• Menu
  • Menu

Szombathely: egy város, amit látni kell!

Mielőtt Vas megye székhelyének felkeresésére indultam, mindössze két dolgot tudtam a városról. Az egyik, hogy itt tartják a Savaria Történelmi Karnevált. A másik pedig, hogy Savaria néven a rómaiak idejében fontos szerepet játszott a város. Szombathely azonban kétségkívül többről szól, mint ez a kettő. Többek közt itt született Európa egyik legismertebb védőszentje, Szent Márton, akinek a tiszteletére novemberben ünnepet tartanak.

A város zöldövezetének gyöngyszeme a Csónakázó-és horgásztó

Szombathely belvárosa tele van gyönyörű neobarokk és szecessziós épületekkel, amelyek között sétálva nemcsak a történelem, hanem a kultúra és pezsgő városi élet szerelmesei is egyaránt megtalálják a számításaikat. De hogy mi mindenért érdemes felvenni Szombathelyet a hazai bakancslistánkra, arról következzen a „hazajáró” túrám részeként egy élménykalauz.

Savaria alapítása 

Mielőtt Szombathely forgatagában és látnivalóiban elvesznénk, következzen egy rövid történelmi kitérő, ha már a város neve a rómaiakkal forrt egybe. Sokan nem tudják, de Szombathely Magyarország legrégebbi alapítású városa, története egészen 2000 évre nyúlik vissza. A Gyöngyös és a Perint patak partján fekvő település kedvező helyzetét hamar felismerték, és az egyik legjelentősebb ókori kereskedelmi útvonal, a borostyánút egyik állomása lett. Az Észak-Európát a Földközi-tengerrel összekötő utat a rómaiak is előszeretettel használták, amely a birodalom egyik provinciáján, Pannónián haladt át (mai Dunántúl területe).

A rómaiak kezdetben ló-és kocsiváltó helyeket alakítottak ki itt, majd i.sz 43-ban Claudius császár colonia, azaz városi rangra emelte a települést. Ekkor kapta a Savaria nevet, ami később Sabariára módosult. A város a légiós katonák letelepedésével Felső-Pannónia fontos központja lett, és templommal, fürdővel, amfiteátrummal rendelkező komplexumait a római császárok is előszeretettel látogatták.

Iseum Savariense Régészeti Műhely

1955 őszén egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyedülálló, a római időkből származó régészeti leletre bukkantak Szombathelyen. Az építkezés során az egyiptomi istennő, Isis tiszteletére emelt templom maradványai kerültek elő a föld alól, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is lázba hozták a kutatókat. De hogyan került egy egyiptomi istennő Magyarországra? És miért volt olyan fontos a rómaiaknak, hogy külön templomot is emeljenek neki?

A válasz a Nílus áradásában rejlik, ami nélkül elképzelhetetlen volt az ókorban mezőgazdasági tevékenység és gabonatermelés. Hogy pontosan mikor áradjon a Nílus, azért Isis istennő volt a felelős, aki hangszerével (szisztrum) jelt adott a folyó kiöntésére. Az aratást követően a gabonát learatták és Isis istennő védnöksége alatt hajókkal Egyiptomból a Római Birodalomba érkezett, amelyet a nép ujjongva várt és fogadott a parton.

A világon mindössze 60 Isis templom ismert, amelyek közül a szombathelyi Európa harmadik legnagyobb, és a Duna vidéki Isis kultusz legfőbb központja volt. A 2011-ben megnyílt Iseum Savariense az ókor világába kalauzolja el a látogatókat, ahol a különleges atmoszférájú belső és külső terek kicsik és nagyok számára egyaránt sok érdekességgel szolgálnak. A komplexum egyik legérdekesebb része a hatalmas Isis templom rekonstruált változata, ami mellett a borostyánút eredeti útvonalával és kialakításával is találkozhatnak a látogatók.

A Fő tér 3-5. szám alatti bankfiók üvegpadlója alatt ma is látható a római kori város, Savaria egyik útkereszteződése.

Vasi Skanzen

A szabadtéri néprajzi múzeum az ország második skanzenjeként 1973 óta várja az érdeklődőket a múlt hagyományaival. A Vasi Skanzen eredeti állapotban áttelepített épületei az egyik oldalon zárt sorokba, míg a másikon az őrségi szórványtelepülésekre jellemző módon, egymástól távol találhatóak. A falu főutcájából, őrségi dombjából és pincesorából álló kiállítás egyik legérdekesebb eleme a 18. századból származó molnaszecsődi fa harangláb, valamint az 1792-ből származó, pornóapáti füstöskonyhás parasztház.

A skanzenben az őshonos magyar állatfajták (pl.: racka juh) mellett olyan érdekességekre is fény derül, hogy kik voltak a rigászok, mi célt szolgált a foklafa, valamint honnan ered az a közmondásunk, hogy valakinek nincs sütnivalója. (Az Instagram oldalamon az Őrség mappában megtalálhatóak az erről szóló sztorik).

