A barlangokról a legtöbb ember fejében nem az a kép él, hogy na ez az a hely, amit mindenképp látni szeretne. Nyirkos is, sötét is és mindenféle fura szerzetek, például denevérek élnek benne. Nekik pedig a hajba való belegabalyodás tévhite mellett most a vírus miatt sincs jó marketingjük. Meg egyébként is, a barlangokban az ősember lakott. Minek menjünk olyan helyre, ahol még ma is kőkorszaki körülmények uralkodnak, meg amúgy sem látunk benne mást, mint követ.
Nagyjából én is így gondoltam a barlangokra, nem tűntek túl bizalomgerjesztőnek. De éreztem, hogy szükségem van valami adrenalin löketre. Valamire, ami kibillent a komfortzónámból és különleges színfoltot adhat a hazai kirándulásaimnak. Így történt, hogy bár 15 éve élek Budapesten, és eddig nem mutattam túl nagy érdeklődést a föld alatti üregek iránt, most mégis belevágtam valami újba, a barlangok felkutatásába.
És érdemes is volt belevágni, mert Budapest a barlangok fővárosa. Az egyetlen főváros a világon, amelynek épületei, utcái alatt jelentős méretű és hosszúságú barlangok találhatóak. Olyan szemkápráztató kincsek, amelyek nagy részét mindenféle barlangi előképzettség nélkül látogatóként mi is felfedezhetünk. Hogy mitől olyan különlegesek a főváros barlangjai és mit lehet tudni róluk, azt ebben a beszámolóban elmesélem.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hogyan keletkeztek a budai barlangok?
Ahhoz, hogy a kérdésre választ kapjunk, vissza kell menni az időben jó 40 millió évet. A Budai-hegységet alkotó mészkőben és márgában a hasadékok mentén feltört a hévíz a föld mélyéről. Ez találkozott a hasadékokban meglévő karsztvízzel, ami eső révén beszivárgott az üregekbe. A különböző hőmérsékletű és kémiai összetételű vizek keveredésekor fellépő erőteljes oldóhatás következtében alakultak ki a ma is ismert barlangok. A vízzel színültig kitöltött hasadékok az oldódás miatt egyre jobban tágultak és nagyobbak lettek, és kacskaringós labirintus rendszert hoztak létre.
A legtöbb barlang a 19. század végén jóformán ismeretlen volt, hiszen természetes bejárattal nem rendelkeztek. Az emberi tevékenység, építkezés, bányászat, csatornázás révén beszakadt lyukak során derült ki, hogy több minden rejtőzik a mélyben, mint azt sejteni lehetett.
A barlangok feltárása ma is tart, jelenleg 200 olyan járatot ismerünk, amelyeket a mélyből feltörő hévforrások ősei alakítottak ki. A barlangok leglátványosabb képviselői a főváros II. és III. kerületében, a Hármashatár-hegycsoport lábánál rejtőznek, ahol a hat legnagyobb rendszer együttes hossza már a 45 km-t is meghaladja. Budapest legismertebb barlangjai közül ötöt jártam végig, amelyek közül kettő felkeresése egészen különlegesre sikeredett.
Budapest barlangjai:
Pál-völgyi-barlangrendszer
A budai villanegyedben járva ma már nehéz elképzelni, milyen lehetett itt az élet az 1900-as évek elején. A Szépvölgyben egykor egy kőfejtő üzemelt, amelyből főként díszítő-és építőköveket termeltek ki. Az, hogy itt több minden is van, mint puszta kő, az arra járó turistáknak köszönhető, akik 1902-ben fedezték fel, hogy a bányaőri lak kertjében cseppkövek vannak. Addigra már a bányászok is találtak néhány üreget a kőhegy belsejében, ám a barlang hivatalos felfedezése Scholtz Pál Kornél és Bagyura János nevéhez fűződik.
