• Menu
  • Menu

Tíz látnivaló a Balaton déli partján, amelyet minden évszakban érdemes felkeresni

A Balaton sokak kedvenc üdülőhelye és nyáron a 235km hosszú vízpart megtelik élettel. Az ősz beköszöntével azonban gyorsan eltűnnek a partokról a mais bitte biciklik, bezárnak a sajtos-tejfölös lángost és „balatoni” hekket árusító bódék és a magyar riviéra hosszú, Csipkerózsika álomra hajtja a fejét. Sokan azt mondják, ősszel és télen a Balaton kihalt, hiszen a főszezonon kívül nem lehet itt semmit se csinálni. Ha mégis a kirándulás mellett döntünk, akkor általában az északi part előnyt élvez, hiszen ott több a látnivaló (a Káli-medencéről ITT írtam).

Pedig a Balaton déli szakasz is bővelkedik különlegességekben, amelyeket a Somogy megyei körutam (Kaposvár és környékéről ITT olvashatsz) részeként felkerestem. Úgyhogy következzen most tíz olyan hely a Balaton déli partjáról, amelyet jó szívvel ajánlok felkeresni akár önálló program formájában, akár balatoni kiruccanásunk részeként.

Szent-Donát kápolna

Balatonlelle határában, a Kishegy tetején magasodik egy szép, barokk kistemplom, amely hófehér falaival és fazsindelyes tetőjével minden erre járó tekintetét garantáltan magára vonzza. A kápolnát 1758-ban szentelték fel Szent Donát tiszteletére, aki a szőlősgazdák védőszentje és akihez régen a jégeső és viharok elkerülése érdekében imádkoztak.

A kápolna építése báró Majthényi György nevéhez fűződik, aki a templommal együtt egy kis vincellér házat is emelt a szőlőültetvények mentén.  A kápolna, csakúgy mint a Majthényi présház, azóta is a Kishegy tetején áll és teraszáról az egyik legszebb kilátás nyílik a Balaton déli partjára. A kápolnától kicsit lejjebb egy másik híres, dél-balatoni pincészet található, a Konyári, amelynek kékszőlőből készült vörösborai díjnyertesek. Nem is tudtam megállni, hogy ne vigyek magammal haza pár palack napérlelte nedűt.

Krisna völgy

Somogyvámoson található Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, az 1993-ban alapított Krisna-völgy. A 266 hektáros területen élő közösség tagjai teljesen önfenntartó életmódot követnek és a természettel teljes összhangban élnek. Maguk termelnek és állítanak elő mindent a biokertészetükben, otthonaikban és intézményeikben pedig megújuló energiát használnak.

Saját iskolájuk van, ahol a gyerekek a kötelező tantárgyak mellett védikus tudományokat, organikus kertészkedést, gyógynövény ismeretet tanulhatnak és arra képezik őket, hogy becsüljék meg a természet kincseit, az állatokat, embereket. A különleges faluban nemcsak az öko-gazdálkodásba, hanem a Krisna tudatú hívők életközösségébe is betekintést nyerhetnek a látogatók.

A vezetett templomi bemutató keretében a Krisna hit alapjait mesélik el az érdeklődőknek és hogy hogyan lett ez a hely, valamint a vallás a béke és a lelki fejlődés színhelye. Ha kedvünk tartja, megkóstolhatjuk a helyi alapanyagokból készült, vegetáriánus ételkülönlegességeket, vagy pedig látogatást tehetünk a tehénvédelmi központban is, ahol az állatok boldogan, nem kizsákmányolva élnek és sosem kerülnek levágásra. Különleges élmény volt számomra az itt töltött délután, amit programként Somogy megyében és a Dél-Balaton partján járva jó szívvel ajánlok mindenkinek.

Pusztatornyok

Somogy megye jelképei és örökségei a pusztatornyok. Közülük a leghíresebb a somogyvámosi, amely egy kukorica és gabonatáblák közt magasodó 800 éves romtemplomot takar. A torony hajdanán védelmet jelentett a környéken lakók számára a fenyegető harcosok, rablók és betolakodók ellen, mára azonban a Somogyság legfőbb látnivalójává vált.

Az eredetileg késő román stílusban épült somogyvámosi templom különlegessége a téglából épült torony, amelynek alapja négyszög, ami az ég felé folytatódva gúlaként végződik. A pusztatorony a mező közepén szilárdan és magányos őrként tanúskodik egy letűnt kor emlékeiről, amelynek ha csak rövid időre is, de egy látogatás alkalmával mi is részesei lehetünk. Autóval egészen a toronyig be lehet hajtani, ha nem szeretnénk 1,5 kilométert sétálni a faluból, de gyalogosan és biciklivel is könnyen megközelíthető.

