Magyarország legszebb természeti adottságokkal rendelkező kirándulóhelyének címére Lillafüred nagy eséllyel pályázhatna. Nemcsak azért, mert a Hámori-tó és Palotaszálló látványa a hazai képeslapos helyek állandó szereplője, hanem mert a Bükk látnivalók széles palettáját kínálja az idelátogatóknak. Lillafüred tökéletes úti cél lehet a pár órás kirándulástól kezdve akár egy hosszú hétvégéig, a környékén ugyanis számtalan programlehetőség ígérkezik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Palotaszálló
Mielőtt a látnivalókat alaposabban szemügyre vennénk, menjünk vissza egy picit a történelembe, hogy megértsük, minek köszönheti Lillafüred a létrejöttét és népszerűségét. Lillafüred a nevét gróf Bethlen András unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. A völgyet 1892-ben nyilvánították üdülőteleppé, és csodaszép fekvése miatt hamar nagy népszerűségre tett szert.
Ezt a pozícióját később Lillafüred tovább erősítette, ugyanis az első világháború békeszerződését követően nagyon sok hegyvidék került országhatáron kívül. Ami kirándulóhely és állami üdülőterület határon belül maradt, annak az értéke és szerepe pedig jelentősen felértékelődött.
A Hámori-tó partjára 1926-ban egy 220 szobás szállót álmodtak meg, amelynek tervezésére pályázatot írtak ki. A győztes, Lux Kálmán tervei alapján 1930-ban adták át ünnepélyes keretek közt a Palotaszállót. Azon kívül, hogy az épület kívülről tényleg úgy néz ki, mint egy palota, érdekessége, hogy a 46 méteres tornya eredetileg kilátónak készült.
Ma már az épület egésze hotelként üzemel és képeslapszerű kinézetével minden arra járó tekintetét garantáltan magára vonzza. Csakúgy mint a függőkertje, amely nemcsak a romantikus séták kedvelt színhelyek, hanem a hegyoldalban lévő lépcsőzetes kialakításával páratlan tájépítészeti örökség is egyben.
Lillafüredi vízesés
A Lillafüreden eredő, közel 20 km hosszú Szinva patak medrét a Palotaszálló építkezéssel párhuzamosan jelentősen átalakították. Az 1928-as években került sor a Hámori-tó északkeleti végébe egy zsilip, amely a vizet a kis vízesésbe vezette, hogy az a Szinvában továbbcsörgedezve folyjon tovább Miskolc felé.
Később a kis vízesést egy nagyobb kialakítása követte, amelynek eredményeként a ma húsz méter magas lillafüredi vízesést megcsodálhatjuk. A mesterségesen létrehozott zuhatag ma az ország legnagyobb esésű vízesése, amely a hóolvadás idején és nyáron nagyszerű látvány.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Azonban tekintettel arra, hogy a Szinva-forrás vizét időközben bekapcsolták Miskolc ivóvíz ellátásába, könnyen előfordulhat, hogy aszályos időszakban a patak felső medre kiszárad. Ilyenkor azonban gépi segítséggel átemelnek annyi vizet a Hámori-tóból, hogy a vízesés látványa továbbra is megmaradjon, és turisztikai látványosságként szolgáljon.
Anna-barlang
A közel 600 méter hosszú Anna-barlang nem a méretei, hanem inkább a jellege miatt érdemel kitüntetett figyelmet a barlangok sorában. A világon mindössze 15 mésztufa barlang található, ezekből Magyarországon rögtön kettő is van. Az egyik Pécsett, a másik pedig Lillafüreden, közvetlenül a vízesés mellett.
A meredeken és sebesen haladó Szinva-patakból a jégkor végétől fokozatosan oldott mész vált ki, amely a patakmeder partján élő növényeket idővel jótékony köntösbe foglalta. A folyamat eredményeként a lehullott levelek, moszatok és fenyők megkövesedtek, és kivételes látványosságként a barlang belsejében megőrződtek az utókor számára. Az Anna-barlang első négy termét 1833-ban tárták fel, ma is ismert üregeinek a száma 34.
A föld alatti séta keretében labirintusszerű járatokat követve ismerhetjük meg a barlang keletkezésének történetét, miközben száz lépcsőfokot teszünk meg. A barlangban a 10 fokos állandó hőmérséklet miatt nyáron is elfér egy vékony kabát, míg a felkeresése gyerekekkel is élvezetes családi program lehet. Bővebb információ az Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján, ITT található.
Ómassa őskohó
Hazánk egyedülálló kohóipari műemléke Ómassán található, amihez hasonló Európában is mindössze három helyen létezik. A Fazola, vagy ismertebb nevén őskohó története a 18. századra nyúlik vissza. 1770-ben Mária Terézia engedélyezte, hogy a Miskolc-Ómassa környéki ércbányákra alapozva egy hatalmas vasolvasztó létesüljön. Ekkor lett a régió a vaskohászat fellegvára, aminek legszebb emlékét ez a kohó őrzi.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A faszénnel működő és 1866-ig működő kohót Fazola Frigyes tervezte, és ma Magyarország egyik legfontosabb ipari emléke. Érdekességként, ha nincs a Fazola-kohó, akkor ma Lillafüred mellett sem állna a Hámori-tó, ami megannyi csónakos és képeslapszerű fotó állandó szereplője.
Tipp: aki a környék kohászati múltjával még alaposabban szeretne megismerkedni, keresse fel a közeli Felsőhámorban a Kohászati Múzeumot is.
Hámori-tó
A másfél kilométer hosszú és kilenc méter mély Hámori-tavat elsőként egy 1319-es oklevél jegyzi, ám ekkor még a meve Feltó-halastó volt. A jelenleg ismert Hámori tó a Garadna és Szinva patak felduzzasztásával jött létre, amely a 18-19. századi mérnöki tudomány egyik legjelentősebb teljesítménye volt.
A Hámori Vasmű állandósult vízhiánya miatt a tavat a kohótervező Fazola Frigyes kezdeményezésére duzzasztották fel mesterségesen, hogy legyen elég víz a közeli, Ómassán található kohó működtetésére. Érdekességként a Hámori-tóban 1932 és 1944 között fürödni is lehetett, emellett a palotaszálló az 1930-as években vitorlázási lehetőséget is biztosított rajta a vendégeinek. Ma a tó népszerű csónakázó helyszín, a téli időszakban pedig korcsolyázni is lehet a befagyott felszínén.
Molnár-szikla
Lillafüred közelében találjuk a Bükk egyik kedvelt kirándulóhelyét, a Molnár-sziklát. A kereszttel jelölt tető gyerekekkel is könnyen megközelíthető, tetejéről pedig csodaszép panoráma nyílik a Szinva völgyére, valamint Hámorra. A kilátáson túl a 314 méter magas sziklabérchez számos érdekes és egyben szomorú lelegenda fűződik.
Az egyik teória szerint a környéken élő molnár lánya vetette le magát a mélyből a szerelmével együtt. Történt ugyanis, hogy a lány kezére egy gazdag földesúr pályázott, ám addigra már a lány szíve foglalt volt. Az apja nem nézte jó szemmel, hogy lánya inkább egy szegény legényhez akar hozzámenni, nem a gazdag földesúrhoz. A fiatalok bánatukban inkább a halált választották.
A másik elbeszélés szerint viszont a molnár ugrott le a szikláról, mikor megtudta, hogy fiatal menyecskéje felszarvazta. A történetek igazságát ellenőrizi nehéz, ám az biztos, hogy a virágoktól illatozó Molnár-szikla megéri Lillafüred környékén a kirándulást.
Szent István barlang
A Szent István barlang felfedezése Kadic Ottokár nevéhez fűzőik, aki 1913-ben a függőleges Kutya-lyukon keresztül, kötélhágcsón át merészkedett le a mélybe. Ott pedig egy csodaszép földalatti mesevilágot talált, tele hatalmas cseppkövekkel és termekkel, amelyek járatait a karsztvíz alakította ki évmilliók során.