Barokk főtér

A város jellegzetes, háromszög alakú főterét már a 13. században is használták vásárok és piacozás céljára. Érdekességként a város mai neve is innen ered, ugyanis a szombati napokon itt tartották a heti vásárokat. Ma a Fő tér Szombathely egyik szellemi és kulturális központja és a helyiek közkedvelt találkozóhelye.

A barokk tér legfőbb látványossága a szökőkút, amelyet a Faunok szoborcsoportja fog közre, illetve a Szentháromság-szobor, amelyet az 1711-es pestisjárvány áldozatainak emlékére emeltek a 18. században. Érdemes a főtér körüli eklektikus és barokk épületeket is megcsodálni, amelyek között az oltalom alá tartozó Szentlélek patika, a Hefele Menyhért által tervezett Szegedy-háza mellett James Joyce, a híres Ulysses regény írójának szobra is helyet kapott.

Kényelem és stílus Szombathely szívében. Artis Hotel: https://artishotel.hu/
Szombathely egyik ikonikus épülete a régi víztorony.

Székesegyház és Püspöki Palota

Szily János, szombathelyi püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon hazánk harmadik legnagyobb templomát. A Hefele Menyhért munkáját dicsérő, Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt székesegyház mellett található közvetlenül a később barokk stílusú Püspöki Palota.

A 18. század végi épület csodaszép freskói mellett érdemes felkeresni a Sala Terrenát is, amelyben Szily János püspök által gyűjtött, római korból származó feliratos kövek vannak, amelyeket valaha Mátyás király is megcsodált. Érdekességként 1991-ben, mikor Magyarországon járt II. János Pál pápa, innen, a Püspöki palota erkélyéről mondott áldást a hívőkre.

A város híres szülötte, Szent Márton tiszteletére emelt templom. A templomig vezető történelmi sétaút 9 állomáson keresztül vezet, miközben elmeséli a város ókeresztény hagyományait. Forrás: szombathelyinfo.hu
Mészáros cukrászda 100 éves múlttal rendelkezik és Szombathely legrégebbi kézműves édességkészítő vállalkozása
A Szombathelyi Zsinagóga Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike, amely 1975 óta hangversenyteremként működik.
Az Ernuszt-család szecessziós stílusú kriptája műemlék védelem alatt áll

Smidt Múzeum

A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, aki évtizedeken át, szenvedélyesen gyűjtötte a múlt becses emlékeit. A Hollán Ernő 2. szám alatt lévő, középkori vár falaira emelt épület kezdetben városi gimnáziumként működött, ma pedig a Smidt Lajos gyűjteménye található benne.

A kétszintes épületben a kőkortól kezdve a biedermeieren át egészen Liszt Ferenc zsebórájáig rengeteg különlegesség van, amiken nem győztem ámulni. A porcelán műtárgyak és 1848-as szabadságharcot bemutató viseletek után egy időszaki kiállítást is megtekinthetünk a múzeumban, amely Szombathely cukrászdái és kávéházi életébe enged betekintést.

Kámoni Arborétum

A 27 hektáros arborétum Pannónia legszebb gyűjteményes kertje. Az örökzöld matuzsálem fenyők, japánjuharok mellett a látogatók kedvencei az azáleák és a rododendronok, amelyek tavasszal mézédes illatfelhőbe vonják az egész park területét. Az 5 km hosszú sétaút, a tórendszerek, a pihenőpadok és nem utolsósorban a parádés növénygyűjtemény minden korosztály számára garantált feltöltődést és élményt ígér. A Kámoni Arborétumról részletesen egy korábbi bejegyzésemben, ITT írtam.

Savaria Múzeum

A Kultúrpalota épületében 1908-ban nyílt meg a múzeum, amely mintegy fél millió tárggyal Szombathely történetét meséli el interaktív formában. A műtárgyak között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi magaslati település vagy az antik savaria életét bemutató kincsek és leletek, de itt található Közép-Európa legnagyobb pannon kori ősnövénygyűjteménye is.

A Savaria Múzeumban a történelem alakulását teremről teremre követhetjük nyomon, a római város életétől kezdve, a népvándorlás korán át egészen a hun időkig. A kiállítási tárgyak, ékszerek és fegyverek élénken mesélnek őseinkről. Számomra az egyik legmeglepőbb felfedezés a koponyatorzítás volt, ami Kr.u 1. században jelent meg a hun és germán területeken.

Az épület alagsorában a lapidarium mutatja be Savaria római kőemlékeit, amelyek közül a legjelentősebbek a pogány és ókeresztény sírkövek

Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár

Szily János püspök nagy figyelmet fordított a jövő papnövendékeinek nevelésére. 1791-ben magánkönyvtárát az egyházmegye számára adományozta, amelynek legértékesebb darabjai közt 16 kódex és 96 ősnyomtatvány is található.

A barokk könyvtár csodaszép látványt nyújt pazar bútoraival, Stornó Ferenc mennyezeti freskóival és középen helyet foglaló csigalépcsőjével, amelyet a híres francia építész, Eiffel irodája tervezett.

A könyvek mellett egy 1793-ból származó földgömb és csillagkép is megtalálható.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!