A Pál-völgyi barlang Magyarország leghosszabb barlangrendszere, becsült hossza több mint 32 kilométer. A tényfeltáró kutatások napjainkban is zajlanak – a Harcsaszájú-Hideglyuk szakaszok különösen ígéretes terepnek bizonyulnak -, így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan a hossz bővülni fog.
A barlangnak 500 méteres szakasza látogatható vezetett túra keretében. A közel 1 órás program során kiépített és megvilágított folyosókon haladunk át, illetve pár lépcsőt is meg kell mászni, de erőfeszítéseinket a látvány bőven kárpótolja. Utunk során meseszerű cseppköveket, különleges szikla-alakzatokat láthatunk, amelyek évezredek lassú munkája révén alakult ki. A cseppkövek közül a legkülönlegesebb formáció a Hófehérke és a hét törpe, de a boszorkánykonyha, Mici terem és az Ebédlő is felejthetetlen élményeket garantál minden korosztály számára. A Pál-völgyi barlangról, annak belépőjegyeiről és nyitvatartásáról további információ ITT érhető elő.
Mátyás-hegyi-barlang
A Pál-völgyi barlanggal összeköttetésben álló Mátyás-hegyi barlang bejárása igazi adrenalinbomba a kalandvágyók számára. Az 5,3 km hosszú járatot ugyanis overállos, bukósisakos, kúszó-mászó barlangászként mi is felfedezhetjük. Sosem gondoltam volna, hogy a sziklák között való négykézláb közlekedés hason csúszás ennyire élvezetes lehet, amíg ki nem próbáltam. A 1,5 órás programot felkészült és tapasztalt barlangkutatók vezetik, akik a barlangok kialakulásától kezdve az ősmaradványok bemutatásán át egy olyan világba kalauzolják el a látogatót, amiről korábban álmodni sem mert.
A túra során gömbüstök és gömbfülkék mellett eocén kori csigalenyomatokkal is találkozhatunk. Megtapasztalhatjuk, milyen mély tud lenni a csend, amikor még a saját pislogását is hallja az ember. Ízelítőt kapunk abból, milyen csapatban dolgozni és egy olyan helyzetbe csöppenünk bele, amelyben teljes egészében megszűnik minden gond és a külvilág. A Mátyás-hegyi barlang járatainak felfedezéséhez nem kell más, csak sportos hozzáállás és egy csipet bátorság, a felszerelés és élmény biztosított. A program iskolások, idősek, látás és hallássérültek, valamint fogyatékkal élők számára is elérhető.
Szemlő-hegyi-barlang
A Budapest föld alatti virágoskertjeként említett barlang látványra a legszebb mind közül. A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban fedezte fel Kessler Hubert és Futó Andrást, majd hosszú kutatómunka eredményeként 1986-ban nyitották meg a nagyközönség számára (nyitvatartásról és árakról ITT tájékozódhatsz). A barlang teljes hossza 2,2 km, amelynek 530 méter hosszú szakaszát járhatjuk be kiépített úton. A program egy 3D-s film vetítéssel indul, amely igazi hűha érzést ad, amely a barlangban tovább fokozódik.
A falakat borító „kővirágok” és „karfiolok” kalcitkiválások, amelyek összefüggő mezőként valami egészen káprázatos látványt nyújtanak. A hévizek alkotta borsókövek ebben a barlangban figyelhetőek meg a legintenzívebben, csakúgy mint a vízfolyosók hasadékszerű jellege. A járatok viszonylag keskenyek, magasságuk azonban a 20-25 métert is eléri. A barlang akadálymentes, babakocsival és kerekesszékkel is látogatható.
Barlangi etikett
Ne vigyél el semmit, nem szemetelj és ne törd le a köveket.
Ne firkálj a barlang falára, ne maradjon nyoma a látogatásodnak.
Ne rakj tüzet barlangban, mert a korom kiül örökre a falakra.
A barlangban denevérek élnek, ne zavard őket.
Hazánkban valamennyi barlang és denevér védett.
