A tavasz a legkedvesebb évszakom. Nem csupán azért, mert mindkét születésnapom erre az időszakra esik, a másodikról ITT tudsz olvasni. Hanem azért is, mert számomra még mindig csoda, ahogy a természet képes a hamvaiból megújulni. A természet jó példát mutat, hogy a változás szép is lehet. A természet nem gondolkozik, csak teszi a dolgát.
A mai járványügyi helyzetben valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, vajon szabad-e elhagyni otthonunk négy falát. Mindenhonnan azt halljuk, hogy maradjunk otthon és csak a legszükségesebb indokkal menjünk bárhova is. Nem elviccelve a helyzetet, azt azért kijelenthetjük, hogy a vírus nem áll lesben a bejárati ajtó előtt, hogy azonnal megtámadjon minket, ahogy kilépünk otthonról.
A szabályozások alapján mindenki saját belátására van bízva, mentális egészsége megóvása érdekében mit tesz meg. Felül-e biciklire, elmegy-e futni, tesz-e egy egészségügyi sétát vagy túrát a természetben. A beszámolómmal senkit sem szeretnék arra biztatni, hogy azonnal vegye a túracipőjét és kabátját, és kezdjen el kirándulgatni. Csupán inspirációs és emlékmentés céllal összeszedtem tíz, a szívemnek kedves hazai kirándulóhelyet, amelyek kevésbé látogatottak, és amelyek felkeresésére nemcsak tavasszal, hanem nyáron és ősszel is lehetőségünk van, bűntudat nélkül.
1. Bükkszentkereszt – Fehérkőlápa
Ez az észak-magyarországi hely a Bükk szívében már csak azért is figyelemreméltó, mert hazánk harmadik legmagasabban fekvő és lakott települése. Hogy első helyen szerepel, az csak azért van, mert hazabeszélek, a családom egy része ugyanis itt lakik. Bükkszentkereszt gyógynövényeivel, gombáival és számtalan túraútvonalával a természetjárók közkedvelt helye már évtizedek óta. Amit ezek közül is jó szívvel ajánlok, az a fehérkőlápai turistaházig vezető út, amely Bükkszentkereszt és Lillafüred felől egyaránt megközelíthető. A csendet itt maximum a madarak csiripelése és kopácsolása zavarja meg, vagy pedig a gombák, amikbe eső után bárhol bele lehet botlani. Íme egy kedvcsináló videó arról az időszakról, amikor a tavaszi virágok helyét a vargányák, laskák és tinóruk veszik át.
2. Hárs-hegy
A főváros zajától nem messze, a Budai-hegyekben magasodik a Kis-és Nagy Hárs-hegy. Ezt a párost azért szeretem különösen, mert a Normafától vagy a Hármashatár-hegytől eltérően sosem zsúfolt. A 4,5 kilométeres körtúra során először a Kaán Károly erdőmérnökről elnevezett kilátóhoz juthatunk el, ahonnan szép időben Pesthidegkútra és a Pilisre is rálátni.
Az alacsonyabban fekvő Kis Hárson egy másik kilátó is helyet kapott, amely Makovecz Imre nevét őrzi. Sok híres magyar épület mellett ő tervezte azt a sárospataki gimnáziumot is, ahol legszebb diákéveimet töltöttem. A kirándulás során ne hagyjuk ki a Bátori-barlangot sem, ahol egy 15.században élt pálos szerzetes 20 évig élt és napjait a magyar biblia és szentek életéről szóló fordításokkal töltötte. Bár a barlang egy nagy vasajtóval le van zárva, a kiáramló hideg jól mutatja, hogy valami a föld mélyében lapul.
3. Pusztavacs
A település neve leginkább a ’80-as évekből lehet sokak számára ismerős, amikor földrajzilag az ország középpontjának választották. Ennek bizonyítékául egy emlékművet is avattak a pusztavacsi mező közepén, ami mára már kissé viharvert, de ez semmit nem von le a természetvédelmi oltalom alá tartozó terület szépségéből. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó terület számos különleges állat-és növényfajnak ad otthont, amelyről táblák is informálják rögtön a látogatót. Ha séta közben füttyhangokat hallunk, nézzünk jól a lábunk elé. Ugyanis elképzelhető, hogy nem a szél műve lesz a fütty, hanem egy ürgéé, akinek a lakóterületére léptünk.
4. Odvas-hegy
A Budaörsi-hegyek idén kerültek be a kedvenceim közé, nem kis áron. Ugyanis biciklivel tekertem ki Budapestről értük, majd megmásztam őket, utána pedig még visszatekertem a lakásig. A művelettel azt hiszem, több mint egy heti egészségügyi sétát abszolváltam. A kopár hegyvonulatok bejárása fakultatív módon történhet, ki-ki a saját erőnléte alapján döntheti el, hogy a Kálvária-dombtól kiindulva az Odvas-hegy, Kő-hegy, Farkas-hegy vagy a Szekrényes-hegy felé veszi az irányt. Ha mindet szeretnénk bejárni, legalább 3 órát szánjunk rá. Nekem az Odvas-hegy lett a kedvencem, ugyanis tavasszal a kökörcsintől kezdve a nősziromig az egész domb virágillatban úszik.
