• Menu
  • Menu

Kőszeg, az Alpokalja ékszerdoboza: látnivalók a város és környékén

Akik jártak már Kőszegen, azt mondják, a várost megszeretni egy pillanat műve. Ez pedig valóban így van. Nem sok olyan hely van Magyarországon, ami ennyire hangulatos és szép belvárossal, barokk műemlékekkel megtűzdelt zegzugos utcákkal és látnivalók egész garmadával rendelkezik, mint Kőszeg. Nem először tértem ide vissza, de a város másodjára is meggyőzött, és végérvényesen belopta magát a szívembe. De miért érdemes Kőszegre jönni és mit lehet csinálni az Alpokalja környékén? Következzen egy ajánló azokról a helyekről látnivalókról, amelyeket személyesen is felkerestem, és jó szívvel ajánlok mindenkinek felvenni a hazai bakancslistájára.

Mária-szobor, mögötte a protestáns gyülekezet által épített Szent Imre templommal.

Kőszegi látnivalók:

Jurisics-vár

A kőszegi vár a hazai történelem egyik dicsőséges helyszíne, ma pedig Kőszeg legnagyobb műemlékvédelmi épületegyüttese.  Legrégebbi része a 13. századből származó alsóvár, amelyet folyamatosan bővítettek, így láthatunk gótikus, reneszánsz, de barokk elemeket is benne. Az erőd védelmi funkciók mellett uradalmi várkastélyként is szolgált és jól megfigyelhető ma is a kétszigetes jellege. Van egy elővár, ahol kocsiszín, istálló és gazdasági épületek foglaltak helyett, mögötte egy vizesárok, majd pedig egy belső vár.

A dicsőséges kapitány, Jurisics Miklós szobra a vár udvarán áll. A mögötte lévő kőhídon juthatunk be a vár területére.

A vár déli és keleti szárnyában található a várostörténeti múzeum, míg a lovagterme kulturális rendezvényeknek ad otthont. A vár kívülről is impozáns, de érdemes a belső kiállítótermeket is felfedezni, ahol a gyerekek egy napra a törökverő lovagok bőrébe bújhatnak.

1532-ben a Bécs városa felé vonuló török hadsereg I. Szulejmán szultán vezetésével Kőszegre érkezett. Az alig pár száz fős védővel rendelkező végvár bevétele nem tűnt nagy feladatnak, ám Jurisics Miklós kapitány alaposan meglepte a törököket. A janicsárok a korban újdonságnak számító aláásott aknákkal próbálták felrobbantani a masszív falakat, amelyet a magyar sereg egy kivételtől eltekintve, sikerrel hatástalanított.

A maroknyi védőseregnek esélye nem volt a török túlerővel szemben, de három hétig kitartott, mígnem a törökök az utolsó ostromnapon bevették a várat. Rejtély és máig nem tudni, hogy mi történt, de Szulejmán szultán egyezséget kötött a várkapitánnyal. A várban felhúzták a török lófarkas zászlót, de az erőd a magyarok kezén maradt, a szultán pedig továbbvonult Bécs felé. Mindez délelőtt 11 órakor történt, aminek az emlékére Kőszegen a mai napig megszólalnak a város harangjai. 

Jézus Szíve Templom

Magyarország egyik legszebb neogótikus temploma Kőszegen található. Az 1894-ben épült Jézus Szíve templom 57 méter magas tornyával a város legmagasabb épületének számít, és színpompás belseje Otto Kott, míg kecses külseje Ludwig Schöne bécsi mesterek keze nyomát dicsérik. A boltíves mennyezet szemet gyönyörködtető látványt nyújt, csakúgy mint a festett üvegablakok, amelyek itteni családok adományaiból készültek.

A főtérről kiindulva és az egykori híd nyomvonalát követve, a Városkapun keresztül érjük el Kőszeg történelmi belvárosát. A török ostrom 400. évfordulójára épített kapu mögött számos különleges épület található, úgy mint a Tábornokház, vagy a Hősök tornya. Vessünk egy pillantást a Városháza barokk épületére is, amely a 14. századtól kezdve lát el városirányítási feladatokat.

