai és történelemmel átitatott élményt adott.

 

Fehéroroszország látnivalói és legszebb helyei:

Fehéroroszországról és Minszkről dióhéjban

Fehéroroszország fővárosát Minszket 1067-ben említik először a források. Akkor még Meneszknek hívták, amely cserehelyet jelent és jól jelzi, hogy egykor fontos szerepet töltött be a régió kereskedelmében. Az elmúlt 1000 évben azonban nemcsak az áruk, de az ország is sokszor gazdát cserélt, így a Polocki fejedelemség után a Litván Nagyfejedelemséghez került, végül 1793-ben az Orosz Birodalom része lett.

A világháborúk, különösen a második, teljesen letarolták a szinte teljesen sík országot, amelynek a legmagasabb pontja mindössze 345 méter. Minszk épületeinek 80%-a megsemmisült és kevés lenyomata maradt meg a régi koroknak. De az 1940/50-es években épült Sztálin barokk épületekkel, rengeteg zöldfelülettel, tiszta és rendezett utcákkal Minszk ma egy nagyon is élő és modern város, amely kihagyhatatlan állomása egy belarusz utazásnak.

 

Minszk látnivalói

A fővárosban 1,9 millió ember él, a teljes népesség közel 30%-a, ám a zsúfoltságnak nem sok nyomával találkozni. A szovjet időkből származó várostervezésnek köszönhetően hatalmas sugárutak, robosztus épületek és a parkok adják Minszk kereteit, amelyet a patriotizmus fonala köt össze. A város biztonságos és gyalogosan is akár bejárható, de érdemes igénybe venni a tömegközlekedési, így a metró, troli, busz és villamos adta lehetőségeket.

Függetlenségi sugárút és érdekességek

Minszk egyik nevezetessége a Függetlenségi sugárút (praspiekt Niezaliežnasci), amely a városközpontból indul és északkelet felé haladva 15 km-en keresztül szeli ketté a várost. A sugárút egyike Európa leghosszabb fővárosi útvonalának és Fehéroroszország leghosszabb utcája is egyben.

A függetlenségi sugárút a minszki vasútállomás épületénél kezdődik.
A vonatok meglepően modernek voltak, ahogy az állomás is, ahonnan nemcsak vidékre.
A főposta épülete a Függetlenségi sugárúton, amelynek a belsejébe is érdemes bemenni.

Sok kaszinó működik Belaruszban, amelynek részben az oka az ideáramló turizmus is. Oroszország nagy részén ugyanis a szerencsejáték nem engedélyezett, és sokan járnak át ide szerencsét próbálni.
Kulturális és kereskedelmi szervezetek palotája.

A sugárút a 1950-es években épült sztálini stílusú épületeiről híres, amelyeket különleges építészeti stílusa miatt kezdeményezik, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségek listájára.
A sugárút mentén található a Győzelmi tér és emlékmű.
A 40 méter magas obeliszk a 2. világháborúban elhunytaknak állít emléket.
A téren 1961 óta örök láng is ég, a belaruszok egyik fontos zarándokhelye a mai napig is

Függetlenségi tér

A Függetlenség teret 1964-ben kezdték el építeni és ma Európa egyik legnagyobb tere. Iosif Langbard tervezte állami rendezvények és katonai parádék tartására. Ma a Függetlenségi tér számos létesítménynek ad otthont, itt található többek közt a Minszki Metró Központja, a Belarusz Állami Egyetem, a Polgármesteri hivatal, a Szent Simon és Ilona templom, valamint egy hatalmas Lenin szobor is.

Minszk metró állomásai külön figyelmet érdemelnek. Hasonló stílusú megállókat Moszkvában és Taskentben láttam korábbi utazásaim során.
A teret a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság idején Lenin térnek hívták.
A kormányzati épületek előtt Minszkben ma is egy hatalmas Lenin szobor látható.
1944-ben szabadult fel Minszk a 2. világháborúban a német megszállás alól.
A 80. évforduló emlékére rengeteg ehhez hasonló megemlékezés látható az egész országban.

Szent Simon és Ilona templom

A neogótikus templomot 1910-ben építtette Edward Woyniłłowicz, amely az arisztokrata család elhunyt gyermekei, Simon és Ilona után kapta a nevét. Állítólag a leendő templomot Ilona, a leánygyermek látta meg álmában, amely alapján rajzolta meg annak vázlatát.

