Utazásaim

Cesenatico: Leonardo da Vinci kanálisa

2019. augusztus 07.

Mit lehet tudni a mini Velenceként is emlegetett Cenesaticoról? Arról a városról, amelyet maga Leonardo da Vinci tervezett? Miként vált a város a tenger gyermekévé és mit lehet itt csinálni?

Olaszországba utazni sokkal többet jelent annál, mintsem nagy és ikonikus városokba ellátogatni, ahova fapados járatokat indítanak. Persze „Roma aeterna est”, azaz Róma az örök város, ám ha mindez megvolt, akkor érdemes felkeresni olyan helyeket is Olaszországon belül, amelyekről nem írnak az útikönyvek és magazinok. Az eldugott és kevésbé ismert helyeken ugyanúgy megkapja a kedves látogató a dolce vita életérzést, mint egy zsúfolt nagyvárosban, ráadásul anélkül, hogy egész nap turistákat kellene kerülgetnie. És még sorba sem kell állnod azért, hogy tudj egy olyan fotót készíteni, amin nincs rajta legalább még 10 ember.

De hogyan kerültem Leonardo kanálisába? Először is vettem egy olcsó repülőjegyet Riminibe, ahonnan ugródeszkaként először  San Marinoba utaztam. Majd miután strandoltam egy napot az olasz riviérán és megnéztem Rimini óvárosát is  – van ilyen, érdemes felkeresni, részletek ide kattintva olvashatóak -, elindultam Emilia Romagna tengerpartján észak felé és meg sem álltam egészen Cesenatico városáig. A helyről egy nagyon kedves, Olaszországban élő magyar bloggerlánytól hallottam először. A város nevére rákeresve, és a kanális partján álló színes házakat látva nem kellett sokat győzködnöm magam arról, hogy egy napra a városba látogassak. Tematikusan összegyűjtöttem, mi az, amit a főcím alapján Leonardo kanálisáról tudni lehet.

Közlekedés

Cesenatico 23 km távolságra van Riminitől, ahonnan legegyszerűbben busszal közelíthető meg a város, de Ravennától is csak 32 km-re fekszik. Mi autót béreltünk Rimini repterén a megérkezést követően – amiről a kálváriámat a zárt Facebook csoportomban már leírtam -, és szigorúan betartva a 70-es táblát az egyébként kétsávos autóúton, jó 45 perc alatt értünk a helyszínre. Jótanács: ha autóval mész és Wazze navigációt használsz (Olaszországban ugye roaming nincs, így kézenfekvő), akkor Cesenatico centruma még véletlenül sem a kanális környéke lesz.

Bár a hatalmas citrusfák és tengerparti kávézók ellen sok kifogást nem tudok emelni, sőt, ám ha valaki biztosan a kanálishoz akar menni és nem akar tűző napon 30 percet gyalogolni az egyébként nem nagy városban, akkor a Piazza delle Conserve teret érdemes referenciapontként megadni. Ami egyébként egy nevezetes hely, mindjárt ki is derül, hogy miért.

Egy kis történelem

Cesenatico gyökerei egészen 1324-ig nyúlnak vissza, amikor is az egykori halászfalu egy kikötővel bővült; ezzel elindult a város hódító, tengeri útjára. Ugorva pár évszázadot a történelemben, 1502-t írunk. A híres itáliai polihisztor (festő, feltaláló, szobrász, építész és még megannyi cím birtokosa), Leonardo Da Vinci felment egy torony tetejére, körülnézett és úgy gondolta, hogy ne csak a város hódítsa meg a tengert, hanem fordítva is. Egy 2 km hosszú kanálist tervezett a településen belül, amellyel ugyan kettévágta a lakóövezetet, ugyanakkor megteremtette a közvetlen kapcsolatot is a zömében halászatból élő emberek és a tenger között. Így gyakorlatilag a kétszintes lakóházak „garázsából” tudtak elindulni a hajók reggelente a tengerre, majd hozták házhoz a friss árut.

Leonardo da Vincit a kanális tervezésére maga Cesare Borgia kérte fel, aki a törvénytelen fia volt VI. Sándor pápának, majd később a reneszánsz Itália jó részének uralkodójává vált. A Borgiák mindig is nagyravágyásukról voltak híresek, de nekik köszönhetően Cesenatico révén lett egy másik mini Velence is az Adriai-tenger partján (meg persze még sok város is ugyanezt a címet követeli magának). Egy másik híres ember neve is kötődik a településhez, aki nem más, mint Garibaldi. 1849-ben ugyanis itt, Cesenatico kikötőjében szállt hajóra, hogy észak felé véve az irányt harcba szálljon a Velencét épp uraló osztrák haderőkkel.

