Belföld

Különleges látnivalók a Viharsarokban: Gyula, Kondoros, Szarvas, Doboz, Póstelek

2020. augusztus 12.

A Viharsarok fővárosáról, Békéscsabáról egy korábbi beszámolóban már részletesen írtam (ITT olvasható). Most Magyarország legfiatalabb tájegységének, a Viharsaroknak az egyéb különleges látnivalóit és városait veszem górcső alá. Maga az elnevezés egyébként Féja Géza 1937-es azonos című regényéből ered és a Körös-Maros területét szokás illetni vele. Hazánkban itt a legmagasabb az évi középhőmérséklet és a magas termésátlagoknak köszönhetően itt van az ország éléskamrája. Gondoljunk csak a csabai és gyulai kolbászra, a békési szilvapálinkára, a medgyesi dinnyére, vagy a makói hagymára.

Utazásom fókuszában azonban most nem a kulináris élvezetek, hanem a kulturális és történelmi érdekességek állnak. Ezekből egy jó nagy tarisznyára valót át is nyújtok a beszámolóval, hogy mindenki kedvére tudjon belőle csemegézni, ha Békés megyébe vezet az útja. És nem csak az éléskamra miatt érdemes, hogy oda vezessen.

Gyula

Hazánk egyik legvirágosabb fürdővárosának a nevével valószínűleg már mindenki találkozott.  A két jelző nem túlzás, hiszen fürdője messze földön híres. Másrészt ameddig a szem ellát, a belvárost mindenhol hatalmas virágágyások díszítik. Megpróbáltam az Interneten összeszedni, hány virágos versenyen vett részt Gyula és nyert különdíjat, de elakadtam valahol a 10. közelében.

Gyulai Várfürdő

Gyula városában már a török uralom előtt is állt egy hideg vizes fürdő. Erről egy 1518-as oklevél is rendelkezik és leszögezi, hogy a fürdő rendbetartása a plébános feladata. A fürdőkultúra a török hódoltság alatt indult virágzásnak, és a 19. század végére már 12, artézi kút táplálta fürdő működött a városban. 1965-ben készült el a híres Lovarda és a téli fürdő, majd ugyanebben az évben üdülőhellyé nyilvánították. 1971 óta hivatalosan is gyógyfürdő, aminek alapját az alkáli-hidrogén-karbonátos termál ásványvíz képezi és mozgásszervi panaszokra különösen hatásos. További érdekesség, ami Gyula fürdőváros szerepét erősíti, hogy itt vezették be először az országban a gyerekek számára a kötelező úszásoktatást 1972-ben. Ma a várfürdő megújult formában és egy AquaPalotával kiegészülve várja a pihenésre és gyógyvízre vágyókat az év 365 napján.

Gyulai Vár

Gyula látképéhez szervesen hozzátartozik a tó partján álló Gyulai vár, amely az alföldi régió egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára. Építése az 1400-as évek elejére datálható és a török uralomig mindig valamelyik magyar király vagy annak rokonának a tulajdonában állt. Az aranykorszak akkor kezdődött, amikor Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adta a várat 1492-ben és vele együtt Békés megye főispáni tisztségét is. Ezzel Gyula Békés vármegye központja lett. A várat a középkorban többször ostromolták, köztük a törökök is 63 napig, de bevenni nem tudták.

Kiéheztetéssel a vár kapitánya végül feladta magát és a gyulai vár 129 évre török kézre kerül. A II. Rákóczi féle szabadságharc, majd az 1848-as forradalom után a vár teljesen lakatlanná vált. Megmenekülését annak köszönheti, hogy 1905-ben Almásy Dénes, romantikus romként a grófi park látványosságaként újraépítette. Ezzel hazánk egyetlen olyan Zsigmond-kori főúri lakó –és védelmi épülete lett, amely ilyen hatalmas, 15. századi gótikus építészeti térrel rendelkezik.

