Az északi sarkkör határán fekvő vulkanikus sziget azt gondolom sok ember bakancslistáján szerepel. Az ország belsejét az örök jégmező borítja, amellyel Európa legnagyobb jégsapkájának számít, míg a partok mentén megszilárdult lávafolyások és fekete homokos sivatagok uralják a tájat. Szinte minden kilométer megállóért kiált, hiszen hol egy-egy magasból lezúduló vízesés, hol egy vulkáni kaldera jön szembe, hol pedig a lila csillagfürt mezők és vadon élő pónik látványától marad tátva a szánk, a milliónyi bárányról már nem is beszélve. Nekem kétszer is volt szerencsém Izlandhoz, amiért nagyon hálás vagyok hiszen ezzel egy régi álmom teljesült.
Láttam Izland téli arcát , míg nyáron pedig közel 2 hét alatt körbeautóztam a szigetet. Elfogultság nélkül mondom, hogy a tűz és jég országa minden látogatónak igazi wow élményt ad és érdemes felvenni az országot az európai kirándulólistánkra. Hogy mikor érdemes odautazni, mit nézzünk meg a szigeten, hogyan készüljünk rá, azt az alábbi beszámolóban sok praktikus tanács kíséretében elmesélem.
Hasznos tanácsok Izlandra utazáshoz
Időjárás
Izland időjárása mérsékeltebb és enyhébb, mint sokan hiszik, nyáron akár a 23 fokot is elérheti a hőmérséklet. Az éjszakai napsütésnek és kellemes időjárásnak köszönhetően június közepétől augusztus végéig keresik fel a szigetet a legtöbben, ez számít a főszezonnak. Ám annak ellenére, hogy ez a 2,5 hónap a leginkább utazásra javasolt időszak, ez nem jelenti azt, hogy csak szikrázó napsütés lenne és ne esne az eső vagy fújna a szél.
Izland időjárása rendkívül szeszélyes az óceáni áramlatoknak köszönhetően és az teljesen normális, hogy egyik pillanatban szakad az eső, a másikban pedig már a nap süt. Ráadásul a sziget éghajlata nagyon különböző attól függően, hogy épp az északi, vagy a középső részén vagyunk, úgyhogy széldzseki, esőponcsó és a túrabakancs mellett fürdőruhát, rövidnadrágot, naptejet és jó minőségű szemtakarót is vigyünk magunkkal. A szállásokon sok helyen nincs sötétítő és a fehér éjszakák miatt nyáron szinte végig nappali világosság van.
Utazás Izlandra és közlekedés
A legegyszerűbben fapados járattal, Budapestről 5 óra leforgása alatt Reyjavíkben találhatjuk magunkat A fővárosból több lehetőség is van buszos túrával eljutni közeli helyekre, ám én azt javaslom, hogy inkább béreljünk autót és azzal induljunk el a sziget felfedezésére. Aki bevállalósabb, az akár biciklivel és motorral is megteheti ugyanezt. Nekem a kényelmesebb verzió, az autó vált be.
Számos kölcsönző van, mi az Icerental 4×4 kölcsönzőt választottuk, ahonnan napi 55€ fejében kaptunk egy autót helyi navigációs eszközzel felszerelve. Ez utóbbi azért hasznos ha van, mert noha technika már elég fejlett, sok helyet nem jelöl egy telefonos applikáció szemben a GPS készülékkel. Aki az izlandi felföldre is szeretne autózni az F jelölésű utakon, az mindenképp 4×4 autót kölcsönözzön és alváz biztosítást is kössön rá a vízfolyások miatt. Aki csak az 1-es főúton menne körbe 1300 km-en keresztül, annak elegendő egy normál autó.
Tippek autóvezetéshez
Arra készüljünk, hogy Izlandon nem mindenhol van aszfaltos út, a burkolat sok helyen morzsalékos lávakő. Pont emiatt mi az autóra kötöttünk külön biztosítást kőfelverődésre (gravel protection), szerintem ezzel érdemes élni. Figyeljünk a sebesség korlátozásokra, mert a gyorshajtást keményen büntetik. Városban 50 km/h, hacsak nem jelzik másként, aszfaltos úton 90, míg kavicsos úton 80 km/h a megengedett sebesség.