5. Somoskő
Ezt a Nógrád megyei települést tavaly fedeztem fel, amikor pipacsok után kutattam épp. A hegy tetején álló vár már messziről pazar látványt nyújt a Medves-fennsík és Sátoros-hegy ölelésében. A zöldellő fák között érdemes egy nagyot sétálni, csakúgy mint felfedezni a vár falai alatt megbúvó, megszilárdult bazaltoszlopokat is. Ezek nagyon ritka geológiai képződmények és a világon mindössze négy helyen találkozni velük. Érdekességként, erről a vidékről, egészen pontosan a macskalyuki bányából származnak a Budapest utcáit borító macskakövek nagy része is.
6. Aranyosi-völgy
Gyermekkorom meghatározó kirándulóhelye ez a Zempléni-hegység között megbúvó völgy, ahol nagyon sokat túráztunk és játszottunk az unokatestvéreimmel annak idején. Ha szeretnél messzire elvonulni a világtól, ebben a 15 km kiterjedésű völgykatlanban megteheted. A táj gyönyörű és változatos. A levegő olyan tiszta, hogy harapni lehet és az Erdész-forrás pihenőnél még a kulacsodat is feltöltheted vízzel. Az Aranyos patak partján fekvő völgyön egy aszfaltozott út vezet végig, így akár biciklivel is neki lehet vágni a hely felfedezésének.
7. Majkpuszta
A Vértes dombjai között található hazánk egyik legkülönlegesebb helye, a majki kolostor és kamalduli remeteség. A szerzetesrend tagjai leginkább arról ismertek, hogy némasági fogadalmat tettek és csak különleges alkalmakkor szólalnak meg. A gyönyörű barokk épületegyüttes jelenleg felújítás alatt áll, de még így is impozáns látványt nyújt a kolostor. Majkpusztán járva érdemes felkeresni a Celli Szűz Mária kápolnát, sétálni egyet a zöld fák között a Mária zarándokúton. Na nem a végéig, ugyanis az út teljes hossza 1400 km és 60 napig tart bejárni. A séta végeztével pihenjünk egyet a közeli halastó partján és gyönyörködjünk a vízen tükröződő szomorú füzek látványában.
8. Lórév
Pest megye legkisebb lélekszámú településéről van szó, amelyet főként szerbek laknak. Ám nemcsak emiatt különleges a hely, hanem azért is, mert a falutól távolabb eső részen, a Duna árterén áll a Zichy-kápolna. A neogótikus és romantikus építészeti jegyeket magán hordó épület sokáig elhagyatottan állt, 2009 óta havonta egyszer miséznek benne. A kápolna megkapó látványt nyújt a zöld környezetben, érdemes egy rövid, gyalogos túrára indulni innen a Duna partján.
9. Ördögárok
A Bakony egyik legszebb, de könnyűnek egyáltalán nem nevezhető túraútvonala. A szurdokokkal és emelkedőkkel tűzdelt 15 kilométeres körtúra nagyjából 5 óra alatt tehető meg. Pár évvel ezelőtt a mély hasadék alján patak csordogált, ám most csak száraz falevelek csörgedeznek a meder alján. Csak megfelelő túracipővel érdemes nekivágni az szurdoknak, ugyanis a túraút hol a létező, hol a nem létező patakon vezet keresztül, úgyhogy az sem árt, ha van az embernek egy kis egyensúlyérzéke.
A hatalmas sziklákat látva olyan érzésem volt, mintha egy óriás a pöttyös labdáival játszott volna, majd utána rendetlen módon otthagyta volna őket. Az Ördögárok legkeskenyebb részén lehetőség van egy drótkötélpályán is átmászni. Én a könnyebb utat választottam, inkább kerültem a dombon B opcióként.
10. Zsámbék
A Nyakas-hegy aljában fekvő zsámbéki medence számos hosszabb-rövidebb túraútvonalat kíván a természetjárók szerelmeseinek. Lépjünk egy nagyot az Óriások lépcsőjén, sétáljunk végig a Szent Norbert tanösvényen, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egykori premontrei kolostorra. Az 1000 éves épület hazánk egyik legszebb román temploma, amelyet egyszer szerintem mindenkinek látni kell. Hiszen, ahogy Möller István sorai a templom udvarában kihelyezett táblán is mondják: „Úgy tekintsünk eme romokra, mint a régi idők emlékeztetőire, melyek hazánk történelmének viszontagságairól beszélnek.”