A római katolikus templomot a szovjet korszakban moziként használták.
Ma miséket tartanak benne, belarusz, lengyel, litván és latin nyelven egyaránt.

Oktyabrskaya utca

Minszk egyik legművészibb része kétségkívül az Oktyabrskaya utca, amelyet gyárépületek, 19-20. században kiépített villamossínek és fantasztikus utcarajzok tesznek egyedivé. Az ország nemzeti szimbólumának számító bölény mellett keleti ihletésű festések és absztrakt rajzok egyaránt megtalálhatóak itt, hangulatos street-food éttermek és bárok kíséretében. Érdemes eltölteni itt egy estét hétvégén, amikor az utca megtelik fiatalokkal és nagyon is modern, 21. századi élettel.

 

A graffitik és falfestések Minszk szerte több helyen is visszaköszönnek.

Régen sok gyerek álma az volt itt, hogy ha felnő, űrhajós lesz.

A díszítő festések közül kiemelkedik Minszk Keleti Kapuja, amelyen a belarusz művész, Kishtchenko alkotásai láthatóak.
A mozaik ábrázolások között a Hős város, a Város építő, a Tudományos város és a Kulturális város motívuma alkot egy egységet.

A belarusz zászló (keretes)

Hagyományosan a belarusz lobogó fehér-piros-fehér sávból állt, jelenlegi és ma is ismert 2012-ben kapta. A zászló piros sávja a szabadságot és az előző generációk áldozatát jelképezi, a zöld rész pedig az életet. Szélén, a hímzés jellegű díszítés a nemzet népének hagyományos értékeit és kultúráját képviseli.

Belarusz zászló a Függetlenségi sugárút elején, háttérben Sztálin barokk stílusú egyetemi épületekkel.

Történelmi városnegyed

Minszk egy kicsiny magja megőrizte a régi korok emlékét, amely a Trinity Suburb (Szentháromság negyed és az Upper town (felsőváros) részeket foglalja magában. A Svisloch folyó partján lévő negyedek hangulata nagyon eltér a város többi arcától, ahol színes, 19. századi házakat, hangulatos macskaköves utcákat, múzeumokat és csodás templomokat egyaránt találunk.

 

A fémből készült szobrok és különböző kültéri installációk nagyon népszerűek a városban.

Minszki Szentháromság-templom 1642-ből.
Felsővárosi házak és folyóparti panoráma.
A városon kígyószerűen kanyarog végig a Svislach folyó, amelynek a partján sokan bicikliznek, rollereznek, vagy épp csak ücsörögnek.

Bolshoi Opera és Balett Színház
A város 1499-ben kapta meg a magdeburgi jogokat.
Városháza épülete.

Könnyek szigete

A Könnyek Szigete (Island of Tears) a Svisloch folyón található, és az afganisztáni háborúban (1979-1989) elesett belorusz katonáknak állít emléket. A gyaloghídon át megközelíthető sziget központi eleme egy kápolna. Négy oldalán síró anyák és özvegyek láthatók, amelyek a a fájdalmat és a veszteséget szimbolizálják.

A szobor szeméből valóban víz csordogál folyamatosan.
A sziget nevét a kápolna falain lévő díszítésekről kapta, amelyek könnycseppeket ábrázolnak.

Nemzeti könyvtár

A Nemzeti Könyvtár az ország legfontosabb kulturális intézményeinek egyike, amely futurisztikus designja miatt kicsi Ashgabat és Türkmenisztán épületeire emlékeztetett. 2006-ban nyitották meg, és gyorsan a város egyik ikonikus látványosságává vált.

A könyvtár legszembetűnőbb része a gyémánt alak és az acélból, üvegből készült szerkezete.
A könyvtárban 9 milliónál is több kiadvány található, amelyre gyémánt tudásként előszeretettel hivatkoznak.
A könyvtárépület tetején egy szabadtéri kilátóterasz is üzemel, amelyet külön belépő ellenében kereshetünk fel.
73 méter magasságból csodálhatjuk meg innen a főváros látképét, ahonnan láthatjuk, hogy a parkok és zöldterületek a tervezés során milyen fontos szerepet kaptak.