A várat belépő ellenében lehet látogatni, ahol számos kiállítótermen keresztül közelebb kerülhetünk a történelemhez. Nekem némiképp zavaró volt látvány szempontjából a vár közepén felállított modern nézőtér és színpad, nem illett oda. Jobban szeretem, ha egy várnak megőrzik az autentikus jellégét, de ugyanakkor tudom, hogy ez Gyulai Várszínház része és szabadtéri előadások népszerű helyszíne. Ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki a panorámás kilátást a vár tetejéről, ahova az öregtoronyban kialakított csigalépcsőn juthatunk fel.

Almásy-kastély és látogatóközpont

Bár az épület hivatalosan az Almásy, az utolsó tulajdonos család és a Gyulai vár megmentőjének nevét viseli, valójában ez egy Harruckern, Wenckheim, Almásy-kastély. Az a Harruckern János kezdte el építeni 1742-ben, aki Békés megyét újratelepítette (erről ITT írtam). Később, az 1800-as évek elején a Wenckheim család kezébe, és Wenckheim József irányítása alatt vált párját ritkító nemesi rezidenciává. A főépület mellé lovardát és cselédszárnyat emeltek, parkjába és télikertjébe pedig egzotikus növényeket telepítettek. Ebben a kastélyban tartottak először az országban színjátékot, és a falai között kezdett el ismerkedni a festészettel későbbi híres festőnk, Munkácsy Mihály is, aki számos családi portrét másolt a Wenckheim család ősgalériájából.

De a kastélyban muzsikált Erkel Ferenc, a Himnusz megzenésítőjének a nagyapja, majd később maga az unoka is. Erkel Ferenc a város híres szülötte és emlékháza is található Gyulán.  A kastély utolsó tulajdonosa a már említett Almásy Dénes volt, akit rokoni szálak fűznek egy híresebb Almásyhoz, Lászlóhoz, aki Afrika-kutatóként vált híressé és készült életéről az Oscar-díjas film, az Angol beteg. Ma a kastélyban az épületben lakott főurak hétköznapjai mellett a személyzet mindennapjaiba is betekintést nyerhet a látogató. A kiállítás színvonalát mutatja, hogy a Gyulai Almásy-kastély 2018-ban bekerült Európa 40 legjobb múzeuma közé.

A gyulai látnivalók sorát folytathatnám még napestig, de leírások helyett inkább következzen egy képgaléria feliratokkal együtt, hogy mi minden van még Gyulán, amit érdemes felkeresni.

Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom, amelynek helyén már a török idők előtt is templom állt és ma híres búcsújáróhely

Kondorosi Csárda

Önmagában egy csárda a finom étel okán nem biztos, hogy ebben a beszámolóban helyet kapna. De nem is (csak) erről híres a kondorosi változat, hanem hogy falai között egy egyedülálló múzeum kapott helyet. A kiállítás keretében az alföldi betyárok élete elevenedik meg, köztük a betyárkirályé, Rózsa Sándoré. Rózsa Sándort, aki magyar Robin Hoodként híresült el, különösen nagy kultusz övezi Kondoroson, hiszen itt született.

A kondorosi csárda helyén a 18.század dereka óta egy vendégfogadó állt és nyolc alföldi út keresztezte. Az 1800-as évek folyamán rendszeresen keresték fel a betyárok a fogadót, akik a romantikus színezet ellenére azért ne felejtsük el, hogy koruk bűnözői voltak. Az elbeszélések szerint közülük Rózsa Sándor többször is a csárdában talált magának búvóhelyet; hol a kacskaringós kémény, hogy pedig a titokzatos alagút biztosított neki egérutat a csendőrség elől. Ám nemcsak Rózsa Sándor miatt vált híressé a műemlékké nyilvánított csárda.

Vendége volt többek közt Arany János, aki Nagyszalontáról Pestre utazva itt pihent meg De barátja, Petőfi Sándor is többször megfordult itt csakúgy, ahogy Jókai Mór, aki 1848 körül jött ide, hogy átadja az amnesztiát Rózsa Sándornak. Bár nyomára nem bukkant, ám az alföldi csárdai élményei az Egy magyar nábob könyvében kondorosi ihletésűek.

Doboz

Dobozon található egy Wenckheim vadászkastély, ami egykor főúri rezidencia volt, hatalmas parkkal, vesenyistállóval és gyönyörűen berendezett lakrészekkel. Sajnos mindez a csillogás már a múlté, ugyanis az épület műemléki jellege megszűnt, amikor iskolává alakították át 1966-ban. Ugyanakkor Dobozra mégis érdemes ellátogatni, mert a kastély parkja még őrzi a hajdani pompát és a Wenckheim család emlékét.

Wenckheim kripta és kápolna

A kastélypark legmagasabb pontján található az ékszerdobozként is hívott Szent Kereszt kápolna és Wenckheim-kripta. Alapkövüket 1897-ben rakták le és felszentelésére 100 legény érkezett a püspökkel együtt, nemzeti lobogóval a csizmájukban. A fák árnyékában álló épületek valóban festői látványt nyújtanak. A neoromán kápolna és sírhely mészkőtufából készült és Nicolaus Schiedek, bécsi mester kezét dicséri. Az épületek zárva voltak ottjártamkor, de a fehér carrari márványból készült oltára és aranymozaikos kupolája állítólag káprázatos.

Dobozon még egy helyre hívnám fel a figyelmet, amit ha valaki fürdésre vágyik, érdemes felkeresni. A Szanazugként nevezett folyószakasznál válik ketté a Fehér-és a Fekete-Körös, és népszerű természetes strand a helyiek körében. Az egyik oldalán Doboz település szegélyezi, ahol ingyenes a fürdés, míg az átellenes part már Gyulához tartozik és fizetős. A folyón egy pici komp üzemel, amelyen kerékpár is szállítható, így kétkeréken könnyűszerrel bebarangolható a környék.

Szarvas

Szarvas nevéről nekem elsőre az itt gyártott kávéfőző jutott az eszembe, mígnem látogatást nem tettem a városban. Ha egy helyet kellene kiemelnem, ami abszolút meglepetést okozott a Viharsarokban, az Szarvas lenne. Igazából nem számítottam „nagy” dolgokra itt, ennek ellenére egyik ámulatból a másikba estem. Az első a Holt-Körös partja volt, ami átível az egész városon. Festői látványt nyújt a vízben álló Szent Koronával, ami a millennium tiszteletére épült, csakúgy mint a vízi színház. Nem messze a Körös parttól található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, egy 1939-ben emelt kis szélmalom, ami a Trianon előtti szétszakadásra emlékeztet. A mai Magyarország középpontjáról egy korábbi beszámolómban már írtam, ITT tudod olvasni.

Mittrovszki-kastély

Szarvason két csodaszép kastélyt is láthatunk. Az egyik a főút mentén lévő Mittrovszki-kastély, amit az előtte álló 1. világháborús emlékműről könnyű felismerni. A klasszicista stílusú kastélyt Mittrovszky Vladimir építette 1835 körül, tőle vásárolta meg Szarvas elöljárósága és használta város, község és tanácsházaként. A földszintes, szobordíszek nélküli timpanonos épület csak kívülről tekinthető meg. Előtte magasodik egy turulmadaras oszlop, amely az 1. világháborúban Kárpátalja és Felvidék visszafoglalásáért elesett szarvasi hősi halottaknak állít emléket.

Bolza-kastély

A másik különleges kastély a Holt-Körös és a híd találkozásánál lévő Bolza-kastély szintén csak kívülről látogatható. Bolza Pál bámulatos szépségű empire kastélyának az elődje 1810-20 között épült a Körös-partján és a 19. század közepén építették át jelen formájára. A kastély víz felőli főbejáratának homlokzatán az oszlopsor felett a régi Bolza-Batthyány-címer látható. A Holt-Köröshöz vezető fehér márványlépcsőn a római capitoliumi farkas szobor együttes pontos mása található, amely Romolus és Rémusz legendáját eleveníti fel. Ezzel az alkotással Bolza gróf a család olasz eredetére kívánt emlékezni.

Szarvasi Arborétum

Bolza Pálnak két szerelme volt: a felesége és a díszkertje. A nagybátyjától örökölt egy nagy területet Szarvason, ahol be akarta bizonyítani, hogy az Alföld legszegényebb táján is meg lehet honosítani más éghajlathoz szokott növényeket. Az ő nevéhez fűződik a Szarvasi Arborétum, azaz a Pepi-kert létrehozása. A Hármas-Körös holtágának partján elterülő, 84 hektáros terület Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb növénygyűjteménye. Az 1600 féle faj közül kiemelkedő különlegességnek számítanak az őshonos tiszafák, a 100 éves mamutfenyők, és a vízben álló gyönyörű mocsári ciprusok. Ez utóbbiakkal a Holt-Körös partján, a híd közelében lehet találkozni.

Mini Magyarország Makettpark

Szarvason járva érdemes látogatást tenni a makettparkban, ahol a történelmi Magyarország területéről 78 különleges épületet csodálhatunk meg interaktív kiállítás formájában. Itt gombnyomásra vonatok indulnak el a pályaudvarról, a pécsi dzsámiból müezzin hangjai csendülnek fel, a Balaton partján hajók ringatóznak, az erdélyi Drakula várában pedig a szellemek huhogását hallhatjuk.

Tökéletes kirándulóprogram gyerekes családok részére, én felnőtt fejjel is nagyon élveztem. A parkban örömmel fedeztem fel egykori diákvárosom, Sárospatak várát is, amelyről a zempléni várak keretében ITT írtam. További szarvasi látnivalókról kedvcsinálóként pedig jöjjön végezetül egy képes összeállítás.

A Szarvasi Vízi Színház egy különleges atmoszférájú szabadtéri színház a Holt-Körös partján, amely 1000 ember befogadására is alkalmas

Az Evangélikus Újtemplom és a Tessedik Sámuel Múzeum a város életében meghatározó szerepet töltenek be. A múzeumban Szarvas és a környék történelmi és kulturális örökségét ismerhetjük meg.

Pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély

A ma viharvert kastélyromról senki sem mondaná meg, hogy alig 100 évvel ezelőtt még fénykorát élte. Az évszázadokon át a Wenckheim család birtokában álló Pósteleken 1900-as évek elején kezdődött el a kastély építése Wenckheim Krisztina és Széchényi Antal házasságkötése alkalmából. A neobarokk épületbe a fiatalok 1906-ban költöztek be, ám a 72 helyiségből álló, gyönyörű kastély kényelmét nem sokáig tudták élvezni. 1924-ben gróf Széchenyi Antal meghalt, majd ’44-ben a család az Amerikai Egyesült Államokra emigrált.

Az elhagyott épületet a szövetségesek háborús célokra alakították át. Elhordtak belőle mindent, amit csak mozdítani lehetett, amit meg nem, azt egyszerűen felgyújtották. A lakatlan épület állapota tovább romlott a 2. világháború után. Először zsíroshordók tárolására használták, majd a ’80-as években polgárvédelmi gyakorlatok helyszíne lett. Ma semmi nem emlékeztet a kastély egykori pompájára. Ám a főbejárat falai még tanúskodnak arról, hogy valaha milyen szép lehetett az épület.

A másik Wenckheim-kastély Szabadkígyóson szerencsére átvészelte a történelem viharait, ám jelenleg felújítás miatt le van zárva. Ugyan a makettparkban láttam, hogy néz ki, de egy későbbi időpontban biztos visszatérek még miatta Békés megyébe.

Mielőtt Pósteleket és annak tragikus sorsú kastélyát elhagynám, teszek még egy üdítő sétát a parkban, amelynek szépsége gyógyír a rom és annak története okozta szomorúságomra. Hogy milyen lehetett egykor a vízililiomokkal borított tó partján andalogni, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy felfedezni hazánk különleges látnivalóit, mindig jó.

Békés megye és a Viharsarok városait járva egy teljesen új színfolttal gazdagodott a hazai kirándulópalettám. Bízom benne, hogy a most bemutatott helyszínek inspirációként szolgálhatnak ahhoz, hogy ne csak a felkapott hazai régiókban gondolkozzunk, ha kirándulni szeretnénk. Induljuk el bátran a kevésbé ismert, de annál több különlegességet tartogató járatlan utakon is, hiszen az igazi felfedezések ott várnak az emberre.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik