A legtöbbünk nagy valószínűséggel már elhaladt a Budaörsi Kopárok mellett. Ha az M1/M7 autópálya bevezetőjén autózott, akkor biztosan. A Budai-hegységhez tartozó mediterrán hangulatú dolomit “sapkák” nincsenek igazán benne a köztudatban. Pedig a Budaörsi Kopárok ideális helynek számítanak akár családi vagy pár órás kirándulás céljából. Ráaádásul nevükkel ellentétben egyáltalán nem egy kietlen tájat takarnak, számos különleges növény-és állatfaj élőhely szigeteként szolgálnak.
Déli lejtőin a mediterrán éghajlatot kedvelő fajok élnek (pl.: leánykökörcsin, hérics, keskenylevelű ezüstvirág), míg az északi hegyoldalak a havasokra jellemző növényeknek (pl.: gombos varjúköröm) adnak otthont. A Budaörsi Kopárok csak karnyújtásnyi távolságra vannak Budapesttől és tökéletes helyszín lehet rövidebb, vagy hosszabb kirándulásokhoz.
Én minden tavasszal visszatérek ide, már csak azért is, hogy gyönyörködjek a tavaszi virágok látványában és illatában. Ha kikapcsolódásra vágytok, és elszöknétek ti is a főváros zajától, bakancsokat elő, irány a Budaörsi Kopárok!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Megközelítés
A Budaörsi Kopárok egyik nagy előnye, hogy a kiinduló állomás, Budaörs tömegközlekedéssel vagy autóval egyaránt jól megközelíthető. Ha utóbbival érkezünk, érdemes a Városháza körül letenni az autót, vagy a Kő-hegy melletti temetőnél is hagyhatjuk. Akármelyik helyről is indulunk, tekintetünket azonnal az előttünk magasodó Odvas-hegy vonzza magára, amelynek megmászása elsőre kemény menetnek tűnhet. Ám a látszat ne tévesszen meg senkit. A kissé morzsalékos úton való felkapaszkodás pulzusnövelő, de egyáltalán nem lehetetlen feladat.
Túrútvonal, felszerelés
Érdemes hozzászoktatni a combunkat az igénybevételhez, ugyanis az aszfaltos utat elhagyva a Budaörsi Kopárok terepasztala folyamatosan hullámzik. Vannak benne viszonylag sík részek, ahol az embernek olyan érzése támad, mintha az Alföldön sétálna, ám inkább a folyamatos föl-le mozgás a jellemző.
Megfelelő, bokát is fogó túracipő fontos, illetve legyen nálunk kellő mennyiségű étel és folyadék, mert vízvételi vagy étkezési lehetőség menet közben nincs. Erőnlétünktől és időnktől függően tehetünk egy nagy körtúrát, amely több hegy megmászást jelenti. De dönthetünk úgy is, hogy csak egy-két kúpra megyünk fel, majd onnan visszafordulunk. A letölthető térképes fájl, amit bejártam, egy nagyobb kört tartalmaz, amely a Budaörsi Kopárok legtöbb „szereplője” mellett a Sorrento sziklákat is érinti.
Budaörsi Kopárok 12 km (gpx)
Budaörsi Kopárok körtúra állomásai
Odvas-hegy
Az egyik személyes kedvencem a Budaörsi Kopárok közül a 314 méter magas Odvas-hegy, ahova évek óta minden tavasszal visszatérek. A fokozottan védett lejtőket északról a Csíki-hegyek határolják, míg délen Budaörsre nyílik szép kilátás. A domboldalon ülve itt az ember tényleg úgy érezheti, hogy „mindenek” felett áll. Sőt, ha behunyja a szemét és napfürdőzik, tényleg egy mediterrán vidéken érezheti magát. Az idillt egyedül az autópályáról beszűrődő autók morajlása töri meg.
A páratlan kilátás mellett az Odvas-hegy fehér sziklagyepes területei tavasszal apró nőszirmokkal, tavaszi héricsekkel és leánykökörcsinekkel vannak tele, míg a fehér dolomitsziklák tökéletes ülőalkalmatosságként szolgálnak az otthonról hozott szendvicsek elfogyasztására.
Kő-hegy
A legkönnyebben megközelíthető hely mind közül a Kő-hegy. Tetejére egy elnyújtott lépcsősor vezet, így gyermekekkel is megközelíthető kirándulóhely. A Gellért-hegy magasságával (235 m) is megegyező Kő-hegyen 1855 óta áll a Szeplőtelen Fogantatás kápolna, mellette a Szentháromság-szoborral és egy faragott kőkereszttel.
A kápolna építését egy legenda is övezi. Történt ugyanis, hogy Wendler Ferenc a Kő-hegyen elszenderedett, és álmában megjelent Szűz Mária. A látomás hatására döntött úgy, hogy épít egy kápolnát, ahova felesége halála után remeteként fel is költözött, és a kézzel kiásott barlangokban töltötte élete hátralévő részét. Sajnos ahogy a barlang, úgy a kápolna sem látogatható. Ám a Kő-hegyre a panoráma miatt érdemes felmenni, különösen naplemente idején, a fények ugyanis ilyenkor csodásak.
Farkas-hegy
A Farkas-hegy neve ismerősen csenghet sokak számára. Nem feltétlenül csak azért, mert a lankás fennsíkon forgatták többek közt a Tenkes kapitánya és az Egri csillagok egyes jeleneteit, hanem repülős múltja miatt is. A 343 méter magas Farkas-hegy sokáig ugyanis repülőtérként is üzemelt, amelynek emlékét egy Vitorlázó-emlékmű őrzi.
1920 után itt kaptak kiképzést azok a katonák, akik hajtómű nélküli gépekkel szerettek volna a magasba szállni, ez a hely volt sokáig a Budapest közeli vitorlázórepülés fellegvára. A Farkashegyi Repülőteret a második világháborúban azonban jelentős kár érte, és 1959-ben átköltöztették a ma ismert Budaörsi Repülőtérre. Ha a Budaörsi Kopárokon kirándulunk, gyakran láthatunk kisgépeket elsuhanni felettünk ma is.
Szekrényes-hegy
A Szekrényes-hegy a Budaörsi Kopárok legmagasabb pontja (364 m), ahonnan csodaszép kilátás nyílik a Farkas-hegy lankáira, Budakeszi házaira, a Csíki-hegyekre és a Szállás-hegy kúpjára. Az egykori vitorlázó katapulton ülve Petőfi Sándor sorai jutottak eszembe: „Kiülök a dombtetőre, innen nézek szerteszét, hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét „. Pedig ősz sincs, szikrázó napsütés és kilátás viszont annál inkább.
Sorrento sziklák
Ha lejöttünk a Szekrényes hegyről és időnk engedi, érdemes egy kis kitérőt tenni a Sorrento sziklák felé. A sárga vízszintes sáv turistajelzésre lefordulva a korábbi kopárságot egy vadregényes fenyőerdő váltja fel, amelynek mélyén a Sorrento-sziklákat találjuk. A különös csengésű név az olasz Sorrento sziklákra vezethető vissza, állítólag azok is így néznek ki.
Ezt megerősíteni nem tudom, eddig ugyanis csak a budaörsi verzióhoz volt szerencsém. Mindenesetre, ha a Budaörsi Kopárok közelében járunk, a Sorrento sziklák üde színfoltjai lehetnek a túránknak, vagy akár önálló kirándulás keretében a sárga jelzésen Nagyszénászug felől is könnyen megközelíthetőek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
