Marokkó már első találkozásomkor is mély benyomást tett rám, amelynek során az ország északi részeit és a királyi városokat jártam be. Tudtam, hogy egyszer vissza kell még ide térnem, és a második látogatás pontosan azt az élményt adta, amit kerestem. Ezúttal Marrakesh és környéke került középpontba, ahol a város vibráló káoszától a Magas-Atlasz hegyi falvain át egészen Merzouga aranyló dűnéiig, majd az óceánparti Essaouiráig vezetett az utam.
Ez a régió tökéletesen megmutatta Marokkó sokszínűségét. A medinák illatos fűszerei, a nomádok vendégszeretete, a hegyek csendje és az Atlanti-óceán nyugalma egyszerre voltak jelen, mégis mindenhol más élményt kaptam. Az előző marokkói beszámolóm után következzenek a déli kalandok és kihagyhatatlan látnivalók Marrakesh környékéről, amelyet jó szívvel ajánlok az ideutazóknak.
Marokkó útiterv
Marokkó saját szervezésben is remekül bejárható, ehhez segítségül egy 18 oldalas, részletes útitervet is készítettem azokról a helyszínekről, ahol magam is megfordultam. A beszámoló mellett ebben rengeteg hasznos utazási tippet, árakat, térképen jelölt látnivalókat, szállásajánlásokat és akár 3–4 hétre elegendő, napokra bontott programötleteket találtok. (Az útiterv ITT érhető el.)
Marokkó látnivalók:
Marrakesh
Amikor ősszel először jártam Marrakeshben, valahogy nem tudtam ráhangolódni a város lüktetésére. Nem túl népszerű vélemény, de a marokkói városok közül számomra ez hagyta a legkevésbé pozitív benyomást. Túlzsúfoltak voltak az utcák, a medinában folyton azt éreztem, hogy bármelyik pillanatban elsodornak a motorosok vagy a biciklisek. A Jamaa El-Fnaa tér pedig az állatmutatványokkal és a turistákat célzó látványosságaival inkább kiábrándító volt, mint hangulatos.
Tavasszal viszont teljesen más arcát mutatta a város. A levegőt belengte a virágzó narancsfák édes illata, amire először még azt hittem, jázmin –, és mintha az egész város nyugodtabb ritmusban élt volna. Talán tényleg kevesebb volt a káosz, vagy csak én szoktam meg, hogy Marrakesh más, mint pl.: Rabat, Fez vagy Chefchaouen, de most nem rezzentem össze minden motoros közeledtére a szűk utcákon.
Csak hagytam magam sodródni, és vártam mivel lep meg ezúttal Marrakesh. Sikerült neki, ám hogy teljes legyen a kép, mutatok 10 olyan helyet, amelyet Marrakeshben járva nem szabad kihagyni.
Marrakesh top 10 hely:
Merzouga
Marokkó déli peremén, az algériai határ közelében található egy kis oázisfalu, Merzouga, amely a Szahara egyik legikonikusabb részének, az Erg Chebbi dűnéinek ad otthont. Ez a hely egészen más világ, mint Marokkó nyüzsgő városai: itt a csend, a homok és az égbolt uralja a tájat.
A 3 napos sivatagi program (ITT foglalható le), amely érintette Merzougát, a Todra-szurdokot és Ait Ben Haddout is, Marrakeshből indult és fantasztikus volt. Az Erg Chebbi dűnék egyrészt lenyűgöző látványt nyújtanak, ahol a narancssárgától egészen a vöröses árnyalatokig változó homokhullámok akár 150 méter magasra is emelkednek. Másrészt semmivel össze nem hasonlítható az a csend, a tér és az idő elvesztése, amit egy sivatag ad.
Todra-szurdok
A Todra-szurdok (Gorges du Todra) Marokkó egyik leglátványosabb természeti képződménye, amely a Magas-Atlasz keleti peremén, Tinghir városka közelében található. A meredek, 150-200 méter magas sziklafalak között kanyargó keskeny völgyet a Todra-folyó formálta évezredeken át, és ma is lenyűgöző látványt nyújt, különösen ahogy a napfény élesen megtörik a vöröses sziklákon.
A hely különösen népszerű a sziklamászók körében, de a kevésbé kalandvágyó utazók számára is szuper élmény. A kanyonban gyakran találkozni csacsikkal és helyi gyerekekkel, de kézműves portékákra is az út mentén szert tehetünk.
Ait Ben Haddou
Ait Benhaddou nemcsak Marokkó egyik legismertebb történelmi települése, hanem valódi filmes legenda is. A látványos agyagerődítmény és a tradicionális berber falu számos hollywoodi produkció kedvenc forgatási helyszíne volt. Többek között a Gladiátor című filmé is, ahol ez a helyszín adott otthont a híres rabszolgapiac-jelenetnek, amikor Russell Crowe karaktere először lép arénába gladiátorként.
De nem csak a Gladiátor kötődik ide – Ait Benhaddou szerepelt többek között A múmia, a Trónok harca, A király visszatér és az Asterix és Obelix filmekben is. Nem véletlen: a falu építészeti stílusa és hangulata tökéletesen idézi meg az ókori és középkori világokat.
A filmes hírnéven túl Ait Benhaddou önmagában is figyelemre méltó helyszín. A 17. században alapított település egykor fontos állomás volt a Szaharán áthaladó karavánok útján Marrakesh felé. Napjainkban az UNESCO világörökségi listáján szerepel, mint a berber kultúra és építészet kiemelkedő példája.
Ouzoud-vízesés
Az Ouzoud-vízesésMarokkó egyik legszebb és legismertebb vízesése, amely a Magas-Atlasz hegyvidékének északi peremén található. Marrakeshből körülbelül háromórás autóútra van, így akár egynapos kirándulásként is kiváló úti cél (ITT tudod lefoglalni). De ha van időd, érdemes egy éjszakára is maradni a környéken.
A vízesés 110 méter magasból zúdul alá több lépcsőn keresztül, és a séta során különböző szögből is meg lehet csodálni: a legfelső kilátóponttól a vízpermetes alsó részekig.
Útközben gyakran találkozni berber makákókkal, akik a vízesés kabaláivá váltak, de kérlek ne etessétek őket, mert az nem etikus. Viszont fotózni bátran lehet őket, sőt, az Ouzud-vízesésnél járva kihagyhatatlan is egy ilyen kép.
A helyszínen több helyi éttermet és teázót is találunk, amelyek teraszairól pazar kilátás nyílik a vízesésre. Ha valaki kalandvágyó, a zuhatag alján összegyűlt medencében egy rövid csónaktúrára is indulhat, ahol nemcsak a felejthetetlen panoráma, de az elázás is egyaránt garantált.
Essaouria
Az Atlanti-óceán partján fekvő hangulatos kikötővárost a szél városaként is szokták emlegetni és minden megvan benne, amit egy marokkói várostól várunk: vendégszeretet, élénk piacok, egzotikus aromák és a mindennapok lassú, nyugodt ritmusa.
Essaouira (Szavíra) partjait az Atlanti-óceán felől állandó szél fújja, ám nemcsak a szörfösök, hanem a művészet, a zene és a történelem szerelmeseinek is a paradicsoma. Medinája az UNESCO Világörökség része, ahol a portugál erődítmények, városfalak és a bájos, fehérre meszelt házak a kék zsalugáterekkel sétára hívogatnak.
A kikötő nyüzsgő élete önmagában egy élmény, ahol a kék hajók a vízen ringatóznak miközben vijjogó sirályok kíséretében az árusok frissen fogott halat kínálgatnak.
Argán olaj
Az argán olaj Marokkó egyik legismertebb és legértékesebb exportcikke, amelyet gyakran emlegetnek „folyékony aranyként”. Az olajat az argánfa magjaiból sajtolják, amely kizárólag Délnyugat-Marokkó félsivatagos területein őshonos, így Agadir és Essaouira környékén is láthatunk ültetvényeket.
Az argán olaj két fő formában ismeretes: a világosabb, finomított változatot főként a kozmetikai ipar használja bőr, haj vagy arcápolóként. Míg a sötétebb, pörkölt magokból készült olajat a gasztronómiában használják. Ha Marokkóban jártok, kóstoljátok meg az amlou-t, amelyet mandulából, argán olajból és mézből készítenek.
Marokkói utazásom során számos női kooperatívánál tettem látogatást, ahol hagyományos módszerekkel készítik ma is az argán olajat. Kézzel törik a diót, majd őrlik meg és sajtolják a masszát. Ezek a látogatások nemcsak autentikus élményt kínálnak, de ha ilyen helyen vásároltok argán termékeket, a helyi berber asszonyok megélhetését is támogatjátok.
Magas-Atlasz és a Toubkal mászás (4167 m)
Az egyik legfőbb oka annak, hogy újra visszatértem Marokkóba, az volt, hogy valóra váltsam egy régi álmomat: megmásszam az Atlasz-hegység ikonikus csúcsát, a Toubkalt. Ez a 4167 méter magas óriás nemcsak Marokkó, de egész Észak-Afrika legmagasabb pontja is egyben.
Az időjárás szerencsére tiszta volt, bár kissé télies, ahol a túrát Imlilből, egy klasszikus berber hegyi településről, 1740 méteres magasságból kezdtük meg. (A 2 napos Toubkal túra ITT foglalható)
Az első napon 11 kilométert, és csaknem 1500 méternyi szintkülönbséget küzdöttünk le, miközben a hófödte csúcsok alatt kanyarogtunk szép lassan felfele. Itt az öszvéreknek mindig elsőbbsége van, négykerék meghajtású járműként – és utak híján – a berberekkel együtt folyamatos mozgásban vannak az Atlasz-hegységben.
Útközben többször megálltunk pihenni és felfrissülni a helyiek által csak “berber whiskey”-nek nevezett mentateával. Majd a 3200 méteren fekvő Toubkal menedékházba sötétedés előtt érkeztünk meg. Itt már nemcsak a mínuszok, de a ritkább levegő is jelezte, hogy fent vagyunk a hegyen.
Egy rövid alvást követően hajnalban megkezdtük a második napi túránkat Észak-Afrika tetejére. A csúcsra vezető út fizikailag és mentálisan is komoly kihívást jelentett – a havas, csúszós terep miatt ez a túra sokkal többet kivett belőlem, mint egy „szokványos” hegymenet. Rendkívül boldog vagyok, hogy ezt a kalandot is megélhettem. A Kilimandzsáró után ez egy újabb ikonikus túra volt, amit sosem felejtek el.
A cikk affiliate linkeket is tartalmaz, amelyeket keresztül programokat foglalhatsz le. Ez neked semmivel nem kerül többe, ellenben pici jutalékot kapok utána, amellyel támogatni tudod ilyen módon is a munkámat.
Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!