Ne menjen le a nap a te haragoddal: áll a várost őrző oroszlán talpán.

Sgrafittós-ház

A Jurisics téren álló épület Kőszeg ékköve és a reneszánsz építészet egyik remeke. Az 1560-ban épült Sgrafittós ház a nevét a különböző színű vakolatokba kapart díszítésekről kapta. Az olasz mesterek által formált tulipán és geometriai minták egyedi kinézetet kölcsönöznek a háznak, amelyben könyvtár és irodahelyiségek működnek, míg az aljában egy étterem található.

A kőszegi szőlőtermelés és borkészítés története több évszázadra nyúlik vissza. Kőszeget már egy 1279-es oklevélben említik, mint borvárost, de fénykorát a 18. századra érte el, amikor már 400 hektárnyi területen termeltek szőlőt.

A gazdálkodás egyik fontos dokumentuma a Szőlő Jövésének Könyve volt. Az 1740 óta vezetett könyvben minden évben lerajzolták a szőlő első hajtását Szent György napján, amely hagyomány a mai napig fennmaradt. A könyv a Jurisics Vár várostörténeti kiállításán megtekinthető, benne a 2021-es metszettel.   

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

Kőszegen a patikusi szakma gazdag múltra tekint vissza, ugyanis két értékes gyűjteményt is találhatunk a városban. Az egyik a Fekete Szerecsen, a másik pedig az Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Utóbbi tulajdonosa Svalla Mátyás volt, akinek az emlékeit, és Vas megye 18-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak kellékeik az Arany Egyszarvú Patikamúzeumban találjuk.

Az épület egy belső gyógynövénykert, szárítópadlás és gyógyszertörténeti bemutató mellett egy Európa szerte is páratlan ritkaságot rejt, egy komplett 18. századi patikát. A jezsuita barokk officinabútort helyben faragták ki tölgy, dió és hársfából, és szolgált gyógyszertárként 1743-tól kezdődően. A bútor az Iparművészeti Múzeum tulajdona, ami 1982-ben visszakerült ismét Kőszegre és látható mai is a múzeumban. Fényképezni sajnos nem lehet, ám élőben tényleg fantasztikus látvány, érdemes megnézni.

Kálvária templom

A kőszegi városlátogatásunk megkerülhetetlen pontja a Kálvária-hegy tetején álló templom, amely a provinciális barokk építészet stílusjegyeit viseli magán. Létrejöttét az 1712-es pestis járványnak köszönheti, amikor is helyi adományokból és a jezsuiták kezdeményezésére templomot építettek az azonos nevű domb tetején.

Az összefogás erejét mutatja, hogy az építőanyagokat, közel 70.000 téglát a zarándokok vitték fel a Kálvária tetőre. Bár a folyamat meglehetőség lassú volt, de végül 1729-ben elkezdődött a templom építése.

Szulejmán-kilátó

A belvárostól 20 perc sétára található torony a török csata emlékét őrzi, és 2012 óta kínál csodálatos panorámát Kőszeg városára az erre kirándulóknak. A legenda szerint I. Szulejmán erről a 357 méteres dombról nézte végig az ostromot, ami legnagyobb meglepetésére nem járt sikerrel. A kilátó naplemente idején különösen hangulatos és romantikus, főleg ha négylábú kedvenc is társul hozzá.

Látnivalók és kirándulások Kőszeg környékén:

Cáki-pincesor

Az Alpokalja mindössze 250 fős települése egy igazi kuriózumot rejt, nevezetesen a Cáki pincesort. Az egymás mellett sorakozó, kilenc zsúpfedeles házikó egykor a borospincék szerepét töltötték be és a cáki gazdák 300 hektáros területen gazdálkodtak. Aztán a 19. században olyan súlyos filoxéravész pusztított a Sopronhoz tartozó borvidéken, hogy sokan kénytelenek voltak felhagyni a borászkodással és helyette gesztenye termelésre álltak át. Ezt követően a házak kihasználatlanná váltak, ám felismerve jelentőségüket gyorsan műemlék védelem alá is vették őket.

