Amikor Békéscsabára látogattam, életemben most először, csak annyit tudtam, hogy itt készítik az ország egyik legfinomabb kolbászát. Meg hogy van itt egy kolbász fesztivál ősszel, de lényegében ez a kép élt a fejemben a városról. A látogatást egyébként egy szerencsés véletlennek köszönhetem. Az Instagramon (ITT tudsz követni) ismerkedtem meg Idával, aki külföldön él, de szülővárosa Békéscsaba. Az éveken át tartó online ismeretség személyes barátsággá alakult és meghívott, hogy töltsek el pár napot náluk, hazánk kolbász fővárosában.
Ezzel a felszínes ismerettel, miszerint Békéscsaba = kolbász felvértezve érkeztem meg a békéscsabai vasútállomásra. Már rögtön az első nap rájöttem, hogy ez a város mennyivel többről szól, mint a kolbász. Először is, ami szembetűnt, hogy itt kb. mindenki biciklivel közlekedik. Mondjuk kézenfekvő, hiszen egy alföldi városról van szó és az egész egy sík terep. De hogy egész Békéscsabát rendkívül jól kiépített és kitáblázott kerékpárút hálózza be, azt nem gondoltam volna. Úgyhogy a város felfedezésére a biciklit, mint közlekedési eszközt jó szívvel tudom ajánlani. Ha pedig a Békéscsaba közelében kirándulásnál, Békés megye legszebb helyeiről írt beszámolómat érdemes elolvasni.
Békéscsaba nevezetességei és legjobb helyei
Harruckern túra
Kezdjük is rögtön Békéscsaba megismerését a Harruckern túrával, amelyet Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Körelnöke álmodott meg, és amelynek keretében a város történelmi hagyományaival ismerkedhetünk meg. A program névadója, Harruckern János neve megkerülhetetlen Békéscsaba életében. Az ausztriai származású nemes az akkori uralkodótól, III. Károlytól 1729-ben a kapta meg a magyar bárói címet és vele együtt a Harruckern nevet. 1729-ben Békés vármegye főispánjává nevezték ki, az ő nevéhez fűződik a város törökök és szabadságharcok utáni újratelepítése. Szabad vallásgyakorlást hirdetett, az egyházi tizedet megvette és a betelepülőknek adományozta, amelyek rendkívül vonzóak voltak az újonnan idetelepülők számára.
1718-ban érkezett ide az első 20 szlovák család, majd őket követték a német telepesek. Harruckern János irányítása alatt indult be a mai Viharsarok területén a magas szintű földművelés és állattenyésztés, amely a régiót az ország éléskamrájává tette. A betelepítési hullámnak köszönhetően ma Békéscsaba lakosságának 35-40%-a szlovák nemzetiségű, és a határtól messze, egy virágzó szlovák kultúra él a városban.
Molnárház
A túra első állomása a Molnárház, amely a megyeszékhely legrégebbi lakóháza, 1810 előtt épült. A különleges nádazási technikával készített házikóban három helyiség található korhű használati tárgyakkal berendezve. A tisztaszoba, a pitvar és a lakószoba dédszüleim házát juttatta eszembe és kellemes gyerekkori emlékeket ébresztett bennem. A Molnárház másik érdekessége az alacsony bejárati ajtó. A mérete szimbolikus jelleggel bír, ugyanis a belépőknek régen meg kellett hajolniuk a házba való belépéskor, a vendéglátó iránti tisztelet jeléül.
Meseház
Egyik kedvenc helyem Békéscsabán a Meseház volt, amely 1988-ban nyitotta meg kapuit Schéner Mihály, Kossuth-díjas művész álmai alapján. A különleges, fehér oszlopos épületet, podsztyenás házként is szokás emlegetni a szlovák építészeti stílus miatt. Belsejében régi gyerekkori játékok mellett Schéner Mihály különleges, mézeskalácsra emlékeztető alkotásai kaptak helyet korhű köntösbe csomagolva.
A Meseház, a két egymásba kapcsolódó parasztházzal több szempontból is egyedülálló kulturális tér a városban. A gyerekeket hagyományőrző programokkal (pl.: agyagozás, szövés, kukoricacsuhé játékok készítése) várják, míg a tágas udvar kertmozik és szabadtéri koncertek gyakori színhelye. Pálinkás Tamás tolmácsolásában nagy élmény volt a meseház falai között járni és a régmúlt idők felelevenítésével néhány pillanatra én is ismét gyerek lettem.
Szlovák Tájház
A városban a 18. század óta élő szlovák népesség hagyományait és örökségét láthatjuk viszont a tájházban, amely a város szívében, az evangélikus templom közelében kapott helyett. A lakóépület az 1810-es évek környékén épült és műemlékvédelmi igényességgel helyreállított formában 1972 óta várja az érdeklődőket. Lészkó Attila tolmácsolásában a szlovák népi kultúra elemei gyönyörűen kelnek életre az egykori parasztház belsejében. A míves festéssel készült és névre szóló bútorok, az antik tranoscius könyv és a csilingelős ágy igazi különlegességei a kiállításnak és folklór hagyományoknak.
Öregház
A Harruckern túra a 120 éves Öregházban ér véget, ami az evangélikus templom árnyas fái alatt áll. Az igényesen berendezett mini parasztházban a csabai kolbászkóstolás mellett „Csaba legendája” is megelevenedett megzenésített formában. A ballada a város 300 éves újratelepítésének évfordulójára készült a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör kezdeményezésére, és a város történetét meséli el.