Az épület tömege 140 000 tonna, ami körülbelül 14-szer annyit nyom, mint az Eiffel-torony Párizsban.

Great Patriotic War Museum

Fehéroroszorágban csaknem minden harmadik ember életét vesztette 1941-1945 között a 2. világháborúban, amelyre a belaruszok Great Patriotic War-ként hivatkoznak. 3 millió ember meghalt, az országot három évig megszállás alatt tartották a németek, amely idő alatt 250 haláltábort hoztak létre. Kevesen tudják, de Minszkben zsidó gettó is működött, ahol 100.000 embert tartottak bezárva, majd küldtek tovább a hírhedt Trostenets táborba.

A hősi háború múzeumát számos felújítást követően 2014-ben nyitották meg a nagyközönség számára.
A kiállítótermek a háború különböző aspektusait mutatják be. A háború előtti időszakot, a partizánmozgalmakat, a nagyobb csatákat és a szovjet hadsereg győzelmeit.
Az épületben 145.000-nél is több kiállítási tárgy látható a 2. világháborúhoz kapcsolódóan.
A kiállítótermek a háború különböző aspektusait mutatják be. A háború előtti időszakot, a partizánmozgalmakat, a nagyobb csatákat és a szovjet hadsereg győzelmeit.
A hős katonákról, akik a második világháborúban teljesítettek szolgálatot, egy külön terem emlékezik meg a belarusz történelmi múzeumban.

A múzeum előtt álló szobor a város hősiességét szimbolizálja.
Minszk 1974-ben kapta meg a hős város címet, amely a lakosok bátorságának és hősiességének elismeréséül szolgált a náci megszállás alatt, amely 1100 napig és éjszakáig tartott.
Az egyik legfontosabb nemzeti ünnep a Függetlenség Napja, amelynek alkalmával katonai parádékat és felvonulásokat a Minszk Hős Város obeliszk közelében tartanak.

Lolitsha Park és zöld terek

Minszkben rengeteg parkot találunk, amely a 2. világháború utáni tudatos várostervezés eredménye. A hatalmas épületek között járva üdítő elbújni a város zaja elől, csakúgy mint sétálni a Svisloch folyó partján, ahol rollert és vízibiciklit egyaránt kölcsönözhetünk.

A Gorky parkban található az ország legmagasabb óriáskereke (54 méter).
A Loshitsa parkot Minszk legszebbjei között tartják számon.
A régi Loshitsa-birtok a 16. században épült és a 18. század második felében alakították át elegáns rezidenciává.
A ma már múzeumként működő udvarház falai között olyan emberek fordulta megk, mint a Lengyel–Litván Nemzetközösség utolsó királya, Stanislaw August Poniatowski, vagy I. Pál orosz császár.

A park számos egzotikus növénnyel büszkélkedett, és egy madártani ösvénynek is otthont ad.

További különleges helyek és látnivalók Fehéroroszországban:

Mir kastély

Fehéroroszországban száznál is több kastély található, amelyek közül Mir nemcsak az ország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számít – bár turista nem sok van az országban, de az UNESCO világörökség részét is képezi.

A Grodno régióban található Mir kastély komplexum építése 1520-ban kezdődött el gótikus stílusban Ilinich herceg által, majd Mikolaj Radziwiłł által reneszánsz stílusban folytatódott, itt-ott némi barokk beütéssel. A napóleoni háborúk során jelentős károkat szenvedett, ám eredeti pompáját visszaállították és 2010-ben megnyíltak kapui a nagyközönség számára is.

Ma a háromszintes épületben 40 termet találunk csodálatos faragásokkal és korabeli berendezési tárgyakkal, amelyek betekintést nyújtanak a belarusz történelembe.

A kastély körül egy szép park és egy tó is található, amely mentén gyalogos ösvény vezet körbe.
Kápolna a Mir kastély körüli parkban.

Belovezhskaya Pushcha

Fehéroroszország és Lengyelország határán húzódik az utolsó és legnagyobb maradványa annak az ősi erdőnek, amely egykor egész Európa területét borította. A 3086 km2-es Belovezhskaya Pushcha Nemzeti Park mintegy 1000 különböző növény és 12000 állatfajnak ad otthont.

