• Menu
  • Menu

Somogy megye bakancslistás helyei: látnivalók Kaposvár és környékén

Kaposvár a Dunántúl egyik legjelentősebb települése és annak ellenére, hogy gyökerei egészen messzire nyúlnak vissza, igencsak alulértékelt régiónak számít az ország turisztikai térképén. A kapu és vár szóösszetételből álló várost 1009-ben említik először az oklevelek és az ókori Rómához hasonlóan hét dombra épült. A 13. században még egy vár állott a Zselic völgyében, amelynek nyomai ma már ugyan nem látszódnak, ám a város nevéhez hűen ma is tárt kapukkal várja az ide látogatókat.

És érdemes is Kaposvárra látogatni, mert nemcsak a város, hanem a környéke is tele van szebbnél szebb látnivalókkal.  Következzen 10 hely és 10 leírás a kedvenc, Kaposvár környéki helyeimről, amelyeket legutóbbi magyarországi barangolásaim során fedeztem fel.

67-es út

A kétszámjegyű főutak elnevezése önmagában nem számít külön attrakciónak. Ám ha a Republic dalra gondolunk és ötvözzük a kettőt, akkor már van keresnivalója a dolognak a Somogy megyei látnivalók sorában. Mernye felől a Kaposvárig vezető 67-es út egy szakaszán a híres sláger akkordjai csendülnek fel, amelyeket az asztfaltba vésett mélyedések és az autógumik találkozása kelt életre. A bitumen kottára és a zenélő útra jó előre tábla is figyelmeztet, amelyet ha egyenletes sebességgel közelítünk meg, valóban lezongorázhatjuk a Republic sláger híres refrénjét. Íme az én művem, amit komponáltam Kaposvár felé menet:

Szecessziós épületek

Kaposvár nagyrészt a 19-20. század fordulóján épült ki, amely időszakból rengeteg gyönyörű épület maradt ránk. Bár Európa szecessziós fővárosával, Rigával (ITT írtam róla) nem veszi fel a versenyt, a somogyi megyeszékhely belvárosa 2010-ben elnyerte Magyarország legszebb főtere és főutcája díjat.

A Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Mozi és Zeneház, a Városháza a Technika Háza a szecessziós és eklektikus stílus gyöngyszemei, de az Ady Endre, Dózsa György és Kontrássy utcákon is érdemes tekintetünket az ég felé emelni egy-egy különleges ablakért vagy homlokzati díszért.

A tavasztól késő őszig tartó időszakban a belváros virágtól roskadozik, amely élményt az impozáns szökő-és ivóvíz kutak, köztük egy szép Zsolnay alkotás, tovább fokozzák.

A Nagyboldogasszony-székesegyház ottjártamkor épp zárva volt felújítás miatt, de a Kossuth tér a Városháza zenélő órájával, hoteljeivel és hangulatos kávézóival mindenki szívébe garantáltan belopja magát. Az épületek sorából egy helyet emelnék még ki, a Zárdát, amely Kaposvár egyik legszebb műemléke és többek közt híres írónk, Fekete István is koptatta a padjait.

Említés szintjén a város egyik különleges látnivalója még a Kaposszentjakabi Bencés Apátság, amelynek legrégebbi része 1061-re vezethető vissza. Sajnos a terület évek óta zárva van, így a csak a romterület külsejéről tudtam fényképet készíteni.

Rippl-Rónai József Emlékmúzeum és Villa

A 20. század festőóriása, Rippl-Rónai József ezer szállal kötődik Kaposvárhoz. 1908-ben vásárolta meg a Római-villát, ahol a nyarakat francia feleségével, Baudrion Lazarine-nal töltötte. A gyönyörű, parkos környezetben kialakított művészházban alkotott, míg a hatszobás villában a művész barátait látták vendégül.

Rippl-Rónai József nemcsak festett, hanem üvegablakok tervezésével is foglalkozott, amelynek lenyomatait az Ernst Múzeum és a villában lévő Andrássy ebédlő is őrzik. Az eredeti bútorokkal, copf cserépkályhákkal és több mint kilencven műalkotással berendezett múzeum gazdag betekintést nyújt a festő életébe.