Vigyázzunk természeti értékeinkre és őrizzük meg őket!
Molnár János – barlang
A Budai termálkarszt barlangok között különleges helyet foglal el a Molnár János-barlang. Ez ugyanis az egyetlen olyan barlang Budapesten és Magyarországon is, ami teljes egészében vízzel telített. Az a tény, hogy a hegy nemcsak egy melegvizű forrást, hanem barlangot is rejt, sokáig rejtve maradt a szemek előtt. A Malom-tó vizét egészen a 19. századig liszt-, majd lőpormalmok meghajtására használták, majd Molnár Jánosnak köszönhetően kiderült róla, hogy gyógyhatással is bír.
Ma a víz a Lukács-fürdő vízellátását szolgálja, ám vele szemben még látható az egykori török fürdő épülete, ami az 1930-as években ennek a barlangnak a vizét hasznosította közfürdőként. Arra, hogy a termálvíz összeköttetésben van a Budai-hegység karsztbarlangjaival, 2003-ig kellett várni. Ekkor kezdődött el ugyanis a barlang feltárása búvárkutatók által, amelynek köszönhetően ma 8 km szakaszt ismerünk belőle. Vélhetően a Molnár-János barlangrendszer ennél sokkal hosszabb, a tárók feltárása a mai napig is tart.
A barlang megismerését félelemmel vegyes izgalommal vártam. Bár korábban már merültem üregekben, a mexikói cenote barlangokban, de dupla palackkal és barlangi felszereléssel még soha. Alapos felkészítést követően, jó 20 kg felszereléssel a hátamon beléptem a Kessler—terembe, hogy a létrán lelépve alámerüljek a kristálytiszta, türkiz színű vízben.
A Molnár János barlang hőmérséklete meglehetősen kellemes, 10 méter felett 28 fokos is lehet, míg alatta már csak 20. A merülés során kötelek mentén haladtunk előre barlangi búvár vezetésével, és a látványos termeken úszva szó szerint a bőrünkön is éreztük a mélyből feltörő hőforrások melegségét. A Molnár-János barlangban néhány vakrákot leszámítva „csak” köveket láttam, de egy olyan világ tárult fel a szemem előtt, amellyel egy bakancslistás álmom vált valóra.
Budai Vár barlangjai
A Budai Várat valószínűleg mindenki ismeri, ám az alatta húzódó, kacskaringós barlangrendszert valószínűleg már kevésbé. Pedig csakúgy, mint felszíni, úgy föld feletti társa is jelentős szerepet játszott a történelem során. Itt tárolták a Nemzeti Bank aranyát, a Horty kormány alatt bunker működött itt, de egy komplett sziklakórházat is kialakítottak benne. Utóbbi a Traveladdict.hu oldal egyik legolvasottabb cikke volt, amelyről ITT írtam.
A vár alatti barlangok kialakulása csakúgy, mint az előzőekben bemutatott barlangoknak, a feltörő hévíznek köszönhető. A 30- 35 fokos hőforrások a márga, és a mésztufa határán oldották ki a Dísz-tér, Szentháromság tér, Halászbástya alatti üregeket, amelyeket már viszonylag korán, a 13. században felfedeztek az itt élők. A kútfúrások során beomlott lyukakban eleinte pincéket alakítottak ki, bor tárolására, illetve raktárnak használták őket.
Labirintus jellegét a II. világháború kezdete előtt nyerte el, amikor a sziklafalakat kivájva a pincéket egymással összefüggő rendszerré alakították át. Az emberi beavatkozás a természetes barlangi képződményekben sajnos nagy károkat tett, és a hévíz oldotta gömbfülkéket és gömbüstöket már csak néhány helyen fedezhetjük fel bennük. Az 5 km hosszú szakaszból 3 km járható be vezetett túra keretében, amelynek során a török időkbe visszamenve, a háremhölgyek kútjától kezdve a Hilton Hotelig számos érdekesség tárul fel a föld mélyén.