A cáki pincesor nemcsak azért különleges a hazai skanzenek sorában, mert a házak kinézete roppant egységes, hanem azért is, mert eredetileg is itt álltak Cákon és nem máshonnan hozták kiállítani ide őket.  A házakban a régi szőlőgazdák prései és eszközei mellett kedvünk szerint bort is kóstolhatunk.

Írott-kő

Kőszeg városa felett magasodik a Dunántúl és egyben a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, a 883 méteres Írott-kő. Ez az Alpok utolsó nyúlványa, ami kiemelkedik, mielőtt a kőzettáblánál végleg elmerülne a Pannonföld alatt. A kilátó pont az osztrák és magyar határra épült 1913-ban, és tetejéről 360 fokos panoráma nyílik mindkét országra.

A hely a nevét a Geschriebenenstein, azaz az Írottkőről kapta, amely egy fillit sziklát takar és az osztrák oldalon a kilátótól 40 méterre jelölve is van. Az Írottkő kilátó ingyenesen látogatható és Kőszeg felől az országos kéktúra vonalán, míg Velem felől a piros sáv, vagy a Szent Vid templom érintésével érhető el.

Foltos szalamandra: a Kőszegi-hegység jellegzetes szimbóluma. Védett állat, vigyázzunk rájuk!
Az Írott-kő felé menet pihenjünk meg a Hörmann-forrásnál, és töltsük fel frissítő forrásvízzel a kulcsainkat.

Érdekességek Írott-kőről

A kilátó a határtalanság szimbóluma. 1989-től évente zenés mulatságokat rendeznek itt mindkét országból résztvevőkkel. A hely ezent kívül a bakancsos turisták találkozóhelye. Itt kezdődik/ér véget az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, és itt lépi át az országhatárt az Alpannonia nemzetközi túraútvonal is. 

Hétforrás

A Kőszegi-hegység egyik legismertebb forrása a 424 méter magasan fakadó Hétforrás, ami egyben népszerű családi és bográcsozós kirándulóhely is. A völgykatlanban fakadó forrás vizét már a 18. század óta ismerik, azonban csak 1896-ban, a Millennium évében építették ki, és nevezték el a hét honfoglaló vezérről. A legenda szerint, aki mind a hét nyílásból fakadó vízből kortyol egyet, az hamarosan szerelembe esik. A Hétforrást az országos kék vonalán, Kőszeg felől egy 4 km-es, vagy Kincs-pihenő parkolójából a kék kör jelzésen egy 1,3 km-es sétával érjük el.

Óház-kilátó

Kőszeg városának alapítása a 609 méter magas Óház-tetőn kezdődött, ahol egykor egy vár állt. A 13. századi alapokra később 1996-ban egy kilátó épült, amelyet könnyű elérhetősége miatt előszeretettel keresnek fel a kirándulók. A Kőszegi-hegységben lévő kilátó tetejéről nagyon szép panoráma nyílik Kőszegre, Szombathelyre, valamint  a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra is.

Szent Vid-hegy

Velem felett magasodik az 582 méter magas Szent Vid-hegy, amelyen az Árpád-ház idején még egy vár állt, ma pedig egy hófehér kápolna. A hegy története ennél azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már 3000 évvel ezelőtt is lakott volt.  Sőt, az itt készült kézműves termékek még Skandináviába is eljutottak a borostyán úton keresztül, ami az ókor legfontosabb kereskedelmi útvonala volt. Ma a Szent Vid-hegy főként a kirándulók és zarándokok kedvelt helye, amelynek a tetején a középkori alapokon nyugvó barokk kápolnát láthatjuk.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!