Kaposvár belvárosában található egy Rippl-Rónai Emlékmúzeum is, amely három emeleten keresztül népművészeti, természeti és művészeti kiállításoknak – többek közt Martyn Ferenc, Vaszary János alkotásainak – ad teret.  

Kaposváron immár hagyomány, hogy minden év májusában megrendezik a Rippl-Rónai fesztivált. A művészeti napok során nemcsak a városhoz kötődő festők emlékeit idézik fel, hanem az utcákat festők, kézművesek és előadóművészek varázsolják mediterrán hangulatúra.

Szennai skanzen

A Kaposvártól 8 kilométerre található szennai szabadtéri múzeum egyedülálló a hazai skanzenek sorában. Helyi kezdeményezésre történt meg ugyanis a falumúzeum létrejötte, amely a múlt értékeit és hagyományait menti át a jelenen keresztül a jövőbe.

Az első talpas-favázas lakóépület 1976-ban került ide és ma már öt belső-somogyi, Dráva-menti és zselicségi porta látható a skanzen területén, eredeti használati eszközökkel és bútorokkal berendezve.

A rinyakovácsi, kisbajomi, csökölyi, nagykorpádi, somogyszobi porták mellett egy harangláb, egy segesdi présház és egy 1785-ből származó kazettás mennyezetű református templom is helyet kapott a skanzen területén. Ez utóbbi a látnivalók egyik ékköve volt számomra.

A több mint száz freskót és virágmintás díszítést az eredeti állapot szerint Z. Soós István festette újra, míg a fa díszítményeket Nagyváti János asztalosmester állította helyre. A szennai skanzen a falusi épületek sikeres újratelepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

Boronka-melléki tájvédelmi körzet és erdei kisvasút

Az 1991-ben védetté nyilvánított, több mint 8000 hektáros terület számos állat-és növényfajnak ad otthont. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók, míg a magasabb részeken cserestölgy erdők húzódnak.

A területet több kéktúra útvonal is szegélyezi, de érdemes bejárni a Kakpusztáról induló Tőzike tanösvényt is, ahol tavasszal kis szerencsével olyan ritka, virágzó növényeket láthatunk, mint kakasmandikó, májvirág, farkasboroszlán, tavaszi csillagvirág, vagy a névadó, tavaszi tőzikét.

Ősszel a virágok helyét az állatok veszik át, azon belül is a szarvasok, amelyek jellegzetes bőgése szeptemberben felveri a mesztegnyői erdők csendét. Magyarország egyik leghangulatosabb kisvasútján felfedezőútra indulhatunk a 9 kilométeres erdei nyomvonalon, ahol a nyitott kocsikból gyönyörködhetünk a mellettünk elsuhanó somogyi erdők és rejtett tavak látványában. Én szarvasbőgés túrán vettem részt egy éjszakai kisvasutazás keretében és mondhatom, hogy a somogyi utazásom egyik fénypontja volt.

 

Somogyfajszi őskohó

A honfoglaláskori emlékhely a múltunk egy különleges darabkáját őrzi. A somogyfajszi erdők mélyén megbúvó kunyhó területén 1988 tavaszán indultak el az ásatások, amelynek során az avar kortól az Árpád korig (7-12. század) használt vaskohászati leletek kerültek napvilágra.

A vasolvasztás művészetét Kisázsiában, az időszámítás előtti 3. évezredben fedezték fel és feltehetően az örmény hegyvidékről került át Európába a fémkészítés tudománya. A Kárpát-medence gyepvasérctelepeit a 7. századtól betelepült keleti, avarkori onogur népcsoportok fedezték fel és kezdték el hasznosítani. A buckakemencés technikával történő vasolvasztás egészen a honfoglalás korig jellemző volt, amelynek nyomait Somogyfajszon láthatjuk.

Sajnos a múzeum finanszírozási gondok miatt ma már nincs nyitva a látogatók számára. Egy véletlen és szerencsés találkozásnak köszönhetően azonban a kulcsok őrzőjével összefutottam a Kund kastélyban, aki volt olyan kedves és kinyitotta nekem az őskohó ajtaját. A falu külterületén megbúvó épület kívülről is impozáns látványt nyújt, nem beszélve a körülötte fekvő erdőkről, amelyekről úgy hírlik, Fekete István, Hajnal Badányban című művét ihlették.