Leghíresebb lakói az európai bölények, de mellettük farkasok, hiúzok, szarvasok és vaddisznók is élnek az itteni erdőkben. Különleges természeti értékénél fogva a Belovezhskaya Pushcha park az UNESCO világörökség része és bioszféra rezervátum minősítést is kapott.

A nagy távolságok miatt a parkot inkább kerékpárral érdemes bejárni, ahol útközben leszállhatunk megcsodálni az 5-600 éves tölgyfákat, tavakat és tematikus sétányokat.

A parkban túrázni és biciklizni egyaránt lehet, utóbbira helyben kerékpárkölcsönző nyújt lehetőséget.
Nagyon ritka, hogy a fák között bölényekkel találkozunk, felmérések szerint a parkban 6-800 példány él szabadon. De az erdő lakóinak életébe egy rezervátum keretein belül, külön belépő ellenében betekintést nyerhetünk.

Sztálin-vonal

A Sztálint vonalat 1928-ban kezdték el építeni, a Szovjetunió védelme érdekében. Az 1835 km hosszú rendszer egészen a Fekete-tengertől a mai Szentpétervárig tartott, ahol bunkerek ezrei létesültek.

A Minszk közelében lévő szabadtéri múzeumot, amely a Sztálin-vonal nevet viseli, 2005-ben nyitották meg. A kiállítás során autentikus katonai, lövész és harckocsi árkokat, lőállásokat, katonai bunkereket láthatunk a világháború idejéből. A séta felér egy valóságos történelmi időutazással, hiszen a bemutatott eszközök, járművek, bunkerek mind eredetiek.

A múzeum emellett Fehéroroszország legnagyobb katonai felszerelésével, repülés, valamint fegyver gyűjteményével is rendelkezik, amely a világháború idejétől kezdve számos további korszakot felölel.

Breszt

Breszt gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, stratégiai elhelyezkedése miatt évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a régió történelmében. Az első írásos dokumentumok a 11. században említik a várost, és az évszázadok során számos uralkodóház és birodalom fennhatósága alatt állt. Így a Kijevi Rusz, a Litván Nagyfejedelemség, a Lengyel-Litván Unió, valamint az Orosz Birodalomhoz is tartozott.

A város híres a Breszt-Litovszki békéről, amelyet 1918-ban itt írtak alá a központi hatalmak és Oroszország, ezzel véget vetve a két ország közötti harcoknak az első világháborúban.

Breszt egyik legfontosabb látnivalója a breszti erőd, amely még az 1830-as években épült az Orosz Birodalom védelmi rendszerének részeként.

Az erőd fontos szerepet kapott a második világháború alatt, amikor a szovjet katonák hősies ellenállást tanúsítottak a német támadók ellen. Ezzel a város Minszkhez hasonlóan kiérdemelte a Hős város címet 1965-ben.
Ma a breszti erőd emlékpark és múzeum, amely a háború áldozatainak emlékét őrzi. Nem építették újra az erődöt, meghagyták a háború utáni állapotban.
Óriási szobrok, örök láng és egy 100 méter magas obeliszk található a komplexum területén.

A lenyűgöző, bizánci stílusú Szent Miklós-templom 1851-1876 között épült és a breszti erőd mellett található.

A város további jelentős látnivalói közé tartozik a vasúti múzeum, amely a komor történelmi nyomok után kimondottan üdítő eleme volt a breszti látogatásnak. A szabadtéri kiállítótéren több mint 50 mozdony található, a gőzmozdonyoktól a dízel- és villanymozdonyokig.

A legtöbb mozdony a szovjet korszakból származik, de két német gőzmozdonyt is felfedezhetünk, amelyeket valószínűleg a második világháború alatt felejtettek itt.

A múzeum 2002-ben nyílt meg, és a breszti erődhöz való közelsége miatt népszerű turisztikai látványossággá vált.

A járművek között megtalálható a Moszkva-Breszt expressz, egy kényelmes személyvonat 1903-ból, amely zuhanyzókkal is rendelkezik, valamint a 70-es és 80-as évekbeli haszonvonatok.
Bresztben járva ne hagyjuk ki a Sovetskaya utcát, ahol számos éttermet és hangulatos kávézót találunk utcazenészekkel egyetemben.
Fehéroroszországban okvetlen kóstoljuk meg a dranikit, amely az egyik legismertebb belarusz nemzeti étel.