Még egy praktikus infó a közlekedéshez, hogy a benzinkutak a legtöbb mindenhol önkiszolgálóak és csak kártyával lehet fizetni. Kivétel ez alól a főváros és nagyobb települések környéke, ahol tudsz készpénzzel fizetni és bolt is van a kúton. Tankoláshoz két opció közül lehet választani önkiszolgáló módban: full-to tank, amikor teletöltöd és annyi pénzt von le a kártyádról, amennyi a vége, vagy pedig egy bizonyos keretet beütsz és annyiért tankolsz. Készülj arra, hogy előfordulhat, hogy 100 km-en belül nem lesz kút az út mentén, ne vágj neki ¼ szint alatt semmilyen útnak.
Szállások, árszínvonal, közbiztonság
Izland a világ egyik legdrágább országa, ám szállást simán lehet 10 ezer Ft/fő/éj alatt találni a fővárosban és vidéken is. Mi mindenhol Airbnb szállást foglaltunk reggeli nélkül és maximum 2-3 éjszakát töltöttünk egy helyen, hogy két hét alatt körbeérjünk a szigeten. Normál időszakban (amikor nincs Covid), érdemes több hónappal előre lefoglalni a szállásokat, különösen a kevésbé frekventált északi helyeken (pl.: Mývatn-tó környéke), ugyanis a nyári hónapokban sok turista érkezik a szigetre és nincs mindenhol elegendő szálláshely.
Az egész szigeten rendkívül jó a közbiztonság. Sok esetben tárva-nyitva hagyták nekünk a szállások bejárati ajtaját és az autót slusszkulccsal simán ott hagyják a házak előtt a vidéki részeken. Kerítéssel nem találkozni sehol, igaz, nincsenek is egymás hegyén-hátán a házak, nagyon alacsony a szigeten a népsűrűség.
Ételek, italok, belépők
Izland nem borravalós ország, a szervizdíjat általában a számla tartalmazza. A legtöbb helyen az étlap alig 10 tételt tartalmaz, a mennyiségük a magyar szinthez viszonyítva inkább kevés, mint sok, ám minden nagyon finom és drága. Egy főétel étteremben 8000 Ft-nál kezdődik, plusz ital, ami 1-2000 Ft. Általában mi egyszer ettünk egy nap meleget este, napközben a boltban vásárolt hideg élelemmel, szendvicsekkel teljesen jól elvoltunk. A víz mindenütt iható a csapból és forrásokból is, érdemes kulacsot vinni magunkkal.
Néhány izlandi ételkülönlegesség, amit érdemes megkóstolni ízlés szerint:
- bárány: sosem voltam érte oda, de Izlandon megszerettem. Füstölve, sütve, kolbászba töltve, levesként találkozhatunk vele, mindenhol nagyon friss és finom.
- homár, lazac: mindegyik friss, atlanti-óceáni fogás, amit legtöbbször zöldfűszerrel, vajon párolva tálalnak
- tőkahal: általában szárítva találkozhatunk vele, rágós, általában levesekbe teszik
- tavi szaibling: édes vízi hal, a Thingvellir-park és Mývatn-tó környékén kóstolhatjuk meg
- hákarl: grönlandi cápa, amit fél évben homokban erjesztenek és úgy fogyasztják. Nagyon erős íze és szaga van.
- brennivín: az izlandi vodka, köménymaggal ízesített, fekete halálnak is nevezik. Nagyon erős ital, óvatosan kóstolgassuk
- hófajd: hagyományos izlandi karácsonyi étel, náluk a pulyka helyett ez kerül az asztalra
Izland legszebb helyei és látnivalói
Ennyi praktikus tanács után térjünk is rá a látnivalókra, hiszen általában ez mozgatja az embereket, amikor Izlandra utaznak, hogy csodákat lássanak. A legtöbb természeti látványosság megtekintése ingyenes, ám olyan programokra, mint például gleccsertúra vagy bálnales értelemszerűen külön kell fizetni. Attól függően, hogy az ország mely részére és mennyi időt szánunk, a szigetet 10-14 nap alatt körbe lehet autózni viszonylag kényelmesen úgy, hogy abba beleférnek fél és 1 napos fakultatív programok is.
Területileg öt régióra osztottam a szigetet, ahonnan összeszedtem a legfontosabb látnivalókat. Mi a fővárosból kiindulva, az óramutató járásával ellentétesen mentünk végig a szigeten dél-kelet-észak-nyugat irányban, így az út során érintett látnivalók is eszerint következnek.
Látnivalók Rejkjavík környékén
Rejkjavík
A főváros nem túl sok és izgalmas látnivalót rejt, fél nap alatt bőven bejárható. Tegyünk egy sétát a történelmi városközpontban, amely egykor az első viking település volt, majd a Hallgrímskirkja templomig. A 30 méter magas épület Izland legnagyobb temploma és 40 éven át építették. Alakja egy vulkanikus formáció, belseje teljesen puritán. A kikötőrészben járva a látképet a halászhajókon kívül a Harpa uralja, amely az ország legfontosabb kulturális helyszíne és konferencia központja.
Thingvellir Nemzeti Park
Ez volt Izland viking parlamentjének a helyszíne, amely 930 – 1798 között ülésezett, olykor nagy harcok árán. A park egy széles hasadékot takar, ahol az európai és amerikai tektonikai lemezek találkoznak egymással. Itt található Izland legnagyobb természetes tava, amelyben merülést is tehetünk, tiszta vize a pisztrángok és tavi szablingok közkedvelt élőhelye.
A park leglátványosabb része a Lögberg, azaz a Törvény szikla, de láthatunk egy kisebb vízesést (Öxaráfoss) és templomot a kijelölt túraútvonalak mentén. Ha különleges élményre vágyunk, sétáljunk a Peningagjához, amely egy lávából kialakult kívánságkút pávakék vízzel és dobjunk bele egy csillogó pénzérmét.
Gullfoss
A Hvíta folyón átívelő, kétlépcsős vízesés az ország nemzeti szimbóluma. Az arany vízesésként lefordítható zuhatag a szűk kanyonnal és a folyómenti, zöld környezettel egészen elképesztő látványt mutat. A víz az első lépcsőnél 11, majd szinte közvetlenül ezután 21 métert zuhan a mélybe hangos robaj kíséretében. Figyeljünk arra, hogy csak a kijelölt útvonalon közlekedjünk, ugyanis az utak a vízpára miatt még nyáron is csúszósak. Érdemes fejfedőt, vagy poncsót viselni, ha közelről is szeretnénk megnézni a vízesést, ugyanis pár perc alatt a sűrű párafüggöny miatt vizesek leszünk.
Geysir
Egy órányira fekszik Rejkjavíktól a bugyborékoló tavakkal és szökőforrásokkal borított hegyoldal. Összesen 12 forró vizes gejzírt számlál, amelyek közül a névadó Geysir ma már nem aktív. Helyette a Strokkur lövelli a magasba kb 15-30 másodperceként a vizet, ami nagyon érdekes látvány. Keressük meg a területen járva a Blesit, ami valójában két tavat takar: az egyik tiszta és forró, a másik pedig hidegebb és magas ásványi anyag tartalma miatt opálos kék.
Keríd
A gyönyörű, ámde mély kráter Selfosstól északra található. Vörös-fekete lejtői napos időben nyújtják a legszebb látványt a kék színű vízzel a közepén. Óvatosan, egészen a víz széléig le tudunk sétálni és megpihenhetünk a kihelyezett padok valamelyikén.
Kék Lagúna
Fekete lávasziklák között fekszik Izland egyik legszebb szabadtéri fürdője, amely nevét a világoskék színű vizéről kapta. Belépőjegyet érdemes előre foglalni ITT, mert a fővároshoz és a repülőtérhez is nagyon közel van a fürdő, általában tumultus van. A National Geographic által a világ csodái közé sorolt fürdő valóban szemet gyönyörködtető látvány, azonban szerintem túl van kicsit árazva és értékelve. Ha valaki csak fekete, megszilárdult lávafolyamban összegyűlt jégkék vízre kíváncsi, azt belépő nélkül is megnézheti.
