• Menu
  • Menu

A hegy gyomrában

Szerencsére nem a 80-as évek nyomasztó ifjúsági sorozatára kell gondolni, aminek szintén a Hegy gyomrában volt a címe. Emlékszem, vasárnaponként sorstársaimmal együtt, fél szemünket letakarva néztünk az MTV2 csatornán és még évekkel később is rémálmaink voltak a nyálkás, zöld földönkívüliektől. A cím sokkal nemesebb dolgot takar. Olyan orvosokat, nővéreket és civileket, akik a 2. világháború, majd később az 1956-os forradalom idején áldozatos és hősies munkájukkal katonák és civilek ezreit mentették meg a biztos haláltól. És hogy hol? A hegy gyomrában, a Sziklakórházban.

Sziklakórház Atombunker Múzeum 

A napokban olvastam egy cikket, miszerint a Tripadvisor rangsorolása és a látogatói visszajelzések alapján a Sziklakórház Atombunker Múzeum lett a legnépszerűbb múzeum Magyarországon 2018-ban. A Budai Várba jövet-menet többször elhajtottam a Lovas utcai intézmény előtt, amely bejáratával leginkább egy pincére emlékeztet, de mindezidáig nem szenteltem különösebb figyelmet neki. Lehet ebben közrejátszott az is, hogy pár évvel ezelőtt egy komoly műtéten estem át és világéletemben rosszul voltam még a vérvételtől is. Mégis elolvasva a hírt azt gondoltam, hogy itt az ideje legyőzni a fóbiámat, hiszen itt valami nagyon különleges dologról van szó, amit okvetlen meg kell néznem. Így is tettem és nem csalódtam. Sőt, bármikor visszamennék újra.

A titkosítást 2002-ben oldották fel és 2008 óta látogatható a Sziklakórház Atombunker Múzeum a nagyközönség számára.
Eredetileg 60 fősre tervezték a kórház kapacitását, amelyet később megdupláztak. A háború idején a kórházban és a barlangrendszer környező termeiben csaknem csaknem 700 sebesültet láttak el megfeszített, emberfeletti munkával az orvosok és nővérek. Nemcsak magyar katonákat, hanem németeket is.

Látogatás a hegy gyomrában

A Sziklakórház bejáratánál sokan várakoznak az óránként induló túravezetésre. Gyakorlatilag csak külföldi hangokat hallok, magyarral elvétve találkozni. Nincs semmi türelmetlenkedés, vagy tolakodás, óramű pontossággal elindul a csapat a 60 perces vezetett túrára, ahol a hideg után a második meglepetés az, hogy 10 méterrel a bejárat után már nincs semmi térerő. Sebaj, legalább garantáltan nem nyomkodom a telefonomat azt ellenőrizve, hogy kitől jött üzenet vagy ki lájkolta a képeimet.

Friedrich Bonn, a Nemzetközi Vöröskereszt hazai delegátusa. Védleveleinek köszönhetően 15.000 ember menekült meg a haláltól a 2. világháború idején. A rakpart egy szakaszát róla nevezték el Budapesten. Mellette gróf Széchenyi Ilona áll, aki arisztokrata hölgyként és önkéntesként tevékenyen részt vett a kórház működésében és a nővérek munkájában.

Mi már Sziklakórházként ismerjük, de amikor 1944 februárjában megnyitották, még Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház volt a neve. A kor legmodernebb eszközeivel és berendezéseivel a Budai Vár alatti barlangrendszerben közel 2400 m2-en egy kórházat építettek ki, hogy a 2. világháború alatt, majd később az ’56-os forradalom idején a Szent János Kórház orvosai és nővérei minél több katona és civil életét tudják megmenteni. 

Kezdetben három kórteremmel működött a kórház: egy a nőknek, egy a katonáknak és egy a civileknek. Az 1956-os forradalom idején a kórtermek száma hatra bővült.