A Dél-Balaton partján egy másik pusztatornyot is érdemes felkeresni, amire hetyei templomromként szokás hivatkozni. A névadó település ma már nem létezik, azonban a 11. században a szántóföld helyén egy falu állt, közepén a templommal és körülötte egy kis temetővel. A török dúlás után a falu elnéptelenedett, majd eltűnt, azonban a torony megmaradt. A torony első két szintje a romantika jegyeit mutatja, harmadik és felső szintje pedig gótikus stílusban épült tovább.

Az alsó szintek ikerablakait befalazták, de kontúrjai a mai napig jól kivehetőek. A hetyei torony Ádánd település felől közelíthető meg, ahonnan egy darabig autóval, majd pedig onnan gyalogosan tudjuk megtenni az utat a szántóföldön keresztül. Mind a somogyvámosi, mind pedig a hetyei romtemplom műemlék védelmet élvez, így ennek értelmében tilos felmászni a romokra, annak darabjait elhordani, vagy bármilyen kárt tenni bennük.

Kereki vár

A romantikus várrom a Somogyi dombok egyik csúcsán, 283 méteren magasodik.  Fejérkő vagy ismertebb nevén a Kereki Vár a feljegyzések szerint a 14. században épült. Uradalmi várként az volt a célja, hogy a környékbeli jobbágyfalvakat összefogja, valamint a stratégiai fontosságú szlavóniai hadjáratot irányítsa.

A főként téglából épített várat a török hódítók elleni védekezésként felrobbantották a többi végvárral együtt, így ma már csak a maradványai láthatóak, azok is nagyrészt restaurált formában. A várrom felkeresése ideális kiegészítő eleme lehet egy dél-balatoni látogatásnak és még egy könnyű erdei séta is benne foglaltatik a programban. Kerekiben járva érdemes betérni a Balatoni Madárkertbe is, ahol csodaszép díszmadarak és papagájok mellett igazi madár ritkaságokkal találkozhatnak a látogatók.

Híres kilátók

A Balaton déli partján számtalan kilátó van, ahonnan szemügyre vehetjük a végtelen kék vizet és az északi part dimbes-dombos vonulatait. Én ezek közül kettőt emelnék ki, amelyek a maguk nemében és csak egy hajszálnyival, de különlegességnek számítanak a kilátótornyok sorában. Balatonbogláron a gömb kilátó méretét tekintve nem veszi fel a versenyt a „nagyokkal”, ám a 15 méter átmérőjű, fémgömb kívülről és belülről is impozáns látványt nyújt.

A kilátó Xantus János nevét viseli, aki az ’50-es évek brüsszeli világkiállítására készítette el a formációt és 2012 óta a mai formájában Bogláron kilátóként üzemel. Ha különleges élményre vágyunk, sötétedés előtt látogassunk el ide, amikor kigyúlnak a gömb fényei és csillagként beragyogják a körülöttünk lévő teret.

A második számú kilátó, amit javaslok felkeresni Fonyódon van, amely város rögtön két toronnyal is büszkélkedhet. A Várhegyi kilátó is szép, de én a Sipos hegy felé vettem az irányt, ugyanis annak adótornyából a Balaton teljes hosszára rá lehet látni. Cholnoky Jenő földrajztudós a festői panorámát így jellemezte: „Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!” És valóban.

Ameddig a szem ellát jobbra, és balra is a végtelen vizet látni, a 77 km hosszú Balaton képében. Ha szeretnénk a fonyódi élményeinket tovább fokozni, érdemes a Balaton felőli hegyfalról megközelíteni a kilátót, ugyanis a rövid erdei séta már önmagában is felejthetetlen élményt nyújt.

Fordított ház

A világ számtalan pontján találkozhatunk fordított házakkal, ám a 2017-ben, Siófokon átadott piros csodaházikó első volt a feje tetejére állt épületek sorában itthon. A szédítő turisztikai látványosság egy élén álló, tűzpiros házikót takar, amelynek két szintjén berendezett nappalit, konyhát, fürdőszobát és gyerekszobát találhatunk.

A csigalépcsőn felmenve az emeletre a látogatónak garantáltan szédítő élményben lesz része, ahol a felnőttek és gyerekek is azonnal pókember vagy denevér üzemódba kapcsolnak, a kamerák és fényképezőgépek legnagyobb örömére. A belépő ellenében látogatható kisház a Május 1. utca és a 7-es főút kereszteződésében áll, amelyet egy kerítéssel körbekerített, műfüves telken találunk.

Buzsák, a hímzett falu

Az apró Somogy megyei falu 500 éves múltra tekint vissza és a Kis-és Nagyberek kistáj meghatározó települése. A 17-18. században Szlavóniából ideérkező horvátok nemzedékről nemzedékre örökítették át az anyanyelvüket, tárgyalkotó művészetüket, folklór hagyományaikat, amelyeknek lenyomatát Buzsák a mai napig élénken őrzi.

Az itt élő családok a 20. század elejéig maguk termelték meg az öltözködéshez szükséges vászon alapanyagokat, köztük a kendert és a lent. A szövést a takácsok helyett itt az asszonyok végezték, akik a vörös, kék és a bordó színű fonalak felhasználásával elképesztő színű és formavilágú ünnepi és női ruhákat alkottak.

Buzsákon az asszonyok a 20. század elején kezdtek el megrendelésre hímezni a Széchenyi grófnők közvetítésével a Balatoni Szövetségnek. Először tüllrátéteket készítettek, majd később az ún. Margit-varrás mellett a boszorkányos technikát is elsajátították.

A különleges hímzéseket a Buzsáki Népművészeti Tájházban csodálhatjuk meg, ahol a 19-20. század derekán élt, jómódú parasztcsalád használati eszközein túl ma is alkotó és csodatermékeket hímző asszonyokkal találkozhatunk. Sőt, akár vásárolhatunk is tőlük buzsáki rátétes vagy boszorkányos népművészeti alkotásokat, tovább víve ezzel is a rendkívüli alkotások hírnevét.

Völgyhíd

Nagyon sokszor mentem át az M7-es autópályán a Kőröshegyi völgyhídon, viszont sohasem láttam az építményt teljes csodájában. Pedig van rá mód, hogy megszemléljük alulról az 1872 méter hosszú viaduktot, amely egyben Magyarország leghosszabb hídja is. A 121-es autópálya lehajtónál befordulva, és sok hajtűkanyart követően a híd pillérénél találjuk magunkat, ahol egy kis kávézó is áll. A vírushelyzetre és utószezonra való tekintettel nincs sajnos nyitva, azonban a hidat innen lehet a legjobban belátni és megszemlélni, ha kíváncsiak vagyunk rá.

Kék és vörös kápolna: avagy a művészetek dombja

Balatonbogláron a Temető-dombon áll egymással szemben két kápolna: a vörös és a kék. Mindkettőt egy-egy család emelte az 1850-es évek derekán családjuk végső nyughelyéül. A vörös a Bárány család birtokában állt, a kék kegyhely építése pedig Körmendy Lajos nevéhez fűződik. Ám nem feltétlenül a történetük az, ami érdekes, hanem a funkciójuk.

Bár mindkét család az evangélikus felekezethez tartozott, és a kegyhelyeket később átszentelték a katolikus hit szerint, ma már nem misék színhelyéül szolgálnak. Az Isten házát ugyanis a művészet vette birtokba, és az 1970-es évektől kezdődően nyári művésztáboroktól lett hangos a templom kertje. A cédrus fák árnyékában lévő amfiteátrumban Galántai György rendezte színdarabokat játszottak, míg a ’60-70-es évek avantgarde mozgalma is innen indult ki.

Számtalan ismert ember fordult meg a boglári kápolnák körében és mivel akkor társadalomidegennek tartották a művészközpontot, bedeszkázták a kápolnák ajtajait. Pár évvel ezt követően a hatalom engedékenyebb lett és teret adva a művészetnek vörösre és kékre festette át az egykori kegyhelyeket. Ma a boglári kápolnák kiállításoknak és bemutatóknak adnak otthont.

Szent László Emlékhely

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Somogyváron 3000 évvel ezelőtt emberek éltek, azonban ezt követően a 11. századig nincsenek emlékek erről a helyről. Mígnem I. (Szent) László királyunk 1091-ben monostort nem alapított a Kupavárhegyen. Somogyvár szívében, Koppány vezért egykori birtokán telepítette le a dél-franciaországi Saint-Gillesből hívott szerzeteseket és lett a hely Magyarország legnagyobb középkori bencés apátsága.

Somogyvárt több mint 400 éven át lakták a szerzetesek, akik nap mint nap imába foglalták Szent László nevét, így emlékezve meg róla és a kolostor alapításáról is. A szentté avatott király emlékezeteit, tetteit a látogatóközpont különleges kiállítása eleveníti fel virtuális eszközökkel. Míg a romterületen járva betekintést nyerhetünk a monumentális templom mindennapjaiba.

A somogyvári apátság legvitatottabb pontja az ereklyesír, amelyről sokáig azt tartották, hogy Szent László sírhelye volt. A legújabb kutatások szerint nem itt volt eltemetve, azonban a 2 méter mély kamra nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy szentté avatása után (1192) a bencések Nagyváradról ereklyét kaptak, amit a szent király saját alapítású monostorában itt őriztek. A romterület 1983-ban történelmi, 2013 óta pedig nemzeti emlékhelynek nyilvánítottak.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!