A fenti kérdésre az utazás előtt nem tudtam volna egyértelmű választ adni. Adott volt egy 4 napos hosszú hétvége november elején. A repülőjegy árak a csillagos eget súrolták. Plusz szabadnapot pedig nem szerettem volna kivenni utazásra. Úgy voltam vele, hogy autóval elindulok felfedezőútra valamelyik környező országba. Egészen pontosan a 35. országba, amelyet a 35 évem során érintek. Ilyen szerencsés együttállása az éveim és országok számának egyhamar biztosan nem lesz, úgyhogy kíváncsian és izgatottan vágtam neki a jubileumi utazásnak.
Utazás Bosznia-Hercegovinába
Budapestről Boszniába elég hosszú és fárasztó út vezet. Autóval nem lehet pikk-pakk eljutni sem az országba, sem onnan haza. Odafelé jó másfél, visszafelé pedig 4 órát álltunk a bosnyák-horvát határon az útlevél-ellenőrzésen. Ettől a kis kellemetlenségtől eltekintve bátran ajánlom mindenkinek, hogy autóval vágjon neki Bosznia felfedezésének. Bosznia-Hercegovinába érve az az érzése támad az embernek, hogy itt megállt az idő valahol a ’90-es évek környékén. Nosztalgikus, kedves emlékek jutottak eszembe a régi autók és házak láttán, amelyek azonnal szertefoszlottak, ahogy az első golyólőtte házakat megpillantom. Az elnéptelenedett falvak, katonasírok és temetők látványa óriási kontrasztot képez azzal a gyönyörű tájjal, amelyen keresztül az út vezet Szarajevóig.
A lehangoló képek és szomorú múlt ellenére viszont határozottan állítom, Bosznia gyönyörű ország. Tele felfedezésre váró vad és ismeretlen helyekkel. Kicsit olyan, mintha egy kincskereső játék résztvevője volnál. Az egyik állomásról a másik felé haladva nem tudhatod, hogy az adott hely volt-e a túra csúcspontja, vagy még további meglepetések várnak rád az úton. Éppen ezért nem is tudnám egy bejegyzésben összefoglalni, miért éppen Bosznia. A teljesség igénye nélkül első, Boszniáról szóló cikkemben a szarajevói látnivalókat szedtem egy csokorba, a másodikban a Remény alagútjáról olvashatsz, míg a harmadikban Dél-Bosznia legszebb helyeit gyűjtöttem össze.
Szarajevó látnivalói
Óváros és a Bascarsija bazár
A városba érkezve első utunk a közel 500 éves Bascarsija bazárba vezetett, amely Szarajevó legfontosabb történelmi és kulturális központja. Ez az a pont, ahol legjobban érezni a város keleties jellegét és lüktetését. Az üzletek kínálatában egyaránt megtalálhatóak a kézműves termékek, ékszerek és kasmír sálak, csakúgy mint a hammam (hagyományos török fürdő) kellékei. Az óváros és bazár utcáin sétálva olyan érzése van az embernek, mintha Isztambulban járna. Az érzés nem véletlen, hiszen Bosznia közel 400 évig török fennhatóság alatt állt, amely a vallásban (a teljes lakosság kb 40%-a muzulmán), kultúrában, építészetben és ételekben mind a mai napig érződik.
Bosnyák gasztronómia és kávé
Ha már ételeknél tartunk, álljunk meg egy pillanatra, ugyanis a bosnyák gasztronómia megérdemel egy kis kitérőt. Helyi szállásadónk ajánlotta a bazár egyik utcájában lévő Nanina Kuhinja éttermet, ahol olyan bosnyák ételeket kóstoltunk, mint a darált hússal töltött szőlőlevél és hagyma, a Hadžijski ćevab, vagy a gulyás, amely szegfűszeggel volt megbolondítva. Különleges, finom ételek, amelyek az orientális konyhát idézik, de mégsem olyan erős a fűszerezésük.
A Bascarsija negyedben járva kihagyhatatlan program egy tradicionális, bosnyák kávé elfogyasztása. A török változathoz képest itt háromszor főzik fel a kávéőrleményt egy speciális rézedényben, amelyet ilyen tálcán szolgálnak fel cukor és Turkish delight (zselés édesség) kíséretében. Annyira megtetszett ez a szertartásos kávéfogyasztás, hogy azonnal be is szereztem hozzá a megfelelő kellékeket.