Nesvizh kastély

Nesvizht Fehéroroszország legszebb kastélyaként tartják számon, és szintén egy világörökségi helyszín. A palota eredetileg a 15. század végén épült a Radziwiłł család által, amely a Litván Nagyfejedelemség egyik legbefolyásosabb nemesi családjának számított.  Az évszázadok során a palota több átalakuláson ment keresztül, amely jól tükrözi az építészeti stílusok és ízlések változását.

Nesvizh egyik legfigyelemreméltóbb része a fényűző termeken túl, a hatalmas udvar, amelyet egy grandiózus oszlopcsarnok vesz körbe.
Érdemes egy sétát tenni körbe a vizesárok mentén is, ugyanis innen nyílik a legszebb kilátás a kastélykomplexumra.

Narochansky Nemzeti Park

A Narochansky Nemzeti Park az ország északnyugati részén található és a Fehérorosz-tóvidék része. Körülbelül 15-20 ezer évvel ezelőtt alakult ki egy visszahúzódó gleccsernek (Valdai) köszönhetően, amelynek eredményeként ma a parkban 43 tavat kereshetünk fel. Míg az országban összesen 11.000 tavat találunk.

A legnagyobb közülük a Narach-tó, amely Fehéroroszország legnagyobb kiterjedésű állóvize is egyben (79,6 km²).
Az egyik legbűbájosabb belarusz település, ahol jártam, Nanosy volt, a tóvidék környékén.
Ez nem egy skanzen, hanem nagyon is élő falu, ezekben a házakban laknak emberek.
A településen két malom mellett lovardát és fürdésre is alkalmas strandot találunk.

A park területének 48%-át fenyő- és nyírfaerdők borítják, amelyek mohákban, zuzmókban, gombákban és algákban rendkívül gazdagok.

A tóvidéken több mint 1400 növényfajt találunk, amely flóra gazdag kínálatával egy botanikus és gyógynövényes kertben még közelebbről megismerkedhetünk.

Idilli a környezet pihenésre, feltöltődésre és a sportolásra.

A Narochansky parkot festői tájak, folyók, gyógyvizű források jellemzik.
Római katolikus templom 1713-ból.

Kosava palota

A neogótikus építészet egyedülálló emlékműve ez a kastély, amely Kosava városában található. A palota építése a tehetős Puslovsky családhoz köthető, akik hatalmas birtokokkal, papírgyárakkal és földekkel rendelkeztek. 1838-ban emelték a kétszintes épületet, amely látogatóként a kastélyimádók számára igazi kincsesbánya lehet.

A kosavai palotának 12 tornya van, amely az év egy-egy hónapját jelképezi.
A középen elhelyezkedő négy torony a legmagasabb. Ez az aratás időszaka, a május, június, július és augusztus.
A palotában több mint 100 szoba található, amelyek mindegyike külön bejárattal rendelkezik, nincsenek átjáró szobák.
A kosavai palota híres volt pompás fogadótermeiről.
A fehér terem bálok helyszíne volt, a fekete teremben kártyajátékokat játszottak, míg a rózsaszín teremben rendszerint zenéltek.
Számos legenda övezi a kastélyt, a legérdekesebb közülük az oroszlán. A helyiek szerint a tulajdonosok egy oroszlánt tartottak a pincében, amelyet éjszaka kiengedték a ketrecéből, hogy a folyosókon járkálva őrizze az épületet.

 Ruzhany kastély

A Ruzhany kastély Fehéroroszország egyik legismertebb építészeti emléke, amely a 17. század végén, a 18. század elején épült. A korszak egyik befolyásos nemesi dinasztiája, Sapieha család birtokában volt, és a belarusz Versailles-ként is emlegették. A palota nemcsak a család lakóhelyeként szolgált, hanem fontos politikai és társadalmi események színhelye is volt.

A Sapegas rezidencia díszes bejárati kapuja.
A Ruzhany kastély állapota a háborúk és az elhanyagolás miatt jelentős károkat szenvedett, de az utóbbi évtizedekben több helyreállítási munkálatot is végeztek rajta.

A palota egyik helyreállított szárnyában egy múzeum kapott helyet.

Ne maradj le!  További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!