Bőszénfai szarvasfarm

A zselici dombok között fekvő kis falu, Bőszénfa ad otthont Magyarország egyik legaranyosabb, zárttéri vadgazdaságának, ahol a szarvasoké és őzeké a főszerep. A Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontja több mint két évtizedes múltra tekint vissza és alapvetően oktatási, kutatási és termelési célokat szolgál.

A szarvasfarm egész évben nyitva áll az állat- és természetbarátok előtt. Vezetett túra keretében olyan különleges programokon vehetnek részt a látogatók, mint gímszarvas simogatás és etetés, valamint traktoros és lovaskocsis szarvasnézés.

A bőszénfai szarvasfarmon azonban nemcsak az erdők királyait és királynőit vehetik szemügyre a látogatók, hanem vaddisznókkal, muflonokkal, alpakkákkal és háziállatok széles választékával (kecske, nyúl, bárány, liba) is találkozhatunk az 1300 hektáros park területén.

Deseda-tó

Kaposvártól nem messze található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a Deseda, amely az aktív kikapcsolódásra és pihenésre vágyók közkedvelt helye. Nyáron a vízi sportok szerelmesei keresik fel a tó környékét, míg hidegebb teleken akár korcsolyázni is lehet a tó befagyott felszínén.

A Deseda-tó egyik fő látványeleme a Fekete István Látogatóközpont, amelyben interkatív kiállítások mellett az épület teljes magasságát kitöltő, élő tölgyfa is helyet kapott. A kiállítótérben a somogyi fauna kel életre, ahol a gyerekek interaktív formában ismerkedhetnek meg a desedai élővilággal. Ha pedig valaki inkább a természetben kíván megismerkedni a tó lakóival, bérelt csónakkal felfedezőútra indulhat hazánk leghosszabb, mesterséges vízfelületén.

Petesmalmi vidrapark

Petesmalom Belső-Somogy homokbuckás részén található, ahol az egykori mocsaras területek és malomtavak  a mai napig háborítatlanul fennmaradtak. A 14 kisebb-nagyobb tó összekapcsolódásából álló területen számos védett állatfaj él, köztük az eurázsiai vidra is.

A vidra mára Európa egyik legveszélyeztetettebb ragadozó emlőse lett, köszönhetően annak, hogy a vadászok a prémjéért, míg a halászok az ellopott halért üldözték őket sokáig. Petesmalmon, hazánk egyetlen vidra menhelyén az élőhelyüket vesztett, sérült vagy a legváratlanabb helyeken (pl.: egy kaposvári kuka) felbukkanó állatoknak adnak egy második lehetőséget az életre, ahol gondos ápolást követően, az önálló életre képes példányokat visszaengedik a természetbe. A különleges lakók mellett felfedezőútra is indulhatunk egy 3 km hosszú tanösvényen, ahol fészkelőszigetekkel, gázlómadarakkal, hüllőkel és kétéltűekkel is találkozhatnak a szerencsés látogatók.

Kaszó lombkorona sétány

Somogy-ország zöld szívének is nevezett Kaszón egy különleges látnivaló várja az érdeklődőket. A fák lombkoronájában egy 124 méter hosszú tanösvényt építettek ki, amely ingyenesen látogatható az év minden szakában. A 2017-ben átadott, 200 köbméter fa felhasználásával épített komplexumban, interaktív formában ismerhetik meg kicsik és nagyok is a gyertyános, tölgyes erdők világát. A lombkorona kalandok után érdemes végigmenni a talajon kialakított, mezítlábas tanösvényen is. A zenekedvelők pedig a 67-es út után egy dendrofont is megszólaltathatnak az erdő közepén, különböző faelemek ütögetésével.

****

A fenti látványosságokon túlmenően számos hely van még Kaposvár környékén (pl.: Zselic Csillagpark, Igali gyógyfürdő, Katica-tanya), amelyek felfedezésre várnak. A somogyi utamat a Balaton déli partján folytattam tovább, ahonnan egy külön beszámoló formájában, újabb különleges helyeket hozok el az olvasók számára.

 

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!