Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt, gyönyörű tájat, ahova a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen kapta a táj a nevét is: Őrség. Magyarország egyik legérintetlenebb és talán legszebb tája ez, amely nyugalmat árasztó környezetével, bájos településeivel és látnivalók tömkelegével várja a pihenésre és aktív feltöltődésre vágyókat egyaránt. Ha kíváncsi vagy, amelyek az Őrség legszebb helyei, jó helyen jársz.
Régóta rajta volt már az Őrség a hazai bakancslistámon, amelyet egy négy napos, kéktúrázással egybekötött kulturális és gasztrokalandozáson át, végre én is felfedeztem. Következzen egy kedvcsináló ajánló az Őrségből, fókuszban olyan látnivalókkal és érdekességekkel, amelyek mankóul szolgálhatnak az idelátogatók számára.
Őrségi látnivalók:
Szerről – szerre
Hazánkban az Őrség az egyetlen olyan tájegység, ahol a történelem viharai és háborúi ellenére a lakosság gyakorlatilag a honfoglalás óta, folyamatosan helyben él. A család általában egy magasabb dombra építkezett és alakította ki a helyi viszonyoknak megfelelő életterüket. Később az egyes dombhátakon élők nemzetséggé alakultak, amelynek következtében a gazdasági épületek egyre másra szaporodtak. Ezen összetartozó családok és épületek együttes neve lett a szer, amely szerek együttese egy települést alkotott.
A szeres szerkezet jellegzetességeit az Őrségben figyelhetjük meg a legjobban, ahol alig pár kilométer távolságra találjuk egymástól a sokszor „szer”-re végződő településeket, amelyeket egykor gyalog és szekérutak kötöttek össze. A szerről- szerre tanösvény, amelyet egy piros szív jelöl és Szalafőről indul, ezen településeken vezet keresztül mintegy 11 kilométeren.
Haranglábak nyomában
A reformáció magyarországi térhódítása óta döntően reformátusok lakta Őrségben számos helyen találunk haranglábakat. Annak idején a települések szegény földműveseinek nem volt lehetőségük templomok emelésére, ennek köszönhetően találkozhatunk ma a legtöbb helyen műemlékké nyilvánított és csodaszép haranglábakkal.
Pankaszi harangláb
Az Őrség jelképe és Pankasz legmagasabb pontján álló, 1755-ben emelt harangláb az egyik legismertebb és legszebb mind közül. A köznyelvben szoknyás haranglábként is emlegetik, amit nem a fazsindelyes és szoknyára hasonló zsúpfedeles kinézete miatt kapott, hanem mert 10 tölgyfa oszlop tartja a szoknyáját, azaz a tornyát. Ez az építészeti megoldás egyébként a többi őrségi harangtoronyra is jellemző, a pankaszi különlegessége mindössze abban rejlik, hogy eredeti formájában, azaz zsúpfedeles verzióban látható.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A harangláb minden nap reggel 8-kor délben és este 8-kor csendül fel, ettől eltérő kongással a faluban történt haláleseteket szokás jelezni. A pankaszi harangláb szomszédságában egy felújított kovácsműhelyet találunk, amely előzetes bejelentkezést követően látogatható.
Sökfás temetők
A sökfa az őrségi reformátusok fejfája, amelyre a puritánság jellemző és az országban egyedülálló temetkezési formának számít. A puritán, ősi fejfákra mindössze az elhunyt nevét és életkorát vésték rá, maximum egy csillag vagy rovátka díszítéssel. A jellemzően tölgyből készült fejfa eredeti neve süvegfa lehetett, amelyről a felső alakja tanúskodik, de sökfaként őrizte meg a népi nyelv. Ma az Őrségben Kercaszomoron, Márokföldön, Bajánsenyén, Veleméren és Őriszentpéteren találhatunk még sökfás temetőket.
Kétvölgy
Kétvölgyi haranglábhoz, ami eredetileg olyan zsúpfedeles volt, mint a pankaszi, egy érdekes történet kapcsolódik. A bíró és a falusiak nem jutottak egyetértésre abban, hol legyen a harangláb. A bíró azt akarta, hogy az ő házához közel legyen, míg a falusiak Ritkaháza közepén látták volna szívesen.
Igazságot végül a kocsmáros tett, aki az éjszaka közepén négy legényt elküldött, hogy a bíró udvaráról a haranglábat hozza el és állítsa fel ott, ahonnan a szomszéd faluban is jól hallatszik a kongása. Így került végül Ritkaháza közepére, a Fő utca 63. szám alá az akkor még szoknyás harangláb 1865-ben.
A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Az Őrségben fellelhető, jó minőségű agyag megmunkálásának tudományával, a fazekassággal, már a 14. század óta foglalkoztak az itt élők. A jellemzően apáról fiúra szálló mesterség Magyarszombatfán mindmáig fennmaradt, amely a település egyik legfontosabb turisztikai vonzereje. A balos korong, a bőrrel való korongozás és az edények vonalvezetése mind mind csak erre a térségre jellemző a Kárpát-medencében, amelyre a helyiek nagyon büszkék. A Fazekas házban a Velemér-völgyi fazekasságba nyerhetünk betekintést, míg a település hat, ma is működő műhelyében a korongozás mellett, gyönyörű kézműves termékeket vásárolhatunk.
Túrázások az Őrségben
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra közel 60 km-en szeli át az Őrséget, amelyet jómagam becsülettel végig is jártam. Ám nem kell ilyen elvetemült túrázónak lennie az embernek ahhoz, ha szépet szeretne látni. Ugyanis az Őrségben több tematikus tanösvény is található, amelyről érkezzen most egy összefoglalás.
Híres templomok
Az Őrségben járva a haranglábakon túl csodaszép templomokat találunk, köztük egészen régieket, az Árpád-korból származókat is. A teljesség igénye nélkül a beszámolóban három templomra térek ki részletesen, de ennél természetesen a lista jóval bővebb.
Velemér: Szentháromság templom
A veleméri Szentháromság templom építéséről nincsenek pontos adatok, de azt feltételezik, hogy Szent István rendelte el az építését. A román alapokon nyugvó templom valóban az Őrség egyik gyöngyszeme, amelyet Aquila János 1377 körül készült freskói tettek világhírűvé. A reformáció következményeként a gyönyörű falfestményeket sokáig fehér mész fedte és csak az 1800-as években kerültek újra napvilágra.
Őriszentpéter: Szent Péter templom
A 13. századi, római katolikus templom sok viszontagságon ment át. Nem sokkal az építése után leégett, majd a törökök előrenyomulása miatt erőddé alakították át és árkokkal vették körül. Ennek az építkezésnek a nyomairól a közelben lévő középkori téglaégető műhely a mai napig élénken tanúskodik. Bár később a templom visszatért az eredeti funkciójához és szakrális helyként szolgált, freskói itt is a reformáció áldozatául estek. A helyreállítás után bibliai idézetek sokasága került elő a falakról, amelyekről azt feltételezik, minden lelkész a hozzá legközelebb álló tanításokat a templom falára festette.
Szentgyörgyvölgy: református templom
A népi barokk építészet stílusjegyeit magán viselő templom 1787 óta áll Szentgyörgyvölgyön. Külsőre nem igazán vonja magára az ember figyelmét, ám ha belép a szentélybe, a 88 darabból álló, kék fakazettás mennyezete láttán szinte eláll a lélegzete.
A gyönyörű faragások Rákos Ferenc, Szabó Tamás és Szabó János mesterek kezeit dicsérik a karzat mellvédjének léceivel együtt, míg a festést Patkó András készítette. A templom mennyezetén lévő 1-1 díszes csillag szemet gyönyörködtető látvány, csakúgy mint a festés minden részlete egyedülálló a református templomok sorában. Ha valakit kimondottan a magyarországi középkori templomok érdekelnek, érdemes Szatmár-Bereg felé venni az irányt, és végigjárni a Középkori Templomok Útját.
Egy csipet gasztronómia
Az őrségi kirándulásaink üde színfoltjaként ne hagyjuk ki a gasztronómiai kalandozásokat sem. A vidék jellegzetes ételeiként olyan különlegességet kóstolhatunk itt, mint a hajdinás vargányaleves, vad-és gombapörkölt dödöllével, kukoricamálé és a különböző ízesítésű, nyújtott rétesek. Ízelítőként következzen néhány hely, amelyeket jó szívvel és őszintén tudok ajánlani felkeresésre.
Édes ízek és különleges csokoládék kedvelőinek irány Ispánk és az Ízrestaurátor.
Az Őrség aranyának is hívott nedű jótékony hatása széles körben ismert, számos helyen találkozhatunk ültetvények formájában is tökkel. A tökmagolaj aromás íze szinte minden ételhez passzol, a benne lévő telítetlen zsírsavak pedig erősítik az immunrendszert és szabályozzák a koleszterinszintet.
Természeti kincsek
Az elmúlt évszázadok során az Őrségben élő emberek a természettel összhangban alakították ki a táj arculatát. A finom átmenetekkel rendelkező, aprómozaikos tájon nemcsak a lakóház, hanem az attól pár lépésre lévő mező, gyümölcsös, szántóföld és az erdő is az ember otthona volt. Bár ma már a korábbi életmód jelentősen átalakult, az Őrségi Nemzeti Park gondoskodik arról, hogy az őseink alakította gyönyörű tájak, rétek és szántók szabdalta természeti és kulturális kincsek továbbra is megmaradjanak az utókor számára.
Natura 2000 látogatóközpont
Az Őriszentpéter szívében épült bemutatóteremben az Őrség természeti kincseit és élőhelyeit ismerhetjük meg közelebbről, mindezt egy interaktív kiállítás formájában. Érdemes itt kezdeni az Őrségben tett kalandozásainkat, ugyanis a földszinten működő Tourinform Irodától számos tájékoztatót és útbaigazítást kaphatunk.
Bölények
Európa legnagyobb szárazföldi emlőse a 20. század elejére kipusztult az élettér csökkenés miatt, ám szerencsére az Őrségben újra láthatóak. A pityerszeri legelőn bemutató jelleggel találkozhatunk bölényekkel, míg Kondorfán zárt területen tudományos megfigyelés céljából tartják őket a nemzeti park munkatársai.
Hagyományos gyümölcsfajták
Az Őrségben évszázadok eredményeként számos olyan fafajta alakult ki, amely nagy genetikai értéket képvisel. Ezek a fák az egyes tájegységekhez alkalmazkodtak és a mai napig permetezés nélkül teremnek. Csak almából 200 különböző fajta található, de körtéből és szilvából is több százat tartanak számon.
Lápok háza
A szőcei Lápok Háza az őrségi lápok titokzatos világába enged betekintést. Az interaktív kiállítás megtekintése után menjünk végig a közeli, fokozottan védett tőzegmohás láprét pallósorán, ahol közvetlen közelről is szemünk elé tárul a varázslatos, lápi világ.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A hagyományok őrzői
Őseink, az őrállók legszebb népi hagyatékát Pityerszer, Szalafő egyik településrésze jegyzi. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes részeként három portán keresztül elevenednek meg egy letűnt kultúra emlékei, Vörös Netti dalos pacsirtától kezdve a gyümölcsöskerteken át egészen az emeletes kástuig.
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttesen kívül több helyen, így Nagyrákoson, Veleméren és Csesztregen is találunk néprajzi gyűjteményeket. Ez utóbbi település kanászháza, a pásztorok életéről mesél élénken.
Pásztorélet:
A pásztorokat a falu közössége évente szerződtette. Általában idegenek (jöttmentek) voltak, akiknek semmilyen vagyonuk nem volt. Feladataik közé tartozott a rájuk bízott állatcsapat gondozása, etetése, terelése és itatása. A pásztorok az egyik legszegényebb réteghez tartoztak, ahol a mesterség apáról fiúra szállt. Senkitől nem függtek és a törvénnyel való összetűzéseik miatt a falulakók egyfajta tartózkodással tekintettek rájuk, de mégis bizonyos rang megadatott nekik.
Őrségi kilátások
Az Őrség neve hallatán nem feltétlenül a kilátók jutnak az ember eszébe. Már csak amiatt sem, mert nagy hegyeket itt nem találunk, ellenben dombokkal teli emelkedőket igen, amik a kerékpárosok számára okozhatnak izzasztó pillanatokat.
A kéktúrázásom során utamba akadt ugyan egy 30 méter magas geodéziai torony a Ritási-dombon, aminek a megmászása nem veszélytelen mutatvány. Ezért inkább két olyan helyszínt javasolnék, amelyek biztonsággal és akár kerékpárral is megközelíthetőek.
Kömpe szeme kilátó
A Szalafő határában magasodó faszerkezetes kilátó kinézetre egy haranglábra emlékeztet. Tetejéről még jól láthatóak a települést alkotó szerek, úgy mint Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer, míg az alsó szintjén kialakított hintáról gyönyörködhetünk az előttünk lévő erdős tájban. Érdekességként a Kömpe szeme kilátó egy egykori tűzrakó helyén épült, ahonnan a régmúlt évszázadokban őrlángokkal jeleztek egymásnak a szerek. Ez a hagyomány még a mai napig megelevenedik helyi rendezvények alkalmával.
Kétvölgyi kilátó
A 2011-ben átadott kilátót már nem az Őrségben, hanem a Rába menti Vendvidéken találjuk a 367 méter magas Katalin-hegy tetején. A fokozottan védett terület mindazonáltal az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, és érdemes felkeresni, ha Kétvölgy környékén járunk. A torony tetejéről jól látszanak az Alpok vonulatai a háttérben, de tiszta időben Grazig, sőt a szlovéniai Mariborig is elláthatunk.
Aktív programok kicsiknek és nagyoknak az Őrségben
Harmatfű Erdei Iskola
Az Őriszentpéteren található erdei iskola a természetben játszva tanulni vágyók és iskolás csoportok számára ideális választás lehet. Az épületkomplexum udvarán két tanösvény található, ahol a felelős hulladékgazdálkodás mellett az erdő élővilágába is betekintést nyerhetünk interaktív formában.
A környezeti nevelési központ a fazekas mesterségtől kezdve a lápok világán át a hagyományőrző ételekig, több napos programot is szervez iskolásoknak, ahol testközelből ismerkedhetnek meg a gyerekek az Őrség kincseivel. Az őrségi legelőket járva több helyen láthatunk muraközi lovakat, a Harmatfű Erdei Iskola melletti pajtában pedig interaktív módon ismerkedhetünk velük.
Tűzlepke öko-élménypark
Az Orfalun található park már nem Őrség, hanem a Vendvidék része, ám tekintettel arra, hogy az Őrségi Nemzeti Park területén található, így itt a helye ebben a beszámolóban. Már csak amiatt is, mert az Őrségben tett kerékpáros és családos barangolók számára jó megálló lehet a park, ahol egy 1 km hosszú tanösvényen megismerhetik a látogatók a vidék természeti értékeit. A Rába vidék legkisebb településeként az élményparkban egy kötélpálya is helyet kapott, amelynek használata 140 cm magassághoz kötött.
Kerékpározás
Az Őrség kétkeréken való felfedezése nagy népszerűségnek örvend, köszönhetően annak, hogy a települések és látnivalók viszonylag közel vannak egymáshoz. Amennyiben a kerékpározás mellett döntenénk, helyben több helyen is bérelhetünk járműveket és hat tematikus útvonal közül választhatunk, amelyek hossza a 26 km-es körtúrától egészen 64 km-ig terjed. Arra készüljünk, hogy az Őrségben kiépített kerékpáros utak nincsenek – és bár az autós forgalom sok helyen gyér -, a bukósisak mellett a megfelelő láthatóságról is gondoskodjunk.
Őrségi hűsölések
Az Őrségben számos tavat találhatunk, amelyek kristálytiszta vize strandolásra is alkalmas. A legismertebb közülük a Hegyhátszentjakab közelében lévő Vadása-tó, amelynek egyik oldala strandként, míg a másik horgászparadicsomként funkcionál. A környéken járva induljunk el felfedezőútra a Rókalyuk tanösvényen, amely azt a 12 forrást is érinti, amik a Vadása-tó vizét táplálják.
