• Menu
  • Menu

Makó, az Alföld bűbájos városa, ami sokkal többről szól, mint a hagyma

A Maros völgyében, Magyarország dél-keleti kapujában fekvő Makó neve leginkább az innen származó hagymával forrt egybe. Vagy a messze van, mint Makó Jeruzsálemtől mondással, aminek egyébként semmi köze nincs a városhoz, de legalább sokáig abban a hitben tartott, hogy Makó a világ végén van. Emiatt sokáig nem is került fel a hazai kirándulólistámra, pedig az alföldi kisváros bőven megérdemelné a reflektorfényt. És nemcsak azért, mert a hungarikumnak számító hagyma itt terem, hanem mert Makó tényleg bűbájos és több napra is elegendő programot tud kínálni a látogatók számára.

Két napot töltöttem el a városban és élveztem a helyiek vendégszeretetét, amely mind látvány, mind pedig látnivalók szintjén is alaposan felülmúlta az előzetes elképzeléseimet. Mutatom is, hogy mik voltak a kedvenceim és hogy mit érdemes Makón csinálni.

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől közmondás eredete 

Az egyik legrégebbi közmondás eredetére több teória is napvilágot látott. Egyesek szerint Makó egy keresztes hadjáratban harcoló vitéz volt, aki II. András kísérőjeként alig várta, hogy Jeruzsálemet felszabadítsa muszlim kéz alól. Ám alig indult el, máris lerészegedett és amikor felkelt, azt hitte, már a Szentföldön van, pedig csak Splitbe ért. A helyiek szerint azonban valószínűbb az a változat, miszerint Akkó egy kikötő volt közel a Szentföldhez. A főként szamárháton utazó zarándokok a hőségtől elfáradva emlegethették, hogy messze van, mint Akkó Jeruzsálemtől. Ennek a félrehallásából alakulhatott ki a magyaros verzió, Makóval a főszerepben.

Makovecz Makója

Nincs az országban még egy olyan város, amely annyi Makovecz Imre épülettel büszkélkedhetne, mint Makó városa. A magyar organikus építészet megalkotója mindig a köz javát hivatott szolgálni, amely Makón elsősorban a turizmus fejlesztését segítette elő.  „Én azzal foglalkozom, hogyan településeket élesszünk újjá, hogy kitaláljuk, hogyan tudnak jobban élni az emberek” – vallotta a 2011-ben elhunyt tervező.

Hagymaház, Makó kulturális központja
Hagymaház nézőtere Makón

Sárospataki diákként a meghökkentő, különleges formavilágú épületek különösen közel állnak a szívemhez. Már csak amiatt is, mert jómagam is egy Makovecz épületben, az Árpád Vezér Gimnáziumban végeztem a tanulmányaimat.

Autóbusz pályaudvar

Makón jelenleg 13 Makovecz Imre tervezet épületkomplexum található, köztük Makó kulturális központja a Hagymaház, Zenepavilon, buszpályaudvar, iskola, valamint a legismertebb, a gyógyfürdő épülete, a Hagymatikum. Pár éven belül újabb Makovecz Imre épületekkel, úgy mint a városi könyvtár, sportuszoda és élményfürdő bővül a lista, amelyeket a művész már életében megtervezett, ám felépítésüket már nem élhette meg.

Hagymatikus főbejárata
Zenepalota

Lombkorona Sétány

A Maros partján lévő látványosság európai szinten is különleges létesítménynek számít. A látogatók több mint 200 m hosszan sétálhatnak ugyanis a fák lombkoronájában és ismerkedhetnek meg közelebbről is a folyó élővilágával.

A Lombkorona Sétány végén egy 25 méteres kilátótorony is helyet kapott, ahova érdemes felmenni. Nemcsak azért, mert innen lehet rálátni a legjobban a kupolás és hagymára emlékeztető sétány csúcsaira, hanem mert itt van a kontinens leghosszabb szárazföldi csúszdája is, ahonnan kedv szerint egészen a kijáratig le lehet csúszni.

Makói hungarikum 

A makói vöröshagyma különlegessége, hogy a száraz éghajlatnak köszönhetően itt a hagyományos, magról vetett eljárás nem jöhetett szóba. Helyette a dughagymás megoldás honosodott meg a 19. századtól kezdődően, amelynek köszönhetően a hagyma két évet állt a földben és sokkal nagyobb, zamatosabb és illatosabb termést növesztett. A makói hagymát minden termelő maga nemesítette és úgy vigyázott rá, mint valami kincsre. 2009 óta a makói hagymát a hungarikumok és védett eredetű termékek között tartják számon.

Hagymatikum

A Makovecz Imre által tervezett épületek leglátványosabbika Makón kívül-belül egy csoda. A Hagymatikum a Dél-Alföld legnagyobb szaunaparkját tudhatja magáénak, de meleg vizes medencéi és iszapkezelései is gyógyító erővel bírnak. A fürdő kútját 1956-ban fúrták, amely igen sok szerves és ásványi anyagot tartalmaz.

Ma a fürdő 9 szaunával és hozzájuk tartozó különleges szeánszokkal, valamint 18 bel-és kültéri medencével várja a pihenésre és csobbanásra vágyókat. Árakról és nyitvatartásról a fürdő oldalán, ITT található bővebb tájékoztatás.

Veterán autók és híres makóiak nyomában

Makónak számos híres szülötte van, akikre méltán büszke lehet. Pulitzer József, akiről a díjat is alapították. Páger Antal, a 20. század egyik leghíresebb magyar színésze, akinek kávéháza is megtalálható Makón.

„A tehetség Isten adománya, ez Makón a génekkel kerülhetett belém”. Ez a felirat áll Páger Antal egykori karosszékén.

Vagy Galamb József, aki tervezőként aktívan részt vett az ikonikus Ford-T modell bolygóműves sebességváltójának és levehető hengerfejű motorjának a megalkotásában. A Marosparti Veteránoknak és Szilágyi László, elnök úrnak köszönhetően egy múltidéző utazásnak is részese lehettem Makón. Az 1921-ben gyártott és még ma is működőképes Ford-T modell egyike a hazánkban fellelhető 15 modellnek.

Egy másik híres makói, Limara, a kelt tészták koronázatlan királynője. Együtt sütöttünk pogácsát, és ha már Makó, hagyma került bele.

Marosparti kalandok

Makón, a Maros partján nemcsak a korábbiakban már ismertetett Lombkorona Sétány található, hanem egy felnőttek és gyerekek számára egyaránt élvezetes kalandpálya komplexum. A Maros Kalandpart pályáin bárki próbára teheti az ügyességét és a kitartását. Különlegességként próbáljuk ki a szabadesés élményét a 15 méteres magaslati hintáról, vagy csússzunk át hazánk egyetlen élővizén átívelő canopy pályáján a Maros fölött. Azoknak pedig, akik kevésbé az adrenalin szerelmesei, a Maroson való sétahajózás is felejthetetlen élményeket ígér.

A Maros legendája

Élt egyszer egy Tarkő nevű tündér, akinek két lánya volt: az egyiket Marosnak, a másikat Oltnak hívták. Édesapjuk a Fekete-tenger partján fogságba esett, és a lányokat édesanyjuk folyóvá változtatta, hogy így induljanak a megkeresésére. Meghagyta nekik, hogy csak együtt menjenek, kéz a kézben. Ám ahogy az életben, úgy a lányok folyóként is folyton civakodtak egymással. A Maros szelíden csordogált, míg az Olt átvágott hegyen és völgyön. Mire a Dunához értek, már teljesen kimerültek és a külön utak ellenére boldogan ölelkeztek újra egymással. Édesapjukat nem találták meg, mert ahol a Duna a Fekete-tengerbe ömlik, ott a lányokat örökre elnyelték a tenger hullámai.

Különleges városi épületek

Annak ellenére, hogy Makó nem egy nagyváros, mégis olyan érzés sétálni az épületei között. Közöttük számos különlegesség rejlik, amelyekről következzen egy képgaléria leírásokkal együtt.

A régi városháza és Bérpalota együttese különösen szép, utóbbi párkánya alatt Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniája él.
A csipkeházak jellegzetes lakóépületei Makónak.
A Városháza eredetileg Csanád vármegye székháza volt, de ma is a város közéletének fontos színtere.

Az ortodox Zsinagóga a város egyik páratlan szépségű épülete és egyúttal hazánk második legnagyobb ortodox zsinagógája. A romantikus stílusú épület 1872-ben épült és eleinte imaházként használták. Ma a Makóról elszármazott ortodox zsidók zarándokhelye, illetve minden évben a csodarabbiként tisztelt Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak benne.

A zsinagóga jellegzetessége a kétszintes női karzata, valamint a helyreállításra váró rituális fürdője, a mikve. A zsinagóga udvarában egy kiállítás is helyet kapott, amely az Alföld legősibb és egyben legjelentősebb közösségének történetét meséli el.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!