Evangélikus nagytemplom és katolikus templom
Békéscsaba logójában két templomtorony tűnik fel, amelyek a városkép meghatározó és kikerülhetetlen elemei. Európa második legnagyobb evangélikus temploma Békéscsabán található és 3000 fő együttes befogadására képes. Ottjártamkor épp az orgonán gyakoroltak és a kiszűrődő hangok már megalapozták a látogatás hangulatát. Az evangélikus templom belseje egyébként maga a csoda: a hófehér oszlopok letisztultan és elegánsan ölelik körül a hatalmas teret. Érdekes, hogy az evangélikus templom nem rendelkezik haranggal. Az eredeti, 3600 kg-os harang az első világháborúban elpusztult és azóta sem pótolták. Ezért, ha nagymise van, általában a közeli evangélikus kistemplom harangjait használják.
A város másik ikonikus vallási épülete a kéttornyú katolikus templom, amelynek vörös téglái naplemente idején még egy fokkal megkapóbb látványt nyújtanak. A neogót templom elődje eredetileg egytornyú volt, a ma látható verzióját 1910-ben szentelték fel. Érdemes a katolikus templom belsejét közelről is szemügyre venni. A terrakottából készült keresztút a templom díjnyertes alkotása, de a neogót gyóntatószék és padok is igazán különleges látványt nyújtanak.
Békéscsaba és a kolbász
Ha már Békéscsabán jártam, amiről mindenkinek először a kolbász jut az eszébe, természetesen nem maradhatott ki egy hagyományőrző, kolbászgyúrás és töltés sem a programból. A Csabai Kolbászklub szervezésében, Lugosi Gyula és Szeles Pál szakszerű irányításával megtudtam, miben rejlik a csabai kolbász titka. A húson kívül csak négy fűszerrel ízesítik, úgy mint: só, fokhagyma, pirospaprika (édes és/vagy erős) és kömény. Nincs benne bors, szemben a gyulai kolbásszal, ez a különlegessége. A gyerekekkel együtt sikeres vizsgát tettünk csabai kolbászkészítésből, az eredményt pedig frissen sütve örömmel el is fogyasztottuk.
Ha valaki kolbász élményre vágyik és olyan helyre, ahol valóban kolbászból van a kerítés, akkor irány az Óriások konyhája. A CsabaParkban lévő játszótér a kicsik nagy kedvence, ahol a gyerekek játékos formában közelebb kerülhetnek a tradíciókhoz. A felnőtteket a kolbászmúzeum mellett a CsabaPark területén kialakított húsbolt, étterem, pálinka-és bormúzeum várja. Számomra a park legjobb része a tó volt, hiába, én egy természetközeli lány vagyok. A stégeken kialakított napozóágyon jólesett picit megpihenni a sok tekerés után. Hosszú pihenőre azonban nem volt idő, hiszen még maradt felfedezésre váró látnivaló bőven a városban.
Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház
Munkácsy Mihály gyermekéveit és fiatal felnőttkorának egy részét Békéscsabán töltötte, műtermet rendezett be a városban. Csabán két intézmény is a nevét viseli és Munkácsy hagyatékának állít emléket. Az egyik a múzeum, amely egy gyönyörű, hófehér neoklasszicista épület és 1951 óta viseli híres festőnk nevét. A múzeum célja feltárni és közkinccsé tenni azokat a kulturális értékeket, kiváltképp Munkácsy Mihály hagyatékát és a megyében élő magyarság és nemzetiségek hagyományait, amelyek Békéscsabához, Békés megyéhez kötődnek.
Jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítása átalakítás miatt zárva tart, csakúgy mint a Munkácsy Mihály Emlékház. A 8 szobás kúriában a festő életével lehet megismerkedni dokumentumok, tanulmányok és vázlatok segítségével. Sajnálom, hogy nem tudtam megtekinteni egyik intézményt sem a felújítások miatt, de remélem, hogy egyszer sor kerül majd rá.
Gabonamúzeum
Az 1824-ben épült kisparaszti tanya és épületei a hagyományos paraszti gazdálkodásnak állítanak emléket. Jelképes belépővel betekintést nyerhetünk a régióban zajló földművelés és gabonatermesztés történetébe, a szépen felújított Gadács-tanyába, vagy a Csókás-pusztáról átmenekített szélmalomba. Vidéki lányként mindig közel állnak a szívemhez az olyan helyek, amelyek a tradíciókat őrzik. Örömmel fedeztem fel a kiállítási tárgyak között olyan eszközöket, amelyeket utoljára gyerekként láttam és végre értelmet nyert az áll, mint katiban a gyerek kifejezés is.
Élővíz csatorna és városi hangulatok
Békéscsabán járva az ember lépten-nyomon vízbe botlik. Legyen az a város népszerű Árpád-fürdője, az élővíz csatorna, amely keresztülfut egész Csabán, partján a híres kacsákkal, vagy a sétálóutcákban kialakított hűsítő szökőkutak. Ahogy már a bevezetőben is utaltam rá, meglepett, hogy Békéscsaba milyen élhető város infrastrukturális és környezeti szempontból is. Ez a véleményem a belvárost járva csak tovább erősödött, ismereteim pedig az itt eltöltött pár napnak köszönhetően bővültek. Úgyhogy tessék nyugodtan Békéscsabára látogatni, mert itt bizony nem csak kolbászból van a kerítés.