Szarajevó hídjai
Szarajevó városát a Miljacka folyó szeli ketté, a partokat pedig gyönyörű kőhidak kötik össze. Leghíresebb közülük a Latin-híd, amelynek közelében 1914. június 28-án Gavrilo Princip, szerb nacionalista diák lelőtte Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia örökösét. Gyakorlatilag ez a merénylet volt az ürügye később annak, hogy kirobbant az I. világháború. A híd mellett egy múzeum is található ennek emlékére. Érdemes egy sétát tenni a folyó partján közvetlenül naplemente előtt, ilyenkor gyönyörűek a fények.
Kilátás a város tetejéről
Szarajevót számtalan magas hegy veszi körül, amelyek 1984-ben a szarajevói téli olimpiai helyszínéül is szolgáltak. A központtól kicsit kieső helyen található az Avaz torony, amely egész Bosznia legmagasabb épülete a maga 176 méteres magasságával. A panelházak tőszomszédságában lévő csavart épület kilátóként is működik, ám csak tiszta idő esetén érdemes iden felmenni. Ez az őszi időszakban elég ritka. Elég nagy a szmog a városban, köszönhetően a sok, környéken működő gyárnak.
Alternatívaként javaslom a sárga erődre való felkapaszkodást, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra és még fizetni sem kell érte. Az erőd mellett közvetlenül egy romos kastély található, amely valaha az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Sajnos a bosnyák háborúban szinte teljesen lebombázták, de a külseje még így is nagyon impozáns. A terület jelenleg katonai ellenőrzés alatt áll, engedéllyel egy sétát lehet tenni az épület körül. Belülre nem engednek be senkit, mert életveszélyes.
Városháza
Régen az Osztrák-Magyar Monarchia kormányzati épülete volt a Miljacka folyó partján álló, neo-mór stílusban épült sárga palota, amelyet 1896-ban adtak át ünnepélyes keretek között. A háború ezt az épületet sem kerülte el. Jelentősen megsérült és vele együtt a benne lévő könyvtár értékes könyvei is elvesztek. Ma, eredeti tervek szerint újjáépített formájában, a Városháza szerepét tölti be és innen indulnak az ingyenes, gyalogos vezetett túrák is Szarajevó felfedezésére.
Vallások és szent helyek
Szarajevó vallások szempontjából igazán különleges hely. Egyszerre ugyanis négy világvallás olvasztótégelyének szerepét tölti be: római katolikus, ortodox keresztény, muszlim és zsidó. Ennek megfelelően a városban pár száz méteren belül biztosan megtalálható legalább egy dzsámi és egy keresztény vallási épület. Közülük az egyik legszebb az eklektikus és neogótikus építészi jegyeket ötvöző Jézus Szíve Székesegyház, amely 1889-ben épült. Belseje a velencei Szent Márt templomra emlékeztet színes tégláival, de ólomüveg ablakai önmagukban is figyelemreméltóak.
II. János Pál pápa szarajevói látogatásának egy 2014-ben felállított szobor állít emléket, amely azért is különleges dolog, mert Szarajevó lakosságának a fele muzulmán vallású. A székesegyháztól nem több, mint 200 méterre található a Szerb Ortodox Templom, amely ahogy a legtöbb vallásos hely Szarajevóban, belépőjegy ellenében látogatható a turisták részére. A balkáni térség legnagyobb ortodox temploma 1872-ben épült neobizánci és európai, barokk stílusban. Gyönyörű ikonasztáza és csillárja miatt érdemes betérni és megnézni belülről is.
A Gazi Husrev bégről elnevezett mecset a muzulmán hívők szent helye Szarajevóban és a Bascarsija bazár kellős közepén található. Emiatt az épület teljes egészéről nehéz fényképet készíteni. Naponta csak korlátozott időpontokban látogatható, amikor éppen nincs imádkozás. Belülről engem nem győzött meg, ennél sokkal szebb pl.: Mostarban Koski Mehmed pasa mecsete, amelynek minaretjébe még fel is lehet menni. Kívülről azonban a dzsámi a török építészet egyik remeke, az udvarán található kúttal együtt, ahonnan régen egész Szarajevót ellátták vízzel.
A mecset mellett magasodik a Sahat-Kula óratorony, amely a napnyugtát mindig a 12-es óránál jelzi és a muwaqqit (óramester) feladata minden nap a pontos beállítása. A legenda szerint, aki a Sebilj kút vízéből iszik, az még egyszer az életében visszatér Szarajevóba. Ennek szellemében bízom a legjobbakban, hiszen a város biztosan tartogat még további meglepetéseket.