Dél-Izland látnivalók
Skógafoss
Már az is lélegzetelállító élmény, ha a folyó partján állunk és onnan csodáljuk a hangos vízesést. Ám fel is lehet menni a tetejére egy lépcsőn keresztül, ahol sokkal szelídebb látványt nyújt a vízfolyam és remek kilátás nyílik Izland déli partjaira is.
Jökulsarlón
A Breiðamerkurjökull gleccser végében egy hatalmas tóval találkozhatunk, ahonnan kilépve a púderkék jéghegyek az Atlanti-óceánba csúsznak bele. Sajnos a gleccser évről évre húzódik vissza és pusztul, ám a látványa még mindig lélegzetelállító. Tegyünk egy csónaktúrát a gleccsertavon a hatalmas jéghegyek között, ami garantáltan felejthetetlen élmény marad.
Vík és Dyrhólaey sziklái
Az alig 300 lelket számláló település különlegessége a fekete homokos tengerpart, amely drámai hatást nyújt a Troll-sziklaként is emlegetett fekete lávaformációkkal. A sziklák megannyi költőmadár otthonaként szolgálnak, akárcsak a közelben fekvő Dyrhólaey, amely csipkés oszlopaival együtt panorámás kilátást nyújt az Atlanti-óceánra.
Seljandafoss
A vízesést az Eyjafjallajökull vulkán vize táplálja. Azé a vulkáné, amely 2010-ben olyan erővel tört ki, hogy egész Európa légterét napokra le kellett zárni miatta. A vízesés viszonylag keskeny, ám különlegessége, hogy a vízfüggöny mögé be tudunk menni. Bőrig fogunk ázni, az biztos, de megéri, ugyanis kevés helyen található körbejárható vízesés Izlandon.
Kelet-Izland látnivalók
Seyðisfjörður
A keleti fjordok mentén számos városka húzódik, amelyek közül is Seyðisfjörður egészen varázslatos. A 19. századi faépületei, temploma és lakóházai pasztell színekben pompáznak és eredetileg Norvégiából kerültek ide. Nyáron a településről nemzetközi kompjáratok indulnak Norvégia felé a Feröer-szigeteken át.
Papey szigete
Neve annyit jelent, mint szerzetesek szigete. Nevét azokról az itt élő keresztény remetékről kapta, akik még a vikingek előtt érkeztek a szigetre. Ma az alig 2 km2-es földdarabon több ezer lunda él fókák és bárányok társaságában, és itt találjuk az ország legkisebb templomát is. Djúpivogur kikötőjéből juthatunk el legegyszerűbben ide.
Vatnajökull Nemzeti Park
Ez a kolosszális méretű park Európa legvastagabb (1 km) és legösszefüggőbb örök jégmezőjét takarja. A hely 2019 óta az UNESCO világörökség része és Izland területének 14%-át foglalja magában. Az egész park védett természetvédelmi terület, így ennek megfelelően vigyázzunk itt (is) fokozottan a természeti értékekre. Az adrenalin szerelmeseinek mindenképp ajánlom, hogy próbálják ki a motoros hószánozást a gleccser tetején, ahova több helyi cég (pl.: Glacier tours, Glacier Journey) is szervez egy kb. 3 órás kirándulást. Már az indulás is szó szerint hatalmas élmény, ahogy az ember felkapaszkodik a szuper dzsipre, amivel a résztvevőket felviszik a hegy tetejére. Aki pedig inkább a túrázást kedveli, az Skaftafell és Lakagígar közelében biztosan megtalálja a számításait.
Észak-Izland látnivalók
Mývatn-tó
A magyarul Szúnyog-tóként hívott hely valójában egy békés és nyáron vérszívóktól hemzsegő helyet takar. Érdemes moszkító hálóval ellátott sapkát vinni ide, ha szeretnénk teljes biztonságban tudni magunkat. A tó egy 4000 évvel ezelőtti vulkanikus robbanás következtében jött létre és itt csodálhatjuk meg Izland legjavát: vízi madarak, vulkántölcsérek, pszeudokrátrerek, agyaggödrök, termálmedencék és gőzölgő lávafolyamok várnak a látogatóra. Ha kedvünk tartja körbebiciklizhetjük a tavat, majd kirándulást tehetünk a Hverfall tufavulkánhoz, amelynek 400 méteres tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra. Mivel a hegy oldala morzsalékos, csak zárt túracipővel vágjunk neki az útnak.
Krafla és Hverir
Mývatnttól északkeletre található vulkán legutoljára 1720-ban tört ki és lávája majdnem felégette Reykhlíð templomát. Ma a kitörés helyén egy lenyűgöző tó található, amely a vulkán vízzel elárasztott krátere. Ha valaki igazán tüzes élményre vágyik, elsétálhat innen a Krafla tüzeként is emlegetett síkságra, ahol ma is forró és füstölgő formációk emlékeztetnek az egykori nagy kitörésre. A kevésbé bátor szelleműekre is várnak forró élmények, mégpedig a Hverir geotermikus mezőn, amelyet üvöltő gőzkürtők és színes sármedencék tarkítanak. A kénben gazdag narancssárga puszta jól mutatja, milyen nyers és erőteljes is tud lenni a természet.
Dettifoss
Európa legerőteljesebb vízesése kizárólag nyáron látogatható egy meglehetősen rossz, kavicsos úton keresztül. A 45 méteres magasságból alázúduló víz pokoli erejű és a szürke gránitsziklák közt az élmény egészen szürreális, mintha nem evilági lenne.
Húsavík
Ez Izland bálnaleső fővárosa, ahonnan naponta futnak ki hajók turistákkal a fedélzetükön. Míg az ország más részéről, pl. Rejkjavík közeléből hatalmas szerencse kell ahhoz, hogy hosszúszárnyú bálnák látványában gyönyörködjünk, addig Húsavíkban ezt az élményt garantáltan megkaphatjuk. Az év minden szakaszában találkozhatunk velük, tekintve hogy itt van a természetes élőhelyük, azonban az időjárás miatt inkább a június – augusztus hónapokot válasszuk a bálnanéző túrákra.
Goðafoss
Az istenek vízesése Akuyeri és Mývatn között található félúton. Ez az a hely, ahol a 10. században a vízbe hajították a pogány óészaki istenségek szobrait és ekkortól datálható a kereszténység bevezetése a szigetországban. A jégkék víz számos lépcsőn keresztül folyik alá, köztük több ösvény gyalogosan is bejárható.
Akureyri
Mélyen a fjordok között fekszik Izland második legnépesebb városa, amelynek a kikötője különösen szép. Viking korabeli síremlékek mellett ne hagyjuk ki itt járva a botanikus kertet és az Akureyri-katedrálist sem, amely rózsaszín ablakaival igazi különlegességnek számít az izlandi templomok között.
Nyugat-Izland látnivalók
Hraunfossar és Barnafoss
A nyugati parton fekvő Borgarnesből könnyen megközelíthető vízesések két különböző látványvilágot képviselnek. A Hraunfossar egy mohával borított lávapart alól, hosszan és csendesen folyik a tóba, míg a Barnafoss egy rövid, ámde dühös zúgók útján vág utat magának. A két vízesés által táplált égszínkék tó egészen káprázatos látványt nyújt.
Snaefellsjökull Nemzeti Park
A mini-Izlandként is emlegetett park ideális kirándulóhely. A 70 km-en keresztül tengerbe nyúló félsziget közepén egy vulkáni kúp található, míg a táj a sziklamászók és túrázók közkedvelt helye. A park onnan is ismert lehet, hogy Verne Gyula, Utazás a föld középpontja felé regényében is szerepel, mint a pokolba vezető út átjárója. Az emberek sokáig féltek a Snaefellsjökullban található krátertől. Ezért a hegyet nem mászták meg egészen a 19. századig.
Látrabjarg madársziklái
Ez a hely nekünk sajnos nem fért bele az időbe, de a rend kedvéért megemlítem, mert Európa legnagyobb vízimadár kolóniája itt található. Milliónyi lunda, sirály és lumma él a szikla fjordok mentén, ami 1960 óta teljesen lakatlan terület.