Türkmenisztán messze az egyik legtitokzatosabb ország, ahol valaha jártam. A külvilágtól való elszigeteltsége, autokrata politikai rendszere és szigorú belépési szabályai miatt ez az egyik legkevésbé látogatott ország nemcsak Belső-Ázsiában, de az egész világon.
Bár hivatalosan ösztönzik az országba való beutazást és a turizmust, de a költséges odajutás. A ráadásul nehezen és bonyolultan megigényelhető vízum és az élet minden területét figyelő rendőrök és rezsim sokakat eltávolítanak attól, hogy Türkmenisztánba látogassanak. Ám engem pont ez vonzott oda, hogy saját szememmel is lássam, milyen az élet Türkmenisztánban, a világ egy legzártabb országában. Ha szeretnél te is elutazni Türkmenisztánba egyéni szervezésben, úgy ajánlom a türkmén útikalauzomat, amelyet ITT érsz el, az extra anyagok között.
Türkmenisztán utazás
Az ország területének 70%-a sivatag. Utazás szempontjából a legideálisabb a március-május, illetve a szeptember-november közötti időszak, amikor a hőmérséklet 23-35°C van. Az országba jelenleg csak turistavízummal (2023) és meghívólevéllel lehet beutazni légi vagy közúton. A dokumentumok beszerzése idő-és költségigényes feladat, a jelentkezés sikere pedig nem minden esetben garantált.
Pont ezért készítettem egy komplett útitervet lépésről lépésre, hogyan lehet Türkmenisztánba jelenleg utazni. A dokumentum a Traveladdict Extra oldalon érhető el árakkal, napra lebontott programokkal, helyi elérhetőségekkel és sok hasznos utazós tanáccsal, minthogy hol szálltam meg, hol érdemes pénzt váltani, mire kell Türkmenisztánban figyelni. Az útiterv IDE kattintva érhető el a támogatói oldalamon.
Türkmenisztán rendszere
Türkmenisztán Belső-Ázsia legritkábban lakott országa, amely 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után jött létre. A hatalmat megszerző Saparmurat Niyazov – vagy ahogy sokan ismerik, Türkménbasi – egészen 2006-os haláláig irányította az országot. Közben pedig egészen furcsa rendeleteket hozott.
Minthogy a kutyákat ki kell tiltani a fővárosból, mert büdösek. Betiltotta az Internetet, szakállt, operát, közben bezáratta a kórházakat, mert azok sokba kerülnek. A családtagjairól nevezte el a hónapokat miközben aranyszobrot emelt magának. Könyvet írt Ruhnama néven, amelyet a mecsetekbe kötelező tanítás jelleggel a Korán mellé kihelyezett.
Irányítása alá vonta az egész bankrendszert, a médiát, amelyben sajtó és véleménynyilvánítási szabadságról szó sem lehet. Az egyszemélyes „uralkodó” munka Türkménbasi halála után is folytatódott. Először Gurbangulij Berdimuhamedov, majd annak fia Serdar Berdimuhamedov személyében, aki 2022 óta Türkmenisztán elnöke.
Türkmenisztán látnivalói
Ashgabat
Ashgabat egy építészeti csoda, amelyet már rögtön megérkezésemkor a repülőtéren megtapasztalhattam. A város csillogó és már-már szürreálisnak tűnő márványépítményei messziről magukra vonzzák a tekinteteket. De nemcsak a formájuk, a színük miatt is.
Türkmenisztán fővárosában minden teljesen fehér: a felhőkarcolóktól kezdve a lakóépületeken át az autókig. A miértre a helyiektől választ nem kaptam, de úgy tudom, a korábbi elnök kedvence színe a fehér volt. A fehér szín pedig állítólag szerencsét hoz. Így lett Ashgabat egy hófehér márványváros, a sivatag közepén.
Kétség sem fér hozzá, hogy a tisztaság és a pompa kéz a kézben járnak Ashgabat utcáin. Érzésre olyan, mintha Dubaj vagy Baku utcáin sétálna az ember, csak emberek nélkül. A hatsávos utakon alig jár autó, az utcák kihaltak, pedig papírforma szerint Ashgabat lakossága 1.2 millió fő. Hogy hol vannak az emberek, azt nem sikerült megfejtenem. Mindenesetre a látnivalóknál tömegre biztosan sehol nem kellett számítanom.
Asghabat látnivalói
Ashgabat számos világrekordot tudhat magának. Itt található a legtöbb, fehér márványépület a világon, de a legtöbb nyilvános szökőkúttal is a türkmén főváros rendelkezik. A világ legnagyobb, póznán álló zászlója (133 m) mellett a világ legnagyobb, zárt óriáskereke (47m) is Ashgabatban található. Már önmagában ezek a város egyik kihagyhatatlan látnivalóinak számítanak.