Élet a második világháború alatt a Sziklakórházban

A barlang mélyébe rejtett kórház és a több mint 200 viaszbábu hihetetlen részletességgel és hitelességgel mutatják be a háború sötét oldalát: az ostrom alatti állapotokat, a fájdalomtól eltorzult emberi arcokat, a hidegháború védelmi eszközeit, vagy a vegyi mentesítőket, amelyek egy nukleáris támadás során bekövetkező sugárbetegség kezelését szolgálták volna.

A kórházban mindössze egy műtő volt két asztallal, köztük az ún. ortopédiai húzópaddal, amellyel a törött csontokat rakták helyre. Altatógép helyett kloroformot használtak a műtétekhez.
A kornak megfelelő, legmodernebb berendezésekkel látták el a kórházat, mint például röntgen gép, amely a háború utolsó pillanatáig működött.

A falak között járva megelevenedik 1944 tele, amikor Budapest ostroma miatt teljesen megszűnik a kapcsolat és az ellátás a Szent János Kórház és Sziklakórház között. Nincsenek gyógyszerek vagy kötszerek, ezért a nővérek az elhunytakról levágott géztekercseket használják fel újra, fertőtlenítés nélkül. Nincsen víz, ezért a havat olvasztják meg, hogy legyen vizük. Nincsen elég élelmiszer, ezért a hegyekben elhullott állatok tetemeit kénytelenek megfőzni és megenni.

Budapest 1944-es karácsonyi ostromát eleveníti meg a terem, amikor a legtöbb hidat felrobbantották és megszűnt a kapcsolat Pest és Buda között. Sokan a Várba menekültek.
A Budai Várban rekedt emberek elkeseredésükben 1945 február 11-én a kitörést kíséreltek meg. 24.000 emberből mindössze 7-800 fő jutott át a szovjet ostromgyűrűn. Korabeli rohamsisakok és azonosító cédulák állítanak emléket a tragédiának.

További érdekességek a Sziklakórházról

 

A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel „szigorúan titkos objektumként” működött az intézmény, amely egy esetleges nukleáris támadás során atombunkerként szolgált volna.
Az afganisztáni harctéren a magyar katonák láthatóak, akik parancs nélkül segítettek az amerikai katonáknak. A törött csontokat fegyverrel rögzítették és tették sínbe orvosi eszközök híján.
A Mi 2-es helikoptert darabjaiban hozták be a barlangba 2012-ben és szerelték újra össze.
Az egykori nővérképző iskola növendékei, akik közül sokan itt dolgoztak a kórházban. Győri Gizi néni is, aki az 1956-os forradalom idején egy szovjet kiskatonát ápolt, mellette rengeteg magyart is. Tőle és még ma is élő nővérek elmeséléseiből, valamint történeti kutatómunkából állt össze a körkép, hogy mi történt pontosan fél évszázaddal ezelőtt.
Minden kötszer, üvegcse, műtőeszköz és berendezési tárgy hiteles és korabeli. Egy részük Dr. Seibriger András gyűjteményéből származik, aki az 1956-os szabadságharc idején szolgált a Sziklakórházban.
A Nemzetközi Vöröskereszt falfeliratra pár éve bukkantak rá egy renoválás során. Jelentőségét az adja, hogy az intézmény nemzetközi oltalom alatt állt, így garantálva sértetlenségét a háború alatt is.

A túra végéhez közeledve még végigmegyünk a titkos bunkerszakaszon, amely egy lehetséges nukleáris támadásra készítette fel az orvosok és nővéreket, akik egészen a 80’-as évek végéig gyakorlatoztak itt. Hiroshima-Nagasaki tragédiáját bemutató kiállításon áthaladva véget ér a 60 perc. 60 perc, amely alatt a közelmúlt történelmének fájdalmas képei elevenednek meg a látogatók számára. Távozáskor még sincs nyomasztó, rossz érzésem. A Sziklakórház ugyanis történelmünk legsötétebb óráin túl olyan dolgot is bemutat, ami örök érvényű: hősiesen küzdeni és embernek maradni az embertelenségben.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!