Garibaldi kultusz

Garibaldi, aki Itália egyesítésében játszott szerepénél fogva eleve nagyrabecsült történelmi hős, Cesenaticoban különösen nagy népszerűségnek örvend. A San Giacomo templom szomszédságában áll egy Garibaldi szobor, amely az elsők között volt az országban a neki állított hősi emlékműveknek.

Mindezek mellett Cesenaticoban minden év augusztus első hétvégéjén Garibaldi hajós ünnepséget is tartanak itt. A fesztivál során több tucat vörösinges játssza újra a történelmet és próbálja bevenni a várost, mindezt egy rendkívül mókás verseny formájában. A feladat lényege az, ki tud felmászni leggyorsabban a 14 méter magas árbóc tetejére. A kihívást tetézi, hogy az árbóc zsírral van bekenve, ami folyamatos visszacsúszást eredményez. A másik, kevésbé vidám, de látványos része a Garibaldi ünnepi sorozatnak az, amikor koronákat engednek le a vízbe, tisztelegve ezzel azon hősi halottak emléke előtt, akik tengeri csatában vesztették az életüket.

Olasz riviéra hangulat

Cesenatico ideális célpont egy rövid kirándulásra, de akár hosszabb tartózkodásra is. A lassan mélyülő, homokos tengerparton számos hotel található, ahol tiszta strandok, napernyők és turista áradat nélkül minden körülmény adott a pihentető nyaraláshoz. A navigációs eltévedésnek köszönhetően az 5*-os Grand Hotelhez érkeztünk először, amely 260 eurós éjszakánkénti árával biztosan nem az én helyem.

Ám meg kell hagyni, gyönyörű a luxusszálloda épülete, amely a mellette álló óriáskerékkel egyszerre modernné és vintage stílusúvá varázsolja a Piazza Andrea Costa teret. A teret átszelő Viale G. Carducci sugárúton érdemes egy sétát tenni a nagy méregzöld citrusfák árnyékában, ahol egymást érik a hangulatos kávézók és bárok, igazi mediterrán riviéra hangulatot kölcsönözve a sétánynak.

Tengeri múzeum és hajók

Az egyik leglátványosabb része Cesenaticonak kétségkívül a Leonardo da Vinci tervezte kanális, amelynek végében színes vitorlájú hajók ringatóznak a tengervíz felszínén. Többségük múzeumi tulajdon, de találkozhatunk privát hajókkal és motorcsónakokkal is itt.

A tengeri múzeumnak van egy szárazföldi része, ahol a halászat fejlődéstörténetének bemutatása mellett érdekességként két tradicionális olasz halászhajó típus, a trabaccolo és bragozzo is ki van állítva. A kanálison az év minden szakaszában megtekinthető színes hajók nagyon szép emléket állítanak az egykori halászfalunak, amely jellegét a mai napig megőrizte Cesenatico.

Halak bűvöletében

Ha már halászatnál tartunk, akkor mindenképp említést érdemel a Pescheria Comunale a kanális mellett, amelynek régi falai egy halpiacot rejtenek. Itt minden nap friss tengeri árut lehet kapni, amelyet a halászattal foglalkozó helyiek ide hoznak eladni. Régen, amikor még hűtő és fagyasztó híján nem volt lehetőség a halak hűtve tárolására, akkor speciális, téglakutakba vermelték el őket télen, amelynek egy épen fennmaradt példánya a mai napig fellelhető a Piazza delle Conserve téren.

Egyébként a halaknak is van ünnepük Cesenaticoban, nem csak Garibaldinak. Minden évben tematikus halnapokat tartanak – idén már 19. alkalommal volt májusban – amikor is különleges és Emilia Romagna tartományra jellemző halételekkel és kóstolókkal várják az éttermek az érdeklődőket.

Gasztronómiai túra

Ha valaki lemaradna a halünnepről, akkor sincs oka elkeseredésre. A kanális melletti éttermekben legalább olyan széles az ételkínálat, mint amilyen színesek a part szélén álló épületek. Cesenaticoban járva kihagyhatatlan program a csatorna partján való andalgást egy-egy gasztronómiai szünettel megtörni a virágoktól roskadó, teraszos éttermek egyikében.

Gourmand ízek kedvelői figyelem! A kanális mellett három olyan étterem is található, amelyek bár nem csillagosak, de Michelin ajánlóban szerepelnek (La Buca, Osteria del Gran Fritto, Osteria da Beppe). Nem meglepő módon mindegyik halételeiről híres, hiszen Cesenatico Leonardo kanálisa révén valóban a tenger gyermeke lett és fordítva. A cesenaticoi kirándulásom lezárásaként egy galériát hoztam a kanális mellől, hogy ne csak a has, hanem a szem is jóllakjon.

 

Ne maradj le semmiről! További képekért és történetekért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik