Belföld

Afrikai szavanna? Mars expedíció? Egyik sem: ez Gánt

2020. május 07.

A mozifilmeket szeretők előtt valószínűleg ismeretes az a tény, hogy a 2015-ben bemutatott Mars mentőexpedíció filmet, amelyben többek közt Matt Damon is szerepel, Magyarországon forgatták. Méghozzá Etyeken, a Korda filmstúdióban, ahol modern technológiai megoldásokkal a vörös bolygóra repítették a színészeket, hogy onnan visszataláljanak a Földre. A Golden Globe díjat is kapott film 108 millió dolláros költségvetéséből valószínűleg jó sokba kerülhetett a díszlet. Az erre költött pénzt megspórolhatták volna, ha nem filmstúdióba mennek, hanem Gántra. Az egykori bauxitbánya területén ugyanis olyan vörös és holdbéli a táj, mintha valóban a Marson lennénk. És még díszlet sem kell hozzá.

A Gánti-medencében fekvő bányaterület kétségkívül világhírű, ha nem is annyira, mint a fent említett hollywoodi produkció. A földtani szempontból Európában is ritkaságnak számító bauxitmező helyén egykor az ősóceán, a Tethys húzódott, amelynek az aljára karbonátos üledék rakódott le. A folyamatosan mozgó kőzetlemezek idővel az óceánt bezárták, az üledéket felgyűrték. Nehéz elhinni, de hazánk területén 45-50 millió évvel ezelőtt meleg, szubtrópusi klíma uralkodott, ennek köszönhetően a karsztos kőzet bauxittá alakult át.

Ugrunk az időben előre jó sokat és 1920-hoz érkezünk. Ekkor fedezték fel, hogy Gánton karsztbauxit lelőhely van. Ráadásul olyannyira gazdag, hogy a ’30-as években az egyik legnagyobb bauxitbányának számított; Magyarország adta a világon kitermelt bauxit 1/3-át. A siker titka abban rejlett, hogy az értékes kincshez külszíni fejtéssel tudtak hozzájutni, nem volt szükség mélybányászati technológiai eljárásokra.

De miért is fontos a bauxit és mire használják? A bauxit a leggyakoribb fémérc a földkéregben és a belőle kinyert timföld az alumínium előállításához nélkülözhetetlen. Alumíniumot szinte minden iparágban használnak, legyen az gépgyártás, repülőgépgyártás, élelmiszeripar vagy hadiipar. Érdekességként a 19. században az alumínium még az aranynál is többet ért. Ma már azonban már nem éri meg ebbe fektetni, hiszen 1987-ben a kitermelés megszűnt Gánton.

A fénykorban 600.000 tonna ércet bányásztak itt, ami a második világháborúban még a németek figyelmét is felkeltette. Szerencsére a bánya megszerzésére nem került sor. Ma a kietlen vidéken nyoma sincs az egykori kitermelésnek, ám a településen lévő Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum őrzi a 20. századi bányavilág emlékeit még. Ennyi történelmi és geológiai gyorstalpaló után térjünk rá, mit is lehet itt a gánti Bauxitföldtani Parkban csinálni.

Először is rengeteget lehet itt fotózni. A természetvédelmi terület ingyenesen és az év minden időszakában látogatható. Ha Csókakő és Csákberény felé járunk, érdemes kitérőt tenni erre, ugyanis a vörös lankák és karsztsziklák valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. Különösen naplemente idején, amikor az egész bányatelep narancs és bíborszínben pompázik. A jó fotó kedvéért azért óvatosan lépkedjünk, ugyanis a talaj meglehetősen porózus. Egy rossz mozdulat és máris a kanyon alján találjuk magunkat.

Másodszor sétálhatunk egy nagyot a bánya területén. Végigjárhatjuk a 13 állomásból álló tanösvényt a nagyjából 1×3 km területen másfél óra alatt. A túrázás során érdemes megcsodálni a hatalmas sziklákat közelről, amelyen jól látszódnak még az egykori kőzetlemezek vetősíkjai. Itt-ott mangánércet is felfedezhetünk, amelyek színe a bíbortól kezdve a sárgán át egészen a liláig terjed.

A színterápia szerint a vörös szín energetizál és cselekvésre ösztönöz. Én csak behunytam a szemem, magamba szívtam a földből kiáramló meleget és gondolatban messzire utaztam. Ám mire kinyitottam a szemem, hogy rácsodálkozzak az engem körülölelő világra, nem az afrikai szavannán voltam. Csupán a magyar Marson, ahol a zord körülmények ellenére az élet mégis utat tör magának.  És még térerő és gravitáció is van rajta, leteszteltem mindkettőt.

 

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik