• Menu
  • Menu

Szádvár, Jósvafő, Derenk, Aggtelek: négy felejthetetlen kirándulóhely az Aggteleki-hegységben

Észak-Magyarország egyik legészakibb tájegysége, az Aggteleki-hegység neve a barlangokkal forrt egybe, nem véletlenül. Itt találhatóak hazánk legnagyobb barlangrendszerei, köztük az UNESCO világörökség részét is képező Baradla-barlang, amelynek cseppköveit minden évben látogatók tízezrei keresik fel és csodálják meg. Ám a 176 km2-es, mindössze hét települést magában foglaló hegyvidéki terület a látványos karsztképződményeken túl egy sor különleges látnivalót tartogat az erre járóknak.

Tavaly Borsod megye legeldugottabb szegletét fedeztem fel (ITT olvashatsz róla), idén pedig az Aggteleki-hegység varázslatos erdőit, mezőit és településeit jártam végig az országos kéktúra mentén. Íme négy hely, amelyet az Aggteleki-hegységben tett kirándulásaink során jó szívvel ajánlok mindenkinek felfedezésre.

aggtelek traveladdict

Baradla-barlang

Hazánk legismertebb és évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja Aggteleken található. A Baradla-Domica nevet viselő barlangrendszer egy 25 km hosszú, föld alatti komplexumot takar, amelynek egy része Szlovákiában (5 km), míg másik része Magyarország területén fekszik. Az 1995 óta UNESCO világörökség részévé nyilvánított barlangnak két természetes bejárata van: az egyik Aggteleken, a másik Jósvafőn.

A látogatók öt túraútvonal közül választhatnak, a kiépített, villanyvilágítással ellátott sétától kezdve egészen az overállos, barlangászós verzióig. Bár a sötétség birodalma vonz, és Budapesten extrémebb túrákon is részt vettem (ITT írtam róluk), ezúttal egy 60 perces, utcai öltözékben is teljesíthető barlangtúra mellett döntöttem.

Ez az aggteleki szakasz legszebb részein visz keresztül, köztük a 13 aradi vértanú nevű cseppkőformációt, a Hangversenytermet és az Oszlopos csarnokot is érinti.  Aggteleki cseppkőbarlangot a ’70-es évekig fáklyás túrákkal vezették, amelynek nyomait a kövek a mai napig magukon viselik. Az egyébként hófehér és narancsszínű sztalaktit és sztalagmit oszlopok sok helyütt kormosak. Ha valaki érintetlenebb köveket szeretne látni, érdemes a Jósvafőről induló túrát választania.

Ha végeztünk a barlangi kalandokkal, tegyünk egy rövid sétát a karszt tetején. A kék sáv jelzést követve pár lépcsőfokot megmászva gyönyörű kilátás lesz a jutalmunk, sőt még ördögszántással is találkozhatunk. A karsztosodás eme jelensége Aggtelek mellett a Bükkben is megfigyelhető, különösen az Őr-kő bércein.

Ördögszántás az Aggteleki-karszt tetején

Szádvár

A középkori erődítmény romjai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szögliget határában magasodó 460 méteres Várhegy csúcsán találhatóak. A vár építésének idejéről nincsenek pontos információk, de feltehetően a tatárjárás után, 1264 körül emelték a tornai királyi erdőispánság váraként. A szabálytalan alakú, belső tornyos Szádvárat 1688-ban Habsburg Lipót parancsára felgyújtották és lerombolták.

2007-ben kezdődtek meg az állagmegóvó és feltáró munkálatok, és csaknek 15 év elteltével, 2021 májusában fejeződtek be. Szádvár rekonstrukciójának során igyekeztek megőrizni a vár természetes romjellegét. A projekt sikerét jól jelzi, hogy a műemlék megóvása elnyerte a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottságának ICOMOS díját is.

Szádvár ma

Szádvár a legnagyobb területű hegyi vár a mai Magyarország területén, amelyekről a masszív sziklafalak a mai napig is tanúskodnak. A komplexum több szintet is magában foglal, amelyek tetszőleges irányban és fakultatív módon járhatóak be. Én fentről haladtam lefelé, és felfedezéseimet a főkapun át kezdtem meg. Régészeti feltárások alapján egykor egy szárazárok és felvonóhíd védte Szádvárat, amelynek falai mögött a katonaság mellett hajdúk, sütőházak, istállók, serfőző, kovács és lakatos házak álltak.

A külső vár jól látható a 16. század utolsó harmadában emelt két kerek torony, amelynek helyére egy nagymérető ágyúbástyát (Német-bástya emeltek). A középső vár, háromszög alaprajzú 65×55 méteres területén találjuk a 10 méter magasan álló Porkoláb falat, amelynek mindkét feléhez épületeket tapasztottak. A várudvar közepén egy ciszterna állt, amelynek maradványait szintén felfedezhetjük a romok között járva.

Szádvár egyik leglátványosabb része számomra az égbe nyúló sziklafalakon és festői kilátáson túl az Alsó-Vár volt, ahova egy frissen ácsolt fa lépcsősor vezet. A növényektől és törmelékektől megtisztított vár egykori falkoronája a 8-12 méteres gyilokjáróval pazar látványt nyújt, csakúgy mint visszafelé tekintve a lépcsősor, amin lejövünk.

A vár legegyszerűbben Szögliget felől, a piros sáv jelzésű úton közelíthető meg. A 3,5 km hosszú út jól kitáblázott, ám emelkedőkkel teli, így teljesítése fittséget igényel. Az országos kéktúra vonaláról ha itt járunk, érdemes szintén letérni a vár felé, ám ahogy a falu felől, így ebben az esetben sem ússzuk meg a mászást.

Jósvafő

A már korábban említett cseppkőbarlang mellett más miatt is érdemes az Aggtelek közeli erdőkbe látogatni.  Jósvafőn, a fák sűrűjében egy gyönyörű színű, apró tó rejlik, amit csak tengerszemként emlegetnek.

 

Baradla-barlang bejárata Jósvafőn

Valójában nem tengerszem, hiszen nem gleccserek olvadt vize gyűlt itt össze, csupán egy apró forrás, a Jósva. Ám ne becsüljük le, hiszen kis mérete ellenére ez Magyarország legnagyobb vízhozamú forrása, amely a tó mellett egy hideg vizű zuhatagban is testet ölt.

A másodpercenként 7-8000 liter lezúduló víz ideális körülményeket biztosított egy vízimalom működtetéséhez, amely 1917 után a falu számára áramot is szolgáltatott. Ma a malom már nincs meg, ellenben egy gyönyörű vizű tó van helyette, ami vadregényes környezetével tökéletes célpontja lehet egy könnyű erdei sétának.

Jósvafő bejárására a legjobb megoldás, ha követjük a Fürkész ösvény állomásait, amelyek a település főbb nevezetességei mellett az itteni erdők élő-és növényvilágába is betekintést engednek. A túra a Kossuth barlangnál ér véget. Ha időnk engedi, menjünk tovább a Tohonya-patak partján és kövessük az országos kék jelzést.

Ne lepődjünk meg, az út egy villanypásztorral elkerített területhez vezet. A kerítést egy mozdulattal könnyen kinyithatjuk, és becsukhatjuk a hátunk mögött, hogy a hegyi legelők uraival, a hucul lovakkal találkozzunk. A kis méretük miatt  Kárpátok pónijának nevezett lovak hatalmas mezőn és szabadon élnek. A végeláthatatlan zöldje és kékje garantáltan beég minden látogató emlékezetébe.

Derenk

Az Aggteleki-kaszt területén fekvő romközséget Szögliget lakatlan külterületén találjuk. A falu 1710-ben pestisjárvány következtében teljesen kihalt, és szepességi lengyel telepesek költöztek Derenkre. A településen mintegy kétszáz évig háborítatlanul éltek a lengyelek, akik új hazájukba magukkal hozták hagyományaikat is.

Mígnem 1943-ban Horthy Miklós szemet vetett erre a kiváló adottságú helyre és vadászterületet nem csinált belőle. Az itt lakókat kitelepítette, házaikat lebontatta és ma már mindössze egy romos iskolaépület, egy kápolna és egy temető emlékeztet arra, hogy alig 100 évvel ezelőtt itt még emberek éltek. A hajndai lakosok és leszármazottaik évente egyszer összegyűlnek és búcsút rendeznek a mai napig Derenken.

A derenki lengyelség emlékhelyét 2008-ban avatták fel

Lengyelek Magyarországon

A lengyelek Magyarországon csaknem olyan régóta jelen vannak, mint a magyarok a Kárpát-medencében. A két nemzet ezer éven át, egészen a 20. századig egymás szomszédja volt, és gyakori volt az együttműködés mind politikai (perszonálunió), mind pedig katonai szinten (pl.: 1848-as szabadságharc). A magyarországi lengyelség egyik legismertebb elődje országunk királya, Szent László volt (1077-95). A 19-20. században mintegy 150 ezer lengyel élt hazánkban, köztük a legnagyobb számban Kőbányán. Ma Magyarországon 10-12 ezerre tehető a lengyel és lengyel származású emberek száma. 

Derenk romközsége az országos kéktúra vonalán fekszik Szögliget felett. Ha Szögliget felől szeretnénk megközelíteni, úgy a piros sáv, majd az országos kék jelzés mentén érjük el egy 10 km hosszú körtúrával.

Szívfacsaró látványt nyújtanak a mezőn kihelyezett táblák, amelyek az egykori lakosok házait jelölik.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!