Csakúgy, mint az Esküvői Palota (Bagt köşgi), Gurbanguly Berdimuhamedow szobra, az Alem Központ (Älem), az alkotmány emlékmű (Konstitusiýa binasy), a Bitaraplyk Binasy és a Függetlenség emlékműve (Garaşsyzlyk binasy). Érkezzen is belőlük egy válogatás sok érdekességgel és képaláírással együtt.
A nemzeti lobogó egy 133 méter magas póznán áll, és büszkék lobog a szélben.
Ashgabatban rengeteg ehhez hasonló köztéri alkotás, szobor van a körforgalmakban.
Asghabat közelében járva érdemes felkeresni Nisa erődjét, amely egy Kre. 3. századi város maradványait rejti. A templomból, mauzóleumból és királyi várból álló régészeti terület ma az UNESCO világörökség részét képezi.
Darvaza kráter
Türkmenisztán egyik legismertebb látnivalója a Darvaza gázkráter, más néven a pokol kapuja. A lenyűgöző, 70 méteres krátert akaratlanul, szovjet geológusok hozták létre 1971-ben. Egy feltárás során a kutatók áttörtek egy földgázzal teli barlangot, amelynek következtében a metán a levegőbe került. A mérgező gázok esetleges kibocsátásával kapcsolatos aggodalmak miatt a csapat úgy döntött, hogy meggyújtja a gázt.
Arra számítottak, hogy pár napon belül kialszik, de legnagyobb meglepetésükre nem így történt. A kráterben a gáz, ugyan már jelentősen veszítve egykori erejéből, de 50 év elteltével ma is ég. Érdekességként Türkmenisztán rendelkezik a világ ötödik legnagyobb földgázkészletével, ma ez az ország legfőbb bevételi forrása.
Napközben a Darvaza kráter egyszerű lyuknak tűnhet a földben, picit csalódást is keltett a hely. Ahogy azonban közeledett az este, lángok ezrei színezték meg az éjszaka sötét égboltját, és adták a meleget a sivatag közepén. Örök életre szóló élmény volt, csakúgy mint eltölteni egy estét egy hagyományos jurtában, a gázkráter közelében.
Türkménbasi
Türkmenisztán első elnökével megegyező nevű város önmagában sok látnivalók nem rejt, de a Kaszpi-tenger partján fekvő város jó kiindulópontja lehet az ország nyugati részének bejáráshoz. Idén (2023. szeptember) a nemzeti üdülőterületnek számító Avaza sajnos a látogatók előtt zárva volt még, de a tengerparton máshol tudtam egyet sétálni.
Érdekes tapasztalat volt, hogy itt Türkmenisztánban mennyivel tisztább és kékebb volt a tenger, összehasonlítva a szemközti Azerbajdzsánnal. Mikor ott jártam, fürdésről szó sem lehetett volna, annyira vastag volt az olajfolt a víz felszínén.
Yangykala kanyon
Türkmenisztán egyik legszebb és leglátványosabb természeti képződménye a Yangykala kanyon. Egykor ezen a sivatagos területen a Tethys-(ős)óceán hullámzott, azonban 5.5 millió évvel ezelőtt a medencéje kiszáradt. Ám a víz és erózió elképesztő sziklákat hagyott maga után, amelyek a narancs, fehér és rózsaszín minden színében játszanak.
A kanyon peremén sétálva rengeteg megkövült csigaházat lehet ma is látni, amelyek tanúskodnak arról, hogy itt egykor egy óceán volt. Libabőrös élmény volt állni a világ peremén, és látni a Yangykala kanyont. A hely valós méreteit a felvételek nehezen adják vissza.
Konye Urgench
Konye-Urgench, Türkmenisztán világörökségi helye és Közép-Ázsia egykori legnagyobb városa. Csakúgy, mint Merv (mai nevén Mary), ahova a nagy távolságok miatt sajnos nem jutottam el. Konye Urgenchbe viszont igen, amely szintén a selyemút fontos állomása volt. A városban egykor egzotikus kelmék, fűszerek és gyümölcsök cseréltek gazdát, míg az utazók a karavánszerájban pihenték ki a fáradalmaikat a hosszú út során.
A város egykori pompáját ma mindössze néhány ősi mauzóleum (II Arslan, Toreberg Khanym) és egy minaret őrzi, ám grandiózus jellegüknél fogva a műemlékek lenyűgözőek. A Türkmenisztánban élők döntő többsége (89%) muszlim hitű, ám a vallás nem játszik központi szerepet az életükben. Konye Urgench ilyen szempontból is különleges színfoltja lehet a türkmenisztáni utazásunknak. Ugyanis a helyet szakrális jellegénél fogva sok türkmén keresi fel zarándok céllal.