A turisztikai jelentőségét a barlangnak hamar felismerték, és már 1931-ben megnyitottak egy kis részt a látogatók számára. A Szent István barlang hossza a legújabb felmérések szerint 1514 méter, míg függőleges kiterjedése 101 méter. A vezetett túra keretében látogatható barlangban a bejárati szakasz után egymást követik a dúsan cseppköves termek és folyosók. A felszínről beszivárgó vizekből látványos álló-és függőcseppkövek keletkeztek, amelyeknek külön nevük van, hasonlóan az Aggteleki cseppkőbarlangban láthatóakhoz.
Személy szerint nekem a Szent István cseppkőbarlang abból a szempontból jobban tetszett, hogy itt viszonylag korán mesterséges világítást kapott a barlang, így a fáklyákból származó korom nem hagyott nyomot a cseppköveken. A Szent István barlangban a legszebb képződmények, úgy mint Mamutfogsor, Meseország, Megfagyott-vízesés és Oszlopok terme mellett egy gyógyászati célokat szolgáló terem és barlangrész is található. A Szent István- barlangról, belépőjegyekről és látogatásról bővebb információt ITT található.
Erdei kisvasút
A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa szállítására építették meg. A Miskolc-Garadna szakasz 1920-ban készült el, ám a két alagúton áthaladó nyomvonal napjainkban is épül, szépül. A kisvasutazás napjainkban népszerű családi és felnőtt program egyaránt Lillafüreden, a amelynek során a csodaszép erdei környezet mellett pedig egy másik különlegességet is láthatunk.
A sínek mellett helyezkedik el a Lillafüredi Pisztrángtelep, ahol természetes körülmények között tenyésztik ma is ezt az őshonos, nemes pisztráng fajtát. Herman Ottó már 1906-ban javasolta, hogy a Szinva-patak völgyében létesüljön szakszerű pisztrángtelep. Ám egészen 1932-ig kellett várni a megvalósításával, akkor ugyanis vészcsengőként jelezve már 80%-ban elpusztult a Hámori-tó pisztrángállománya. Ma a Hámori-tó partján számos helyen étel formájában is megkóstolhatjuk a helyben és etikus körülmények között nevelt pisztrángot.
Szeleta-barlang
A Szinva-tanösvény egyik népszerű állomása a Szeleta-barlang, amely Lillafüred felől a kék barlang jelzést követve is könnyen megközelíthető. Magyarországon elsőként Hermann Ottó foglalkozott ősember-kutatással és adott engedélyt 1907-ben a Szeleta-barlang feltárására.
A terepmunkálatokat Kadic Ottokár végezte és hamar kiderült, hogy itt jó nyomon járnak. A Szeleta-barlangból nagyon sok jégkorszak végéről származó lelet került elő, mint dárdahegyek, tűzhely maradványa. Ezekből arra következtetnek a kutatók, hogy a barlang lakhelyként szolgált valamikor. A kőeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményben láthatóak.
A régészeti jelentősége mellett a Szeleta-barlang kirándulóhelyként is wow élményeket ígér a látogatóknak. A 20 méter magas és 15 méter széles csarnok monumentális hatást kelt, és ha megnézzük a falait, akkor látható, hogy egykor az üreget víz borította. Valószínűleg forrásbarlangként működhetett, majd miután leapadt a víz, őseink lakásként használták.
Libegőzés
2016-ban nyitotta meg kapuit a Lillafüredi libegő a nagyközönség számára, ahol az 1080 méter hosszú kötélpályán 273 méter szintet küzdhetünk le 10-12 perc leforgása alatt. Maga a libegőzés szuper élmény, és a Jávor-hegyi állomásra felérve több opció közül is választhatunk, ha szeretnénk visszajutni Lillafüredre.
A hegyállomás mellett található Rollerösvényen terep járművekkel vagy biciklikkel leroboghatunk a lankás lejtőkön. Vagy ha kedvünk tartja, tehetünk egy nagy sétát az Oxigén túraútvonalon, miközben megismerkedhetünk a bükkösök gazdag állat-és növényvilágával.
Ám ha még ezeknél is különlegesebb túrára indulnánk, a kék kereszt jelzést követve a Kohász úton pont a Lillafüredi vízeséshez érkezünk. Ez az út része annak a 130 kilométeres teljesítménytúrának, ami Salgótarjából indul és Diósgyőrben ér véget, és Kohász kék 130 néven a régióban folyt bányászati tevékenységnek állít emléket.
